Nagy kérdés, hogy mikor minősíthetik fel Magyarországot a hitelminősítő intézetek. Mutatjuk a feltételeket!
Nyitókép: saját montázs / Shutterstock
Idén másodjára értékeli a magyar szuverén adósosztályzatot a nagy nemzetközi hitelminősítő intézetek egyike. A Standard and Poor’s áprilisi ítélete után most pénteken a Moody’s formál véleményt a magyar gazdaságról. Az elemzők szerint kicsi az esélye egy leminősítésnek, erre az elmúlt két évben bármikor nagyobb lehetősége lett volna a cégnek, a felminősítéstől azonban még nagyon messze vagyunk – írja a Világgazdaság.
„Ehhez kellene a javuló költségvetési fegyelem, a mérséklődő államadósság és persze a gazdasági növekedés felpörgése” – teszi hozzá a portál.
A VG kifejti: pénteken vizsgálja felül Magyarország adósságbesorolását a Moody’s Investors Service. A New York-i székhelyű hitelminősítő intézet legutóbb tavaly szeptemberben mondott ítéletet a magyar gazdaságról:
bár a kockázatokra is felhívta a figyelmet, fenntartotta a korábbi Baa2 besorolást, stabil kilátás mellett.
Mivel a Standard and Poor's, amely tavaly év elején leminősítette hazánkat, áprilisban meghagyta a besorolásunkat BBB mínusz szinten, így nagy meglepetés lenne, ha a Moody’s most pénteken másképp döntene.
Azaz bármi is történik, mindhárom nagy hitelminősítő intézetnél befektetésre ajánlott kategóriában maradhat Magyarország.
„Szerintem leminősítéstől nem kell tartani, és a kilátásrontást is kisebb valószínűségűnek tartom, mint a kilátás stabilan tartását” – fogalmazott a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési helyzet és a gazdasági növekedés a Moody’s tavaly szeptemberi döntése óta rosszabbul alakult, a költségvetési pálya ráadásul eléggé jelentősen eltért ahhoz képest, amit a hitelminősítő akkor előrejelzett.
„Ugyanakkor az elmúlt egy-két hónapban a fogyasztási kereslet erősödését láthatjuk, ami az adóbevételeket is javíthatja” – jegyezte meg az elemző,
aki szerint az is pozitívum, hogy a külső egyensúly továbbra is nagyon erős.
„Amennyiben tavaly ősszel rontotta volna a magyar minősítés kilátását a Moody’s, az még nem lett volna annyira meglepő, ám egy kilátásrontás mostanra már a meglepetés kategóriába esne” – mondta a portálnak Árokszállási. Hozzátette: úgy látja, valószínűleg a Moody’s is észrevette, hogy a magyar költségvetési pálya jóval kedvezőtlenebbül alakult a tavaly őszi várakozásánál, így érdekes lesz majd látni, hogy ezzel kapcsolatban milyen kommentárt tesz a hitelminősítő.
A Világgazdaság korábban már felhívta a figyelmet, hogy az, a kormány 4,5 százalékra módosította az éves hiánycélt a korábbi 2,9 százalék helyett, nem kell, hogy befolyásolja a hitelminősítő döntését érdemben, ugyanis az intézetek többsége már tavaly beárazta a 4,5 százalékos deficitet.
Ráadásul a kormány azóta bejelentette, hogy elhalaszt 675 milliárd forint beruházást idén,
ezt az elemző szerint a Moody’s is értékelheti.
Árokszállási a VG-nek elmondta: egyébként jól látható, hogy régiószerte magas költségvetési hiányok alakultak ki, és nem igazán van olyan ország, ahol egyik évről a másikra a GDP 3 százaléka alá lehetne csökkenteni a hiányt.
„Ha a következő évekre hiteles költségvetési pálya vázolható fel, akkor az nem érdemel leminősítést, és vélhetően a Moody’s is így fogja látni ezt Magyarországgal kapcsolatban” – szögezte le a portálnak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a lapnak elmagyarázta: „Az elmúlt két évben lehetősége lett volna a Moody’snak leminősíteni hazánkat,
például amikor a gázimport jelentősen megdrágult, a forint árfolyama gyengült, az infláció pedig 20 százalék fölé emelkedett.
Mivel ez az időszak már mögöttünk van, ezért nem számítok negatív kilátásra sem.”
Regős szerint a makrogazdasági mutatók stabilizálódása és a növekedés fokozatos beindítása a várakozásai szerint megment minket a leminősítéstől és a negatív kilátástól.
Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet:
ahhoz, hogy felminősítés történjen, érdemi javulásra van szükség a költségvetési hiányban.
A tavalyi 6,7 százalékos költségvetési deficit magas, emellett pedig nem várható felminősítés. „A kormányzat szándékát a hitelminősítő várhatóan üdvözli a hiány lefaragását illetően, de a konkrét felminősítéshez szükség van arra, hogy ez a hiánycsökkentés az adatok szintjén is látható legyen” – fogalmazott a szakember.
Az elemző a portálnak azt is kiemelte,
hogy a költségvetés mellett a másik jelentős kockázat az uniós források kérdése, illetve az unióval való viszony:
bár a források egy része már megnyílt hazánk előtt, még mindig tetemes a befagyasztott forrásmennyiség, ennek feloldása vagy fel nem oldása pedig kockázatot jelent a jövőbeni magyar makropálya szempontjából.
„Ha Magyarország végre hozzájutna a neki járó teljes forrásmennyiséghez, az javítaná a költségvetés pozícióit (adóbevételeket generálna), így pozitívan befolyásolhatná a hitelminősítői megítélést. Ha azonban ez elmarad, és forrásvesztés történik, az inkább a negatív kilátást segítené elő” – írja a Világgazdaság.
Nagy kérdés tehát, hogy mikor minősíthetik fel Magyarországot a hitelminősítő intézetek. Árokszállási szerint ehhez szükség lenne a költségvetési helyzet konszolidálódására, a növekedési kilátások javulására, mindennek köszönhetően pedig az adósság érdemi csökkenésére.
Ahogy az is sokat segítene, ha az EU-val való viták csitulnának, és Magyarország minél több EU-s támogatáshoz hozzáférne.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
