Huszárvágás: Orbán Balázs könyvbemutatót tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Hazánknak nagyon nyitott, komplex gazdasága van, ezért a tömbösítés és az elszakadás nem áll Magyarország nemzeti érdekében – jelentette ki Orbán Balázs.
Orbán Viktor politikai igazgatója szerint Magyarország szintlépéséhez az autóipar, a hadiipar, a telekommunikációs szektor és a gyógyszeripar fejlesztése járulhat hozzá markánsan.
Nyitókép: Orbán Balázs a Huszárvágás című könyvében elemzi a magyar gazdaság szintlépésének lehetséges stratégiáját. Fotó: Mandiner/Földházi Árpád.
A Huszárvágás című, magyar stratégiát megfogalmazó könyv volt a kiindulási alapja annak a vitának, amelyen a szerző, Orbán Balázs politológus, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója és Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus vett részt. Orbán Balázs a beszélgetés során kitért arra, amit a könyvben is részletesen elemez:
hogyan fordulhat elő, hogy egyes országok nem tudnak kitörni a közepes fejlettségből, vagy ha kitörnek, mégis visszacsúsznak.
Pozitív példaként három országot említett. Dél-Koreát, amely aktív, erős állami fejlesztésen keresztül az újraiparosítás stratégiájával képes volt kitörni a közepes fejlettség csapdájából. Írországot is említette, amely szerinte a geopolitikai adottságait kihasználva, a globális pénzügyi rendszerbe bekapcsolódva egy fejlett regionális pénzügyi és szolgáltató központot hozott létre. A politológus Finnországot is a közepes fejlettségből kitörni tudó országok közé sorolta, amely szintén a geopolitikai helyzetét kihasználva kelet és nyugat találkozási pontjaként funkcionál sikeresen.
Ezt is ajánljuk a témában
Hazánknak nagyon nyitott, komplex gazdasága van, ezért a tömbösítés és az elszakadás nem áll Magyarország nemzeti érdekében – jelentette ki Orbán Balázs.
Orbán Balázs hangsúlyozta, nincs univerzális sikerrecept. „Minden országnak saját történelmi tapasztalatai, saját geográfiai vagy geopolitikai helyzetéből, gazdaságszerkezetéből, a társadalom szociokulturális dimenzióiból kiinduló saját stratégiát kell kitalálni” – fogalmazott a Huszárvágás szerzője. Szerinte ahhoz, hogy egy ország a közepes fejlettséget el tudja hagyni, ahhoz nagyon intenzív működő tőkebeáramlásra van szükség, ám ez kevés. Úgy látja,
azok az országok, amelyek csak a külföldi tőkére alapoznak és saját tőkét, saját know-how-t nem tudnak hozzátenni, azok nem képesek a szintlépésre.
Pogátsa Zoltán ekkor felvetette, hogy Magyarországon az állami megrendelésektől függenek a vállalkozások, ami miatt az elmúlt 14 év alatt nem tudtak kitörni.
Orbán Balázs ennek megcáfolására statisztikákkal szolgált: „Fejlett gazdaságunk csak akkor lehet, ha az exportképes vállalkozások száma nő. Az exportképes vállalkozások száma 2010-ben 3000 volt, most 12 ezernél tartunk, és az a célunk, hogy 20 ezer legyen”
– mondta Orbán Balázs. Azt is kiemelte, a cél az, hogy sok magyar vállalat nem csak a helyi versenyben, hanem regionális, de nyilván a nagyvállalatok globális versenyben is meg tudják állni a helyüket. Ezeknek a regionális bajnokoknak a felépítése pedig zajlik. Pogátsa Zoltán erre Dél-Koreát hozta példának, ahol ott van például a Samsung, amely valóban „Korea nemzeti bajnoka”, de nálunk nem lát ilyen céget. Orbán Balázs válaszában kifejtette, oda kell eljutni, hogy legyen Samsung-szintű magyar cég is. Szerinte a MOL már elindult ezen a úton.
Orbán Balázs szerint Magyarország szintlépéséhez az autóipar, a hadiipar, a telekommunikációs szektor és a gyógyszeripar fejlesztése járulhat hozzá markánsan.
Pogátsa Zoltán a beszélgetés során szóba hozta, hogy a nagy külföldi gyárak kevés hozzá adott értéket jelentenek az országnak jelenleg. „Ahogy az Audinak Ingolstadtban van a központja, és a kutatás-fejlesztés, a design, a magas hozzáadott érték az Ingolstadtban történik. Magyarországon lényegében az összeszerelés történik, ugyanez a Mercedes, ugyanez a BMW, de ugyanez lesz a BYD-val is, ugyanez lesz a CATL-lel, tehát nem fognak akkumulátorokat fejleszteni Magyarországon, nem fognak elektromos autókat fejleszteni, ez továbbra is Kínában, Koreában, azokban az országokban fog történni, ahonnan ezek a befektetők érkeznek. Magyarországon szinte kizárólag az összeszerelés és a gyártás fog történni. Ez meg alacsony hozzáadott érték” – vetette fel a közgazdász.
Orbán Balázs válaszában kiemelte: „Ha egy közepes fejlettségből egy fejlett országot szeretnél létrehozni, akkor ki kell választani azokat az iparágakat, amelyekre koncentrálsz, és azokon az iparágakon klasztereket kell kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság azon iparágon belül teljes gazdasági spektrum minden vállalkozásának meg kell jelenni” – vélekedett. Példaként említette az elektromos autózást, amely szerinte a jövő egyik legfontosabb iparága. Azt a folyamatot is ecsetelte, hogyan lehet elérni megfelelő stratégiával, hogy ezen a területen hosszú távon sikeres legyen az ország. Mint elmondta, arra kell törekedni, hogy a gyártás során magyar beszállítók is markáns szerepet kapjanak, amivel ki lehet váltani az importot:
„Utána meg kell győzni a befektetőt, hogy ne csak gyártást hozzon ide, hanem magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztést is.”
A cél, hogy a magyar mérnökök, hazai középvállalatok és a hazai oktatás is be tudjon kapcsolódni a kutatásba, fejlesztésbe. Orbán Balázs szerint már ez a folyamat zajlik az elektromos autózás, a hadiipar, a gyógyszeripar és az agrárium területén is. „Erre van szükség ahhoz, hogy Magyarország végérvényesen a közepes fejlettség csapdájából kijöjjön” – hangsúlyozta, majd kijelentette:
„Magyarországra olyan multinacionális vállalat nem tud jönni hosszú távon, és nem fog itt maradni hosszú távon, aki ebbe a magyar gazdasági és kutatás-fejlesztési vérkeringésbe való bekapcsolódást nem vállalja”
– összegzett a beszélgetésen Orbán Balázs.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ne aggódj, a magyarok nem fogják engedni, hogy a döntés a Te kezedbe kerüljön” – üzente az államtitkár.
A teljes beszélgetést itt nézheti vissza: