Aranycsapat
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
A diákok üdvözölnék, ha egy órával tovább aludhatnának reggelente, de megvalósulhat az álmuk?
Tegyük szívünkre a kezünket: gimnazistaként sokunk nagyon sok mindent adott volna azért, ha egy órával később kezdődött volna az oktatás. A napokban újból feléledtek azok a szóbeszédek, mi lenne, ha a legtöbb munkahelynél alkalmazott munkarendhez igazodva az oktatás is 9-kor kezdődne.
Jogi akadálya nincsen, hogy a mostani, reggel nyolcas kezdést egy órával eltolják
hiszen hazánkban az első óra kezdő időpontját nem határozza meg jogszabály.
A napokban ismertette a Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató közös kutatását, mely szerint az elmúlt években romlottak az alvási mutatók a fiatalok körében. Azt írták, hogy az általános- és középiskolai tanulók körében is kimutatható, hogy egyre kevesebbet alszanak a diákok, ám nem csak annak mennyisége, hanem minősége is romlott.
A tanulmányuk szerint ezt mindenképp figyelembe kell venni az életmódjuk és napirendjük alakításánál, máskülönben lelki és testi fejlődésükben visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. A két szervezet szerint az lenne a célravezető, ha az iskolakezdés kilencre tolódna.
A Pénzcentrum által készített 5559 főn alapuló, nem reprezentatív kutatás szerint a felnőttek nagy részének nem tetszik a későbbi iskolakezdés a gyerekek nagy bánatára.
Megkerestük a Belügyminisztériumot az üggyel kapcsolatban, mi az álláspontjuk, a Mandinernek küldött válaszukban a tárca közölte, hogy az első tanítási óra kezdetének időpontjára vonatkozó hatályos szabályozást a tárcának továbbra sem áll szándékában megváltoztatni.
Azt – célszerűen az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet keretei között – a nevelési-oktatási intézmények önállóan határozzák meg – közölte lapunkkal a tárca sajtóosztálya.
Az év elején a Frontiers in Neuroscience tudományos folyóiratban megjelent – melyet a Guardian szemlézett – tanulmány egy köztes megoldást javasol, miszerint a téli hónapokban kéne csak kilenckor kezdeni az oktatást, a többi időszakban maradhat az eddig megszokott.
Arról számoltak be, hogy harminc perccel tovább tart a mélyalvási fázis a téli hónapokban és a vizsgálatban részt vevő emberek egy órával többet aludtak, mint a meleg, nyári éjszakákon. Dieter Kunz, a tanulmány szerzője szerint a munkarendet és az iskolát a szezonális alvásigényhez kéne igazítani. Amerikai kutatások szerint a tinédzsereknek legalább kilenc órát kéne aludniuk, ám többségüknél ez a szám a hetet is alig éri el.
Ennek egyik oka, persze azon kívül, hogy későn fekszenek le, hogy már 6:30-kor ébredniük kell, hogy 7:45-re beérjenek az iskolába. Kutatások bizonyítják, hogy míg az alsósok már 21 óra magasságában elálmosodnak és gond nélkül elalszanak, addig a felsősök és gimnazisták szervezetében az alvásért felelős melatonin később szabadul fel. Kutatók szerint ezért van az, hogy ha a szülők ágyba parancsolják a kamaszt, akkor azok sokszor csak forgolódnak és nem tudnak elaludni egyből.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Lao dou / Imaginechina / Imaginechina via AFP