ahol a magyarság számaránya eléri a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékos küszöböt.
Az arányt a 2011-es népszámlálás eredményei alapján nézték, mivel az új cenzus eredményei még nem voltak ismertek. A nyilvánossággal csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményeit összevetették két korábbi – 2008-as és 2014-es – felmérés eredményeivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár a jogszabályi keret a nyelvi jogok tekintetében bővült, a gyakorlatban az önkormányzatok ezt már kevésbé alkalmazzák.
Toró Tibor szerint bár vannak pozitív példák, az általános tendencia a visszaesés, még azokban az önkormányzatokban is, ahol magyar a polgármester, vagy magyar önkormányzati képviselők vannak többségben a tanácsban. Rámutatott: a visszaesés azzal is összefügghet, hogy már kevesebb nyelvi jogvédő szervezet tevékenykedik Romániában, kevésbé szerepel napirenden a kérdés.