Nyitókép: Pixilated Planet/Getty Images
„A mi generációnk azt hitte, ilyen nem lesz soha többé. És most itt van. Őrültek babrálnak az életünkkel, de ami még rosszabb, a gyerekeink és az unokáink életével.
Hát tegyünk valamit…
»Soha nem állt olyan közel az emberiség egy nukleáris világégéshez, mint 2024-ben: jelenleg mindössze másfél perc választ el minket az armageddontól. Ez természetesen nem szó szerint értendő, csupán a tudósok által működtetett, úgynevezett végítélet órája, más néven atomháborús óra mutatja e vészjóslóan rövid időt. A végítélet óráját 1947-ben indították a nukleáris háború kockázatának tudományos értékelésével. Akkor a világ hét percre volt éjféltől, vagyis a „végítélettől”. A szimbolikus órát kéthavonta aktualizálják, ezért az 1962. november–decemberi kiadás már nem tükrözte a kubai rakétaválságot, ami október második felében két hét alatt konszolidálódott.
Azt a pattanásig feszült 14 napot leszámítva tehát a civilizációnknak még soha nem kellett szembenéznie olyan mértékű veszéllyel, amit most jeleznek a tudósok, és amit egyébként minden ember érzékel, aki nyomon követi a világpolitikai történéseket. A több mint két éve zajló ukrajnai háború és ezzel párhuzamosan a közel-keleti konfliktus eszkalációjának lehetősége egyre nyomasztóbb jövőképet vázol elénk. A hagyományos fegyverekkel vívott harc is borzalmas áldozatokat követel, emberek tízezrei vesznek oda, családok milliói szenvednek és mérhetetlen anyagi kár keletkezett már Ukrajnában, a szomszédunkban, Európa keleti peremén.
Bő két éve még azt sem hittük el, hogy a kontinensünkön újra háború dúlhat egyszer, mindenki megdöbbent, amikor az orosz hadsereg inváziót indított Ukrajna ellen. Tudtuk, hogy évek óta zajlik a polgárháború az ország keleti régióiban a szeparatisták és az ukrán hadsereg között, de egy teljes Ukrajnát érintő, nyílt orosz katonai akció lehetőségét az utolsó pillanatig sem tartottuk reális forgatókönyvnek.
Azóta sorjáznak az egyre vérgőzösebb és nyíltabb kölcsönös fenyegetések, amelyek a háború kiterjesztését, sőt nukleáris csapásokat is vizionálnak. A háborús lázban égő politikusokat nézve gyakran azt gondoljuk, hogy az őrület határán állnak egyes atomhatalmak vezetői.«”