Amiről Dobrev Klára kínosan hallgat: Orbán Viktor gazdaságpolitikáját követné az európai baloldal

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Idén egy százalékkal bővülhet az Európai Unió gazdasága, miközben az inflációs nyomás megszűnik, 2,7 százalékra csökken. A növekedési kilátások 2025-re sem túl fényesek: a GDP jövőre is csak 1,6 százalékkal bővülhet. Ehhez képest a globális gazdasági növekedés idén 3,2, jövőre 3,3 százalék lehet – derül ki Brüsszel átfogó tavaszi gazdasági előrejelzéséből. Az eurózóna növekedése az uniós átlagnál is alacsonyabb lesz, Magyarország pedig jelentősen felülteljesíthet.

Jó hír, hogy a munkaerőpiac ellenálló maradt, a munkanélküliség az egész unióban alacsony marad. A munkaerőhiány továbbra is a munkavállalóknak kedvez, ugyanakkor a migráció erősíti a kínálati oldalt is.

Az unió adóssága bőven a 60 százalékos célérték felett alakul: idén 82,9 százalék lehet, jövőre pedig még ennél is magasabb, 83,3 százalék. Az Európai Bizottság szerint az Európai Központi Bank időről időre elhalasztott kamatcsökkentése és a visszaeső reáljövedelmek megfékezték az inflációt. Azt ugyanakkor a bizottság kiemeli: 

Brüsszel előrejelzése szerint a kelet-európai tagállamokban lesz nagyobb a gazdasági lendület, és térségünkben a reáljövedelmek erőteljes emelkedése várható. Ez a bizottság szerint lassabban csökkenő inflációt eredményez, ugyanakkor a fogyasztás gyorsabb fellendülésével számol.

Kockázatként értékelik a bizonytalan geopolitikai helyzetet és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait.

Brüsszel ragaszkodik bukott gazdaságpolitikájához

A közelmúltban döntött az EU arról, hogy visszatér a szigorú fiskális politikához, amelyet Brüsszel a Covid-19 járvány miatt átmenetileg felfüggesztett, majd a lazítást meghosszabbította az orosz-ukrán háború miatt. A szabályozás némileg változott, de a tagállamoknak továbbra is arra kell törekedniük, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alatt maradjon, míg az államadósság 60 százalék alá csökkenjen. Jelenleg ezeket a szabályokat mindössze három ország – Svédország, Dánia és Írország – tudja tartani, miközben több vezető tagállamnak – Olaszország, Franciaország – az államadóssága meghaladja a GDP 100 százalékát.

A szigorú fiskális szabályok több aggályt is felvetnek. Noha 2027-ig átmeneti időszak lesz, és várhatóan nem indul kötelezettségszegési eljárás a költségvetési fegyelem elmulasztása miatt, 

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság költségvetési biztosa a napokban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU gazdasága tartósan stagnálhat mivel a nemzeti kormányok költségvetési megszorításai visszavetik a beruházásokat, a tagállamok kétharmadában.

Gentiloni ennek ellenére bizakodó, mivel az új költségvetési politika nagyobb mozgásteret hagy a nemzeti kormányok uniónak benyújtott terveiben meghatározott célokra és az unió figyelembe veszi, hogy a zöld átálláshoz szükséges beruházások egy része csak jóval később térül meg, miközben jelentősen növeli a kiadásokat.

Az európai baloldal Magyarország útjára állítaná az EU-t

Ismét az Európai Egyesült Államok vízióját és a szoros EU integrációt emelte ki legfontosabb célként Dobrev Klára, a DK, a Párbeszéd és az MSZP közös európai parlamenti listavezetője a Partizán által szervezett jelölti vitában.

Az EP Baloldali Képviselőcsoportja egy jelentésben arra mutatott rá, hogy az OECD módszertanát alapul véve évente több mint 100 milliárd eurót, vagyis az unió éves költségvetésnek több mint a felét lehetne beszedni az extraprofit megadóztatásával. A jelentés rámutat, hogy 

Az európai baloldal javaslata szerint kétféleképpen lehetne megállapítani, mely cégeknek kellene az extraprofit-adót befizetniük:

• amelyek a nem várt események, például a válságok okozta helyzetben tettek szert az extranyereségre, vagy
• piaci erőfölényüket kihasználva, a többi piaci szereplő hátrányára tettek szerint jelentős bevételre.

A baloldali frakció arra is rámutatott, hogy az energiaválság legnagyobb nyertesei az energiacégek voltak, de a Covid-19 például a gyógyszergyárak profitját emelte az egekbe. Szóba került emellett a bankszektor és a kiskereskedelem is.

Évente másfél millió tanár bérét kell megspórolni

A szintén baloldali nézeteket valló Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) ismét felháborítónak nevezte az EU fiskális szabályainak újbóli bevezetését. Álláspontjuk szerint a következő években a tagállamoknak a nemzeti költségvetésből akkora összeget kell adósságcsökkentésre fordítaniuk, amely 1,5 millió tanár éves fizetésével azonos összeg.

Az ETUC felszólította Brüsszelt, hogy hagyjon fel a megszorítópolitikával és a bérek és jövedelmek növelését ösztönözze, ezáltal az európai emberek életszínvonalának emelkedését. Arra is rámutattak, hogy az egymást érő válságok életszínvonal-csökkenést eredményeztek, mivel a reálkeresetek minden uniós országban visszaestek és 

Zöld átállás, de miből és hogyan?

Nem csak a baloldali politikusok és szervezetek látják úgy, hogy az EU a következő években leszakad a globális versenyben. Ezzel kapcsolatban gyakorlatilag mára konszenzus alakult ki.

Egyfelől a zöld átállás és a klímacélok megvalósítása jelentős és költséges beruházásokat tesz szükségessé, amelyek megtérülése ráadásul sokszor évtizedeket ölelhet fel. Másfelől az európai emberek jövedelme csökkent, a fogyasztás visszaesett, de a gyártás is gyengélkedik, és az építőipar sem várható, hogy egyhamar visszatér a 2010-es évek második felének szintjére.

Az ETUC és több politikai csoport komoly kockázatot lát

• az EU helyreállítási alap (RRF) 2025-ös kifutása
• és a 2027-től élesedő és szankcionálható fiskális szigor életbelépése miatt.

A kockázat nem csak a beruházások stagnálása és a fizetések befagyása miatt jelentene óriási nehézséget, végső soron jelentős megszorításokat az EU-nak, de azzal a kockázattal is jár, hogy a kontinens végérvényesen lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött a globális versenyben.