Lázár János: A blokkosodás legalább olyan veszélyes Magyarországra nézve, mint a háború
A tárcavezető a Portfoliónak azt is kijelentette, „Magyarország nem akar pusztán leányvállalat lenni”.
A rombolás olyan újabb szintje ez, amire már nehéz épeszű magyarázatot találni.
Nyitókép: MTI / Vajda János
„Lázár János újabb hadüzenetet küldött Budapestnek: Debrecenbe költöztetné a Közlekedési Múzeumot. Ráadásul a BMW gyár mellé, egy csak autóval megközelíthető, világvégi autópálya-csomópont mellé. A rombolás olyan újabb szintje ez, amire már nehéz épeszű magyarázatot találni. Ez a kormány 2015-ben zárta be a városligeti múzeumot. Ezt követően, 2016-tól vezettem az intézményt és elértük, hogy ne a Városligetben építsük újjá, ahol jelentős föld alatti bővítéssel és kétséges építészeti megoldásokkal terveztek. Így kiváló új otthont kapott a múzeum, a kőbányai Északi Járműjavítót.
Ennél alkalmasabb helyszínt keresve sem lehetne találni: ipari műemlék, gyönyörű vasúti csarnok, Budapest megújuló rozsdaövezetében, de mégiscsak könnyen megközelíthető helyen minden budapesti és vidéki polgár számára, az 1-es villamos mellett, busszal 10 percre a Deák tértől. Kiváló múzeumi szakemberek, mérnökök és építészek százai évekig dolgoztak azon, hogy itt elkészüljön az új múzeum terve, és addig is, a fűtetlen épületben nyaranta időszaki kiállításokkal látogatható legyen az épület – jelenleg is remek kiállítás működik benne.
Nem tudom, mi motiválhatja Lázár Jánost ebben a nyilvánvaló károkozásban: kell valakinek ez az értékes kőbányai telek és le akarja rombolni az ipari műemléket jelentő Északi Járműjavítót? Tetszelegni a vidéki kijáróember szerepben? Vagy egyszerűen csak ennyire utálja Budapestet? Nem tudom, és valójában nem is ez érdekel. Mint az intézmény volt főigazgatója és mint főpolgármester-jelölt is egyértelmű az álláspontom: a Közlekedési Múzeumnak Budapesten a helye. Az országnak ez a város a közepe, a központi régióban él az ország harmada, és összességében minden távolabbi országrészből is ide a legkönnyebb eljutni. Ráadásul a magyar közlekedéstörténet legfontosabb epizódjai Széchenyitől Barossig, Ganztól az Ikarusig mind ide kötődnek. A magyar közlekedéstörténet finoman szólva sem a debreceni akkumulátorgyárral kezdődik.”
Ezt is ajánljuk a témában
A tárcavezető a Portfoliónak azt is kijelentette, „Magyarország nem akar pusztán leányvállalat lenni”.
***