A Ceglédi Zoltán VS Tóth Máté, Tibi atya kálváriáról röviden

Ceglédi Zoltántól itt is elnézést kérek, hogy információt osztottam meg arról, hogy miért nem szeretne vitázni Mátéval.

Ceglédi Zoltán politológus egy izgalmas tárgyat húzott elő a műsorban, amelyből szerinte megérthető a politikacsinálás valódi íve.
Nyitókép: képernyőfotó / Ungár Péter Podcast
Ceglédi Zoltán volt Ungár Péter podcastjának vendége, ahol a szokásos választások és kampányok körüli témák mellett egy nagyon érdekes jelenet is lezajlott.
Ceglédi ugyanis a beszélgetés közepén egy papírzacskóból előhúzott egy régi kötésű, eredetileg 1852-ben íródott könyvet: a Tamás bátya kunyhóját. „Ez egy rabszolgaság elleni kiáltvány Amerikában (...) Lesz is hatása” – mondta a politológus.
A dolog érdekességét viszont az növeli, hogy szóban forgó példányt Magyarországon az 1950-es évek végén adták ki.
„Teljesen más tehát a kontextusa annak, amit Réz Ádám, a fordító, az előszóban négerek és fehérek viszonyáról ír. A hidegháború ezen szakaszában nyilván egy negatív dolognak számított, hogy ők voltak (az amerikaiak – a szerk.) azok, akik ilyen csúnya dolgokat csináltak a fekete emberekkel” – magyarázza Ceglédi.
Mint elárulta: ő ezt a könyvet 1980-90-es évek fordulóján olvasta, „amikor ez már egy múltbéli egzotikumnak tűnik, akkor éppen abban vagyunk, hogy vége a történelemnek, fölülírtuk ezeket a különbségeket, mindenki tök liberális”. Ceglédi emlékeztetett:
ezt a könyvet a BLM-mozgalom ma elítéli, mert számukra borzalmas szövegek vannak benne.
Ezen a ponton a politológus megmutatta a könyv leszakadt gerincét Ungár Péternek,
amelyen az olvasható: Mózes II. könyve.
„Mindehhez pedig az 1950-es évek Magyarországán Bibliákat használtak újra a könyvkötészetben, hogy a Tamás bátya kunyhójának borítót csináljanak. Egyszerre csodálatos és borzalmas belegondolni.
Ezt az egészet holisztikusan szeretném letenni az emberek elé: hogy amikor politikát csinálunk, akkor nem a Facebook-like-ok a lényegesek, hanem ez az ív: 1852, 1957, 1992, 2024 – és hozzá az egésznek a kerete.
Amikor megérted, hogy ennek van egy olyan olvasata is, hogy mi történik Magyarországon, hogyan meszelik le a templomban a freskókat, illetve miként lesz belőlük magtár” – fogalmazott Ceglédi.