A Hivatal megerősítette, hogy az érintett nemzetközi hálózat a saját céljai érdekében avatkozott be a 2022-es választásokba, a DatAdat pedig már Karácsony Gergely 2019-es kampányában is jelen volt.
Nyitókép: Facebook
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta az X közösségi platformon megjelent felvételek vágatlan verzióit, amelyeken a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd választási szövetség tiltott külföldi finanszírozásában érintett szereplők beszélnek a magyarországi választások és magyar politika befolyásolásáról.
A hivatal megállapította, hogy a felvételek hitelesek, nem manipuláltak és megerősítik a tényt, hogy
az érintett nemzetközi hálózat a saját céljai érdekében avatkozott be a 2022-es magyar választásokba, megsértve ezzel hazánk nemzeti szuverenitását
– számolt be a hirado.hu.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Action for Democracy vezetője arról beszélt az X-en megosztott új videón, hogy a szervezetet amerikai kormányzati körökhöz is szoros szálak fűzik.
A vizsgálat feltárta, hogy a hálózat legkésőbb a 2019. évi önkormányzati választások során is működött, és Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányában is feltűntek.
Mint fogalmaztak, „a DatAdat által a Karácsony-kampány számára felkínált szolgálatás az emberi méltóságot sértő, előítéletes kategorizálást alkalmazott a választók csoportosítása során, és a számukra eljuttatandó üzenetek meghatározásánál”.
A DatAdat módszertanában többek között „magasan kvalifikált baloldali kozmopolita” és „alacsony státuszú, közepes kvalifikált szociális nacionalisták” csoportokat határoztak meg, akiket a „kormánnyal való összetűzésekkel, a politikusok magánéletével, zűrös ügyeivel, EU-s pénzek elsikkasztásával és az átlagemberek kisemmizésével kapcsolatos hírekkel lehet triggerelni”.
A feltárt információk alapján a DatAdat által kínált szolgáltatás kiterjedt közösségi média felületek, 10 ezer botfeliratkozó, valamint tömeges e-mail-küldő és online petíciós rendszer üzemeltetésére, amely
lehetőséget teremtett dezinformációs kampányok lefolytatására
– húzták alá.
A hálózat jelenleg is aktív, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak – idézte a Hivatal közleményét a lap.
Befolyásolási kísérleteik célja, hogy olyan politikai erőket juttassanak hatalomra, amelyek az érdekeiknek megfelelő döntéseket hoznák meg.
A hálózat egyik fő donoraként Soros Györgyöt nevezték meg.
„Az érdekcsoportokkal kapcsolatban az is bebizonyosodott, hogy céljuk az orosz–ukrán háború eszkalációja, amely egyértelműen ellentétben áll hazánk érdekeivel”
– közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A dokumentumban idézték Wesley K. Clark, az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott tábornokának és Simonyi András, Washingtonban élő magyar diplomatának a nyilatkozatát is. A jelentés szerint Clark és Simonyi büszkén emlegették, milyen fontos volt az orosz-ukrán háború ügyében való kiállásuk, amely hozzájárult az amerikai politika háborúpárti álláspontjának kialakításához.
Elmondásuk szerint az amerikai cél egy döntő győzelem Oroszországgal szemben. Kritizálják a Biden-kormányzatot, amiért szerintük még mindig nem a szükséges mértékben avatkozik bele az orosz-ukrán háborúba.
Ugyanakkor Clark cinikus értékelése szerint az ukrajnai konfliktus kapcsán az Egyesült Államok politikai érdekből vezérelve
„minden létező katonai és hadviselési elvet megsért”, ahogy korábban azt az ő NATO parancsnoksága idején Koszovóban is megtette – olvasható a beszámolóban.
A jelentés összefoglalójában kiemelték azt is, hogy „nem a tiltott külföldi finanszírozásban részesült pártok kerestek támogatókat,
hanem a
nagy donorok kerestek végrehajtókat saját céljaik elérése érdekében”.
Az SZH a jelentésben szereplő információk nyomán arra is figyelmezteti a magyar állami szerveket, hogy a bemutatott struktúrák és folyamatok továbbra is súlyosan veszélyeztetik a választási folyamatok tisztaságát és Magyarország szuverenitását.
A jelentés teljes terjedelmében ITT érhető el.
Ezt is ajánljuk a témában
A főpolgármester hazugsággal vádolta a Magyar Nemzetet, majd készségesen dedikálta a portál riporterének a saját könyvét.
Szerda este majdnem benézett 390 forint alá az euró árfolyama.
Kibújt a szög a zsákból.
A magyar álláspont egyértelmű: a nemzeti szuverenitás védelme nem uniós hatáskör.
A NATO-országok pénzéből, az amerikai készletekből biztosítanak felszerelést Ukrajnának.
Ukrajna a 120 milliárd dollárosra becsült 2026-os hadikiadásainak csak a felét képes állni, a többit nyugati partnerektől várja.
Nem mindennapi jelenetek.
