2019-ben Budapest volt a startupok számára legjobb hely Európában

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

„Emlékeztek, hogy 2019-ben Budapest volt a startupok számára legjobb hely Európában? Sőt a Tarlós István vezette főváros kiérdemelte a startupok számára legjobb közigazgatás díjat. Karácsony Gergelyt nem érdekli sem a vállalkozások ügye, de az innováció egyik területe sem, sőt, inkább nehezíti a vállalkozások életét. (...)

Nézzünk konkrétumokat! Tarlós lehetőségeket teremtett a fővárosi vállalkozások fejlődéséhez, ezért 2019-ben megkapta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) »Főváros Gazdaságáért Nagydíját«, Karácsony kicsit sem vállalkozásbarát, az innovációtól pedig nagyon távol van. Tarlós István idején számos előkelő helyezést értünk el, pl:

2018-ban a Tarlós István vezette Budapest elnyerte az Európai Bizottság által alapított Startup Europe Díj startupok számára legjobb közigazgatásnak szóló kategóriáját.

2019-ben brit elemzők Európa 30 országának 80 városát vizsgálva Budapestet nyilvánították a startupok számára legjobb városnak.

Szintén 2019-ben a Cities Today szerint Budapest egyike lett a világ 100 leginnovatívabb városának.

Tarlós István idején elértük, hogy az Európai Unió régiói közül Budapesten volt a legnagyobb a high-tech szférában, azaz a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatásokban dolgozók aránya a foglalkoztatottak között. Ezt az előkelő, »bajnoki« helyünket tartani tudtuk egészen 2022-ig, majd Prága megelőzött bennünket. A legnagyobb baj nem az, hogy visszaszorultunk, hanem az, hogy 2021 óta ez a fontos mutatónk Budapesten már csökken, míg korábban folyamatosan nőtt.

Minden modern innovációfejlesztő tudja, hogy ott születhetnek csak nemzetközi sikerek, ahol erős a lokális ökoszisztéma. Ez pedig csak úgy lehet erős, ha a lokális közigazgatás támogatja, segíti az erősödését. Ez történt 2015-től Tarlós István idejében. A város támogatásával 2015-2020 között több, mint 200 startup tudott bemutatkozni nívós nemzetközi eseményeken. Ők nem egyetemisták ötlet szintű kezdeményezései voltak, hanem már termékkel rendelkező, már piacra lépett vállalkozások. 40 delegációt szerveztünk, a városdiplomáciába beemeltük az innovációs kapcsolatokat is. Nemcsak budapesti vállalkozások mehettek külföldre, hanem jöttek külföldiek hozzánk is. Az utolsó, a 2019-es Startupok Éjszakáján már 14 országból voltak vendégeink. Így aztán számos külföldi startupot hoztunk haza, ők áthelyezték a székhelyüket Budapestre azért, hogy részt vehessenek a programokban.

Ezek a programok sajnos mind megszűntek, máig kapok megkereséseket, hogy várják, indítsuk újra az együttműködéseket. Sőt a startupok is várják, hogy történjen valami. Bármilyen változás csak akkor történhet, ha a mostani városvezetés helyett új jön. Ezek nem igazán pénzigényes programok. De ahogy korábban is mondtam, a pénzhiányra egyébként sem hivatkozhat.”