Meghökkentő: mintha csak A Keresztapa című film elevenedett volna meg Brüsszelben
Manfred Weber bizonyára elégedett lehet. Dornfeld László írása.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
Június 9-én önkormányzati és európai parlamenti választást tartanak hazánkban, ezért összeszedtük az ezekkel kapcsolatos legfontosabb információkat.
Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az uniós szabályozás alapján minden tagország választási rendszerének biztosítania kell az arányos képviseletet, ami azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Magyarországon ún. zárt listás szavazás van, ami azt jelenti, hogy
a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Szavazhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. A választhatóság joga, a passzív választójog megillet minden nagykorú magyar állampolgárt, valamint az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárát.
Listát legkésőbb május 3-án délután négy óráig lehet bejelenteni, a listákat az ajánlások ellenőrzése után
a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
A listán szereplő jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. Arról is nyilatkoznia kell, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A listán azonban nemcsak magyar állampolgárok szerepelhetnek, hanem az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelölt minden nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára lehet, aki a központi névjegyzékben szerepel.
Míg az aktív választójognak, vagyis a szavazás jogának feltétele a magyarországi helyben lakás, addig a passzív választójognak, a választhatóságnak nem. Így az a nagykorú magyar állampolgár, aki magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal nem, de passzív választójoggal rendelkezik,
vagyis választható, feltéve, hogy kérelme alapján a központi névjegyzékben szerepel.
Fontos szabály az is, hogy a választhatóság joga nem kötődik ahhoz a településhez, amelyben a jelölt lakcíme található, vagyis a választópolgár bármely településen, választókerületben választható.
Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban pedig fontos annak megemlítése, hogy ha állandó (vagy tartózkodási) lakcímünk van egy településen, természetesen jogosultak vagyunk arra, hogy szavazzunk a polgármester-jelöltek valamelyikére, azonban ha átjelentkezéssel egy másik településen szavazunk, csak az EP listás szavazólapot fogjuk megkapni. Ez fontos különbség az országgyűlési választásokhoz képest, ahol „haza lehet szavazni” átjelentkezéssel, azonban erre az önkormányzati választáson nincs lehetőség. A törvényi határidő szerint Május 31-ig lehet kérni az átjelentkezést.
***