Újabb ítélet születik Magyarországról, ezúttal a befektetők is nagyon figyelnek

Nyitókép: saját montázs / Shutterstock

Idén másodjára értékeli a magyar szuverén adósosztályzatot a nagy nemzetközi hitelminősítő intézetek egyike. A Standard and Poor’s áprilisi ítélete után most pénteken a Moody’s formál véleményt a magyar gazdaságról. Az elemzők szerint kicsi az esélye egy leminősítésnek, erre az elmúlt két évben bármikor nagyobb lehetősége lett volna a cégnek, a felminősítéstől azonban még nagyon messze vagyunk – írja a Világgazdaság.

„Ehhez kellene a javuló költségvetési fegyelem, a mérséklődő államadósság és persze a gazdasági növekedés felpörgése” – teszi hozzá a portál.

Befektetésre ajánlott

A VG kifejti: pénteken vizsgálja felül Magyarország adósságbesorolását a Moody’s Investors Service. A New York-i székhelyű hitelminősítő intézet legutóbb tavaly szeptemberben mondott ítéletet a magyar gazdaságról: 

Mivel a Standard and Poor's, amely tavaly év elején leminősítette hazánkat, áprilisban meghagyta a besorolásunkat BBB mínusz szinten, így nagy meglepetés lenne, ha a Moody’s most pénteken másképp döntene. 

„Szerintem leminősítéstől nem kell tartani, és a kilátásrontást is kisebb valószínűségűnek tartom, mint a kilátás stabilan tartását” – fogalmazott a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója. 

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési helyzet és a gazdasági növekedés a Moody’s tavaly szeptemberi döntése óta rosszabbul alakult, a költségvetési pálya ráadásul eléggé jelentősen eltért ahhoz képest, amit a hitelminősítő akkor előrejelzett. 

Erős külső egyensúly

„Ugyanakkor az elmúlt egy-két hónapban a fogyasztási kereslet erősödését láthatjuk, ami az adóbevételeket is javíthatja” – jegyezte meg az elemző, 

„Amennyiben tavaly ősszel rontotta volna a magyar minősítés kilátását a Moody’s, az még nem lett volna annyira meglepő, ám egy kilátásrontás mostanra már a meglepetés kategóriába esne” – mondta a portálnak Árokszállási. Hozzátette: úgy látja, valószínűleg a Moody’s is észrevette, hogy a magyar költségvetési pálya jóval kedvezőtlenebbül alakult a tavaly őszi várakozásánál, így érdekes lesz majd látni, hogy ezzel kapcsolatban milyen kommentárt tesz a hitelminősítő.

Elhalasztott beruházások

A Világgazdaság korábban már felhívta a figyelmet, hogy az, a kormány 4,5 százalékra módosította az éves hiánycélt a korábbi 2,9 százalék helyett, nem kell, hogy befolyásolja a hitelminősítő döntését érdemben, ugyanis az intézetek többsége már tavaly beárazta a 4,5 százalékos deficitet.

ezt az elemző szerint a Moody’s is értékelheti. 

Árokszállási a VG-nek elmondta: egyébként jól látható, hogy régiószerte magas költségvetési hiányok alakultak ki, és nem igazán van olyan ország, ahol egyik évről a másikra a GDP 3 százaléka alá lehetne csökkenteni a hiányt. 

„Ha a következő évekre hiteles költségvetési pálya vázolható fel, akkor az nem érdemel leminősítést, és vélhetően a Moody’s is így fogja látni ezt Magyarországgal kapcsolatban” – szögezte le a portálnak.

Növekedés fokozatos beindítása

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a lapnak elmagyarázta: „Az elmúlt két évben lehetősége lett volna a Moody’snak leminősíteni hazánkat, 

Mivel ez az időszak már mögöttünk van, ezért nem számítok negatív kilátásra sem.”

Regős szerint a makrogazdasági mutatók stabilizálódása és a növekedés fokozatos beindítása a várakozásai szerint megment minket a leminősítéstől és a negatív kilátástól.

Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet: 

A tavalyi 6,7 százalékos költségvetési deficit magas, emellett pedig nem várható felminősítés. „A kormányzat szándékát a hitelminősítő várhatóan üdvözli a hiány lefaragását illetően, de a konkrét felminősítéshez szükség van arra, hogy ez a hiánycsökkentés az adatok szintjén is látható legyen” – fogalmazott a szakember.

Az uniós viták

Az elemző a portálnak azt is kiemelte, 

bár a források egy része már megnyílt hazánk előtt, még mindig tetemes a befagyasztott forrásmennyiség, ennek feloldása vagy fel nem oldása pedig kockázatot jelent a jövőbeni magyar makropálya szempontjából.

„Ha Magyarország végre hozzájutna a neki járó teljes forrásmennyiséghez, az javítaná a költségvetés pozícióit (adóbevételeket generálna), így pozitívan befolyásolhatná a hitelminősítői megítélést. Ha azonban ez elmarad, és forrásvesztés történik, az inkább a negatív kilátást segítené elő” – írja a Világgazdaság.

Nagy kérdés tehát, hogy mikor minősíthetik fel Magyarországot a hitelminősítő intézetek. Árokszállási szerint ehhez szükség lenne a költségvetési helyzet konszolidálódására, a növekedési kilátások javulására, mindennek köszönhetően pedig az adósság érdemi csökkenésére.