Megszólalt Kelemen Hunor a román elnökválasztás után: felvázolta az RDMSZ előtti időszakot
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Egy kutatás szerint még azokon a településeken is általános tendencia a visszaesés, ahol magyar a polgármester.
A nyitókép illusztráció. Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában – derül ki egy csütörtökön ismertetett kutatásból, melyről Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója tájékoztatta az MTI-t. Mint mondta, a Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry 2023-ban végzett teljes körű lekérdezést a nyelvi jogok romániai érvényesítésére vonatkozóan az új közigazgatási törvény megjelenése óta azokban az önkormányzatokban,
ahol a magyarság számaránya eléri a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékos küszöböt.
Az arányt a 2011-es népszámlálás eredményei alapján nézték, mivel az új cenzus eredményei még nem voltak ismertek. A nyilvánossággal csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményeit összevetették két korábbi – 2008-as és 2014-es – felmérés eredményeivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár a jogszabályi keret a nyelvi jogok tekintetében bővült, a gyakorlatban az önkormányzatok ezt már kevésbé alkalmazzák.
Toró Tibor szerint bár vannak pozitív példák, az általános tendencia a visszaesés, még azokban az önkormányzatokban is, ahol magyar a polgármester, vagy magyar önkormányzati képviselők vannak többségben a tanácsban. Rámutatott: a visszaesés azzal is összefügghet, hogy már kevesebb nyelvi jogvédő szervezet tevékenykedik Romániában, kevésbé szerepel napirenden a kérdés.
(MTI)