Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a választás után „érdekes szövetségek” köttethetnek a Városházán.
Nyitókép: Dódity Gabriella Facebook-oldala
A szavazatok megszámlálása után a fővárosi közgyűlési erőviszonyok a következőképp alakulnak:
a tíz budapesti listából az első helyet a Fidesz–KDNP szerezte meg.
A Tisza Párt a második, míg a Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP a harmadik a sorban.
A mandátumszerzési küszöböt összesen öt lista lépte át: az előbb említetteken túl az MKKP és a Vitézy Dáviddal Budapestért–LMP–Zöldek is – összegezte cikkében a Magyar Nemzet.
Mindez azonban
egy róka fogta csuka helyzetet teremthet Budapesten”
– fogalmazott a lapnak Tóth Erik.
Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy míg „a 2019–2024 közötti ciklusban az ellenzéki összefogás polgármesterei a közgyűlésben összezártak a főbb kérdések mentén, de ez az időszak 2024 őszétől lezárulhat”.
Tóth azzal folytatta, hogy azt, hogy melyik baloldali párt kivel játszhat össze, csak a korábbi nyilatkozatokból lehet csupán sejteni. Bár Gyurcsány Ferenc „hol szentségeli, hol magához próbálja édesgetni” a Tisza Pártot, Tóth Erik szerint
hosszú távon a DK vezetője az együttműködésre játszhat.
A szakértő szerint Magyar Péterék frakciója esetében az a kérdés, hogy annak tagjai mennyire lesznek fegyelmezettek és mennyire lesznek eseti jellegűek a döntéshozatalaik.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök az Indexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy „Budapest a pénzügyi összeomlás szélén áll vagy már össze is omlott. Komoly munka vár a megválasztott képviselőkre és a főpolgármesterre, ha ki akarják húzni ebből a helyzetből”.
Tóth Erik arra is rámutatott, hogy
lehetetlen előre megmondani, hogy Magyar Péter pártja milyen elvek és elképzelések mentén fog politizálni
a Fővárosi Közgyűlésben, ugyanis „a Tisza Párt előnye eddig az volt a többi baloldali párthoz képest, hogy friss erőként azt mondtak, amit akartak, mindent elhitt nekik a saját, formálódó bázisuk” – magyarázta.
„A Fővárosi Közgyűlésben azonban nem fognak tudni a »vezérszónokuk« hiányában kimaradni a döntéshozatalból. Miután parlamenten kívüli pártról beszélünk, az, hogy milyen képet alakítanak ki magukról a fővárosban, a közgyűlési munkájukon is múlik.
Vagy a jövőbeni főpolgármester ellenzékeként, vagy a Fidesz–KDNP újdonsült politikai ellenfeleiként pozicionálhatják magukat”
– jegyezte meg a szakértő.
Tóth emlékeztetett arra is, hogy Magyar Péter korábban azt nyilatkozta, nem fog beülni a Fővárosi Közgyűlésbe, ugyanakkor elképzelhető, hogy a maga helyett egy „helytartót” fog kinevezni.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ma egy korszak lezárult, a jövő elkezdődött.”
Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arra a kérdésre, hogy erősebb vagy gyengébb pozíciókkal rendelkeznek-e a kormánypártok a Fővárosi Közgyűlésben, azt felelte,
a közgyűlésben és országosan is a baloldal visszaszorulása érhető inkább tetten”.
Tóth Erik a kormánypártok budapesti elnökével kapcsolatban pedig elmondta, a választás után világossá vált Szentkirályi Alexandra pozíciója, akinek a feladata a következő öt évben egy működőképes alternatíva felmutatásáról fog szólni.
Ezt is ajánljuk a témában
Schiffer András szerint „ez most egy tabula rasa. Ebből megszülethet valami”.
Az ellenzéki pártok megkezdték a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásra.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
„Ezek az emberek tele vannak fojtott dühvel, ami teljesen elhomályosítja az elméjüket” – foglalta össze a véleményét Kötter Tamás.
A Magyar Nemzethez is eljuttatott fotón is gyanúsan dudorodik valami az egykori vezérkari főnök kabátja alatt.
A Kaliber főszerkesztője nem tartja kizártnak, azt, hogy Ruszin-Szendi még a honvédség felsővezetőjeként kapott engedélyt önvédelmi célú rövid lőfegyver tartására, ami öt évig érvényes.
„Ők akarnak kormányozni?” – tette fel a költői kérdést Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Az ellenzéki pártok megkezdték a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásra.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
