A diákok nagy része díjazná, ha egy órával többet aludhatna, a szülők már kevésbé.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Gyakori rendszerességgel előkerül és szélsebesen keresztülmegy a sajtóban, hogy a megszokott reggel 8-as időpont helyett kilenckor kezdődne a tanítás a közoktatásban. Legutóbb a közösségi oldalakat, leginkább a TikTokot lepte el a meg nem erősített hír, miszerint szeptembertől az első óra reggel 9-kor fog kezdődni. A tinédzserek körében legnépszerűbb közösségi oldal algoritmusa természetesen azonnal felkapta a témát, amelyekről csak úgy záporoztak a posztok. Utoljára tavaly ősszel került elő az iskolakezdés témája: a reggel 9-es becsengetésnek nincs jogi akadálya,
ugyanis hazánkban az első óra kezdő időpontját nem határozza meg jogszabály.
A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató két éve csinált egy közös kutatást, amelyben megállapították, hogy az utóbbi években folyamatosan romlottak az alvási mutatók a fiatalok körében, egyre kevesebbet és egyre kevésbé pihentető módon alszanak. A két szervezet vetette fel, mi lenne, ha az első óra a hazánkban leginkább megszokott 8:00 helyett egy órával később lenne.
Hogy mennyi igaz a mostani hírverésből, megkérdeztük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, meg tudják-e erősíteni a megjelent információkat, valamint az elmúlt hónapokban volt-e egyeztetés a szakmai szervezetekkel ezzel kapcsolatban. A tárca lapunknak küldött válaszában leszögezte, hogy
az első tanítási óra kezdetének időpontját a tárcának továbbra sem áll szándékában központilag meghatározni.
Azt – célszerűen az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet keretei között – a nevelési-oktatási intézmények önállóan határozzák meg” – fogalmaztak.
Ez a válasz megegyezik azzal, mint amit a belügy szeptemberben is küldött lapunknak, ami alapján elég egyértelműen kijelenthető, hogy a közösségi oldalakon megjelenő információ nem volt más, mint hoax.
Még 2020 szeptemberében, a koronavírus-járvány közepén a Momentum ifjúsági tagozata megpróbálkozott egy petícióval, amelyben ki akarták harcolni a későbbi tanítási kezdést.
Mi azt szeretnénk, hogy az oktatás a diákokat szolgálja, ehhez pedig arra van szükség, hogy az iskolakezdés időpontja a fiatalok bioritmusával összhangban legyen”
– írta a Momentum ifjúsági tagozata.
Az ötletből, mint már látni, nem lett semmi, annak támogatottsága is csak a tanulók között népszerű. A Pénzcentrum tavaly ősszel készített egy kutatást, amelyből egyértelműen kiderült, a szülők többsége egyáltalán nem támogatja az ötletet.
Ennek magyarázata pedig egyszerű: a legtöbben 8-tól vagy 9-től dolgoznak, így most meg tudják oldani, hogy ha még olyan korban van gyermekük, akkor elviszik őket iskolába, majd onnan indulnak dolgozni, ám a későbbi iskolakezdés esetén teljesen át kellene sokuknak variálni a napi ritmusukat és nem kizárt, hogy késve érkeznének be munkahelyeikre.
A soroksári incidens a második hasonló eset a közelmúltban, és újabb figyelmeztetés arra, hogy milyen gyorsan terjedhetnek a lángok az ilyen szerkezetű épületekben.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Itt van az új hangfelvétel, amelyből feketén-fehéren kiderül, mit is gondol Péter a sajátjairól.
Orbán Viktor eddig sem rejtette véka alá, hogy a republikánus elnökjelöltet támogatja.
A tanulói laptopok mellett intézményi eszközök is érkeznek az iskolákba.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
