Itt lenne az ideje egy őszinte beszélgetésnek arról, mivégre működik a magyar Országgyűlés
Vagy beszéljük meg, hogy helyettük mi hogyan és mit tudunk a közvetlen demokrácia önkiszolgáló kasszájánál bepittyegtetni.
Ceglédi Zoltán politológus egy izgalmas tárgyat húzott elő a műsorban, amelyből szerinte megérthető a politikacsinálás valódi íve.
Nyitókép: képernyőfotó / Ungár Péter Podcast
Ceglédi Zoltán volt Ungár Péter podcastjának vendége, ahol a szokásos választások és kampányok körüli témák mellett egy nagyon érdekes jelenet is lezajlott.
Ceglédi ugyanis a beszélgetés közepén egy papírzacskóból előhúzott egy régi kötésű, eredetileg 1852-ben íródott könyvet: a Tamás bátya kunyhóját. „Ez egy rabszolgaság elleni kiáltvány Amerikában (...) Lesz is hatása” – mondta a politológus.
A dolog érdekességét viszont az növeli, hogy szóban forgó példányt Magyarországon az 1950-es évek végén adták ki.
„Teljesen más tehát a kontextusa annak, amit Réz Ádám, a fordító, az előszóban négerek és fehérek viszonyáról ír. A hidegháború ezen szakaszában nyilván egy negatív dolognak számított, hogy ők voltak (az amerikaiak – a szerk.) azok, akik ilyen csúnya dolgokat csináltak a fekete emberekkel” – magyarázza Ceglédi.
Mint elárulta: ő ezt a könyvet 1980-90-es évek fordulóján olvasta, „amikor ez már egy múltbéli egzotikumnak tűnik, akkor éppen abban vagyunk, hogy vége a történelemnek, fölülírtuk ezeket a különbségeket, mindenki tök liberális”. Ceglédi emlékeztetett:
ezt a könyvet a BLM-mozgalom ma elítéli, mert számukra borzalmas szövegek vannak benne.
Ezen a ponton a politológus megmutatta a könyv leszakadt gerincét Ungár Péternek,
amelyen az olvasható: Mózes II. könyve.
„Mindehhez pedig az 1950-es évek Magyarországán Bibliákat használtak újra a könyvkötészetben, hogy a Tamás bátya kunyhójának borítót csináljanak. Egyszerre csodálatos és borzalmas belegondolni.
Ezt az egészet holisztikusan szeretném letenni az emberek elé: hogy amikor politikát csinálunk, akkor nem a Facebook-like-ok a lényegesek, hanem ez az ív: 1852, 1957, 1992, 2024 – és hozzá az egésznek a kerete.
Amikor megérted, hogy ennek van egy olyan olvasata is, hogy mi történik Magyarországon, hogyan meszelik le a templomban a freskókat, illetve miként lesz belőlük magtár” – fogalmazott Ceglédi.