Ezen túl több tekintetben is versenyképesebb, erősebb helyzetű gazdaságról árulkodnak a magyar adatok.
Magyarország – szemben Bod Péter Ákos állításával – komplexebb gazdaságnak számít a románnál.
Az exportkomplexitás tekintetében Románia 23. a rangsorban, hazánk viszont a 13. helyen található.
Magyarországon az FDI-állomány a GDP-hez képest 66 százalék, ez Romániában mindössze 38 százalékot tesz ki. A háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona Magyarországon 109 százalék, Romániában viszont 59 százalék. Ez választ ad a fogyasztási összehasonlításokra is, hiszen a magyar háztatások nem fogyasztanak, hanem megtakarítanak. A román fejlettség (vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP az EU-27 arányában) növekedésének hátterében továbbra is jellemzően a magánfogyasztás bővülése áll, mindezt a kereslet növekedése és a nagy állami támogatások segítették.
Nem véletlen az sem – ez kapcsolódhat a 81 százalékos magyarral szembeni 68,7 százalékos román foglalkoztatási rátához a 20-64 éves korosztályban –, hogy
a szegénység kockázatának kitettek aránya Romániában a legmagasabb az unióban,
ami a lakosság majd egyharmadát érinti, miközben hazánkban kevesebb mint ötödét, ami alacsonyabb, mint az uniós átlag. Az életminőséget megragadó puha változók sorából csak egyet kiragadva megemlítjük, hogy a románok ötöde angolvécével nem rendelkező háztartásban él, a magyaroknak mindössze 1,5 százaléka. A vásárlóerőparitással persze sokmindent jótékonyan el lehet takarni, akár saját magunk elől is, például a „minőségi fejlettség” különbségeit. Gondolhatunk itt többek között a globális innovációs index megannyi alindexére, amelyek igazolják, hogy
a hazai ipar és exportteljesítmény a világ élvonalába tartozik.
Bod Péter Ákos az elmúlt évek összes baloldali messiása mögé beállt, bennük mindig jobban hitt, mint a magyar gazdaságban, és eddig mindig csalódnia kellett. Most pedig sikerült rámutatnia arra a közismert jelenségre, hogy minél lentebbről érkezik egy ország, annál inkább van hova növekednie. A professzor szerint a GDP csak egy szám, ami nem számít, most mégis arra hivatkozik. Ebből az következik, hogy
a román előzés sem lehet más, mint egy konstrukció, egy narratíva, tudományos megfigyelés helyett politikai sztori.
A kocsma-közgazdaságtan gazdasági félelemkeltésének lényege ugyanis az, hogy a leghangosabb megszólaló a tekintélyével visszaélve az érzelmekre hat, mert mondandója egyébként tényszerűen nem jelent semmit.