Lengyelország
ÉLŐ
Ausztria

Amiről Dobrev Klára kínosan hallgat: Orbán Viktor gazdaságpolitikáját követné az európai baloldal

2024. május 20. 13:04

A magyarországi extraprofitadókat állandósítaná az európai baloldal, ezzel jóval nagyobb költségvetési mozgásteret garantálva az Európai Uniónak. Ez rá is fér a közösségre: az uniós gazdaság alig bővül a következő években Brüsszel várakozásai szerint, ráadásul a fiskális szigorítás a beruházásokat is visszafoghatja.

2024. május 20. 13:04
Nagy Kristóf

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Idén egy százalékkal bővülhet az Európai Unió gazdasága, miközben az inflációs nyomás megszűnik, 2,7 százalékra csökken. A növekedési kilátások 2025-re sem túl fényesek: a GDP jövőre is csak 1,6 százalékkal bővülhet. Ehhez képest a globális gazdasági növekedés idén 3,2, jövőre 3,3 százalék lehet – derül ki Brüsszel átfogó tavaszi gazdasági előrejelzéséből. Az eurózóna növekedése az uniós átlagnál is alacsonyabb lesz, Magyarország pedig jelentősen felülteljesíthet.

Jó hír, hogy a munkaerőpiac ellenálló maradt, a munkanélküliség az egész unióban alacsony marad. A munkaerőhiány továbbra is a munkavállalóknak kedvez, ugyanakkor a migráció erősíti a kínálati oldalt is.

Az unió adóssága bőven a 60 százalékos célérték felett alakul: idén 82,9 százalék lehet, jövőre pedig még ennél is magasabb, 83,3 százalék. Az Európai Bizottság szerint az Európai Központi Bank időről időre elhalasztott kamatcsökkentése és a visszaeső reáljövedelmek megfékezték az inflációt. Azt ugyanakkor a bizottság kiemeli: 

az energiaárak ismét emelkedhetnek az energiahordozók – kiemelten a kőolaj – világpiaci árának várható emelkedése miatt. Szintén ront a kilátásokon a szolgáltatások árának további emelkedése, ami az infláció csökkenését tompítja. Brüsszel továbbra is kitart a már a 2008-as válságot követően megbukott válságkezelése mellett, amelynek receptje a gyenge gazdasági lendület, valamint a reálbérek és a fogyasztás visszafogása.

Brüsszel előrejelzése szerint a kelet-európai tagállamokban lesz nagyobb a gazdasági lendület, és térségünkben a reáljövedelmek erőteljes emelkedése várható. Ez a bizottság szerint lassabban csökkenő inflációt eredményez, ugyanakkor a fogyasztás gyorsabb fellendülésével számol.

Ezt is ajánljuk a témában

Kockázatként értékelik a bizonytalan geopolitikai helyzetet és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait.

Brüsszel ragaszkodik bukott gazdaságpolitikájához

A közelmúltban döntött az EU arról, hogy visszatér a szigorú fiskális politikához, amelyet Brüsszel a Covid-19 járvány miatt átmenetileg felfüggesztett, majd a lazítást meghosszabbította az orosz-ukrán háború miatt. A szabályozás némileg változott, de a tagállamoknak továbbra is arra kell törekedniük, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alatt maradjon, míg az államadósság 60 százalék alá csökkenjen. Jelenleg ezeket a szabályokat mindössze három ország – Svédország, Dánia és Írország – tudja tartani, miközben több vezető tagállamnak – Olaszország, Franciaország – az államadóssága meghaladja a GDP 100 százalékát.

Ezt is ajánljuk a témában

A szigorú fiskális szabályok több aggályt is felvetnek. Noha 2027-ig átmeneti időszak lesz, és várhatóan nem indul kötelezettségszegési eljárás a költségvetési fegyelem elmulasztása miatt, 

a tagállamoknak az államadósság csökkentése miatt jelentősen beszűkül a mozgásterük, visszavetve az állami beruházásokat. Az állami beruházások ráadásul most kritikus fontosságúak lennének a zöldberuházások miatt.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság költségvetési biztosa a napokban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU gazdasága tartósan stagnálhat mivel a nemzeti kormányok költségvetési megszorításai visszavetik a beruházásokat, a tagállamok kétharmadában.

Gentiloni ennek ellenére bizakodó, mivel az új költségvetési politika nagyobb mozgásteret hagy a nemzeti kormányok uniónak benyújtott terveiben meghatározott célokra és az unió figyelembe veszi, hogy a zöld átálláshoz szükséges beruházások egy része csak jóval később térül meg, miközben jelentősen növeli a kiadásokat.

Az európai baloldal Magyarország útjára állítaná az EU-t

Ismét az Európai Egyesült Államok vízióját és a szoros EU integrációt emelte ki legfontosabb célként Dobrev Klára, a DK, a Párbeszéd és az MSZP közös európai parlamenti listavezetője a Partizán által szervezett jelölti vitában.

Ezt is ajánljuk a témában

Dobrev Klára ugyanakkor arról már nem beszélt, hogy az Európai Parlament baloldali frakciói az egész Európai Unió pénzügyi mozgásterét az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által a jelenlegi, válságokkal terhelt időszakban újra bevezetett magyar különadó-rendszerrel növelnék.

Az EP Baloldali Képviselőcsoportja egy jelentésben arra mutatott rá, hogy az OECD módszertanát alapul véve évente több mint 100 milliárd eurót, vagyis az unió éves költségvetésnek több mint a felét lehetne beszedni az extraprofit megadóztatásával. A jelentés rámutat, hogy 

a vállalati profit 2022-ben globálisan elérte a 2000 milliárd eurót, ebből 310 milliárd eurót az uniós vállalkozások realizáltak. 

Az európai baloldal javaslata szerint kétféleképpen lehetne megállapítani, mely cégeknek kellene az extraprofit-adót befizetniük:

  • amelyek a nem várt események, például a válságok okozta helyzetben tettek szert az extranyereségre, vagy
  • piaci erőfölényüket kihasználva, a többi piaci szereplő hátrányára tettek szerint jelentős bevételre.

A baloldali frakció arra is rámutatott, hogy az energiaválság legnagyobb nyertesei az energiacégek voltak, de a Covid-19 például a gyógyszergyárak profitját emelte az egekbe. Szóba került emellett a bankszektor és a kiskereskedelem is.

Noha a jelentésben nincs utalás az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által először 2010-től, majd 2020-tól ismét bevezetett nyereségadóra, vagyis a magyar modellre, a különadófizetési-kötelezettségre tett javaslat gyakorlatilag egy az egyben a Magyarországon már bevált gyakorlatot tükrözi.

Évente másfél millió tanár bérét kell megspórolni

A szintén baloldali nézeteket valló Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) ismét felháborítónak nevezte az EU fiskális szabályainak újbóli bevezetését. Álláspontjuk szerint a következő években a tagállamoknak a nemzeti költségvetésből akkora összeget kell adósságcsökkentésre fordítaniuk, amely 1,5 millió tanár éves fizetésével azonos összeg.

Az ETUC felszólította Brüsszelt, hogy hagyjon fel a megszorítópolitikával és a bérek és jövedelmek növelését ösztönözze, ezáltal az európai emberek életszínvonalának emelkedését. Arra is rámutattak, hogy az egymást érő válságok életszínvonal-csökkenést eredményeztek, mivel a reálkeresetek minden uniós országban visszaestek és 

a magas kamatkörnyezet, a szigorú fiskális politika és a több ágazatban – elsősorban az iparban – elindult jelentős és költséges átalakulás továbbra sem a munkavállalóknak kedvez, hanem a vállalatoknak.

Zöld átállás, de miből és hogyan?

Nem csak a baloldali politikusok és szervezetek látják úgy, hogy az EU a következő években leszakad a globális versenyben. Ezzel kapcsolatban gyakorlatilag mára konszenzus alakult ki.

Egyfelől a zöld átállás és a klímacélok megvalósítása jelentős és költséges beruházásokat tesz szükségessé, amelyek megtérülése ráadásul sokszor évtizedeket ölelhet fel. Másfelől az európai emberek jövedelme csökkent, a fogyasztás visszaesett, de a gyártás is gyengélkedik, és az építőipar sem várható, hogy egyhamar visszatér a 2010-es évek második felének szintjére.

Az ETUC és több politikai csoport komoly kockázatot lát

  • az EU helyreállítási alap (RRF) 2025-ös kifutása
  • és a 2027-től élesedő és szankcionálható fiskális szigor életbelépése miatt.

A kockázat nem csak a beruházások stagnálása és a fizetések befagyása miatt jelentene óriási nehézséget, végső soron jelentős megszorításokat az EU-nak, de azzal a kockázattal is jár, hogy a kontinens végérvényesen lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött a globális versenyben.

Ismét Brüsszel célkeresztjébe kerülhet a rezsicsökkentés

A magyar kormány továbbra sem hajlandó végrehajtani Brüsszelnek azt az elvárását, hogy a tagállamok kivezessék a rezsitámogatásokat. Noha Magyarországon 2013 óta szabályozva vannak a rezsidíjak, a legtöbb tagállamban csak átmenetileg, a 2022-es energiaválság okozta óriási lakossági kiadásnövekedés idejére vezettek be hasonló intézkedéseket. Az Európai Bizottság ugyanakkor a rezsitámogatások kivezetésére vagy jelentős szűkítésére, legfeljebb csak a legalacsonyabb jövedelműek támogatására szólítja fel a blokkot. A rezsicsökkentés költségvetése tavaly a magyar GDP 1,6 százalékát érte el. Ez az arány az idei évtől tartósan 1 százalék alá csökken. A háztartási energia árának szabályozása fontos szociálpolitikai intézkedés is egyben, és részben a rezsicsökkentés hatása, hogy az EU-ban Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek száma.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 163 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-95
2024. június 21. 14:13
🍓 ️ ­É­­­r­­t­é­k­­e­l­d­­ ­­a­ ­­­s­­­z­­­e­­­x­­i­­­ ­p­u­n­­­c­i­­m­­a­­t­­­ 👉 𝐖­­𝐖­𝐖­.­­𝐗­­­𝟏­­­𝟖­.­­𝐅­­­𝐔­­𝐍
bagira002
2024. május 20. 19:13
Gyurcsányné a brüsszeli diktátumot követné háború -bevándorlás párti , eus pénzek kifizetését akadályozta , hogy volna Orbán követője. - nagy hazugság Orbánt követné .
llnnhegyi
2024. május 20. 19:09
Közben Bulgária átállt dr miniszterelnök mellé! Bamba libbcsikommcsi Dobrev Klára!
letsgobrandon-2
2024. május 20. 17:08
tomaSSo a grafomán zsidó elmebeteg megint túl sok kólát ivott
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!