A politikusok izgultak, általában nem kicsit, hanem nagyon! (Nem könnyű műfaj egyébként »tessék«-re két percet értelmesen beszélni egy kamerába.) Betartották a játékszabályokat még azok is, akik előtte hergelni, vádaskodni, személyeskedni próbáltak. A többség előre készült, gyakorolt, megírta és megtanulta a szövegét. (Biztosan volt köztük, aki otthon felmondta a tükör előtt az egy- és kétperces hozzászólásait.) Meglepő volt, hogy mennyire nem akartak / nem tudtak egymásra reagálni, pedig lett volna rá lehetőség minden megszólalásnál. Talán éppen amiatt történt ez, mert nem mertek eltérni az előre megtanult, időre kimért szövegtől.