Az „Isten, haza, család” nem egyszerűen választási jelszó – ezek az életünk sarokkövei

2024. április 22. 05:26

A magyar lelket nem értő nevetgélők úgy hitték, ők a korszellem – de aztán kiderült, hogy a magyarok többsége ezt a hármasságot vallja.

2024. április 22. 05:26
null
Ungváry Zsolt
Ungváry Zsolt

(Nyitóképen: Békemenet, 2022. március 15.; fotó: Magyar Nemzet / Kurucz Árpád)

A választások közeledtével a pártoknak újra jelszavakat, rövid, de velős üzeneteket kell keresniük, amikkel mozgósíthatják potenciális bázisukat, illetve megfogalmazhatják, mit gondolnak a világról.

A jól kiválasztott szlogen aranyat érhet, az 1990-es választáskor sokak szerint nagyban hozzájárult az MDF győzelméhez a „Nyugodt erő” szókapcsolat.

Más kérdés, hogy idővel kiderült: a politikában a nyugodtság nem feltétlenül erény. Erő pedig az említett párt körül egyáltalán nem volt.

Egy jó jelmondatra föl lehet fűzni víziót, programot, ígéretet, életérzést.

Hiába sürgetik az elemzők a konkrét terveket és a szakmai anyagokat, hogy mennyi lesz az áfa, épül-e akkugyár, ezek mellékes dolgok, melyek a vezérfonalból fognak majd következni.

Az ellenzék évtizedek óta  küzd vele, hogy bár hoz valamennyi szavazatot, az ország berendezéséhez, a társadalmi folyamatok alakításához, de akár az egyéni sorsok befolyásolásához édeskevés a „nemfidesz” és „nemorbán”. Ehhez képest egyébként

a DK-féle Európai Egyesült Államok legalább valami elképzelés, jóllehet ez meg egy biankó csekk,

mert hogy milyen is volna ez a föderáció, azt nehéz pontosan átlátni. Lényeg, hogy a baloldal mindig rajtunk kívül keresi a célt, nagyon szeret valamihez csatlakozni (Varsói Szerződés, NATO, Szovjetunió, KGST, kommunizmus, liberalizmus, Nyugat, világ proletárjai, európai ügyészség),

a jobboldal inkább a belső kohéziós erőket kutatja.

Az Isten, haza, család ilyen szempontból tökéletes hívószó.

A magyar társadalom többségének jövőképét, életérzését és -filozófiáját remekül lefedő program. Idővel a Fidesz ezt megértette, és azóta retorikájában és cselekedeteiben használja. Viszonylag hosszú út vezetett el idáig. A magyar történelemben 1945 után éles választóvonal keletkezett,

a szovjet megszállás és a szocialista rendszer szakított az ezer éve folyamatos történelmi tudattal,

az ehhez kapcsolódó értékekkel. A rendszerváltáskor egyes politikusok megpróbáltak visszatérni ehhez a ponthoz, de a látszólagos többség – és különösen az SZDSZ-es hangadók: a média, a korabeli „influenszerek”, politikusok – ezt elvetette.

Árvalányhajas, nacionalista, múltba révedő anakronizmusnak titulálták mindazt, ami a keresztény-nemzeti magyar múltban gyökerezett, és úgy tűnt, ők győznek. A rend azonban szép lassan helyreállt, és kezdünk visszatérni az 1945-ben megtört folyamathoz. (Ennek, a korabeli viszonyokat meghazudtoló első lépése volt a koronás címer helyreállítása, ami szinte surranópályáról leverte a látszólag logikusabbnak tűnő Kossuth-címert; nem 1956-hoz és a XX. századi köztársasági hagyományokhoz, hanem a történelmi Magyarországhoz léptünk vissza. Szerencsére.) 

Göröngyös, de végül célba érő út vezetett onnan, amikor még csak félve, inkább

gúnytól és nevetségességtől kísérve néhányan (pl. a Torgyán-féle kisgazdák) kimondták az Isten, haza család hármasságát,

és az őket kinevetők, a korszellem irányítására maguknak kizárólagosságot vindikálók azt hitték, ez valami avítt, marginális üzenet, odáig, hogy ezek a gúnyolódók szembesülni kényszerültek azzal, hogy ez igenis tetszik a magyaroknak, és rímel az akaratukra; a törvényeknek ezekből kell fakadniuk.

A magyar lelket már akkor sem értő nevetgélők úgy hitték, ők a korszellem, de aztán kiderült, hogy a magyarok többsége ezt a hármasságot vallja, ennek mentén rendezi be az életét, itt keresi az értékeket.

Ez a három fogalom megmutatja a helyünket a világban: a kozmoszban, az örökkévalóságban;

egyben azt is jelenti, hogy van célja az életemnek, Isten nélkül ugyanis minden esetleges, véges, vagyis értelmetlen.

A haza a földi közeget jelöli, amiben mozgunk: a körbeírható nyelvi-kulturális közösséget. A család pedig az a legszűkebb, szerető közösség, amiben a mindennapjainkat éljük.

A XX. század legnagyobb költőzsenije, a szeretethiányosan fogódzókat kereső József Attila húszéves korában dacosan – hogy ne mondjam, polgárpukkasztó SZDSZ-es attitűddel – szembefordult ezzel a vezérelvvel, egyetlen versszakban megtagadva valamennyit. („Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám”), 

és aztán egész életében ennek a feloldásával próbálkozott. Hiszen aki ezt a hármat megtagadja, az oda jut, hogy „Tiszta szívvel betörök, / ha kell, embert is ölök.”

(Csoda-e, hogy eltanácsolták a tanítástól?) De miként a mesterét háromszor megtagadó Péternek megadatott, hogy a feltámadt Krisztusnak háromszor mondhassa: szeretlek, uram; úgy tett hitet e háromság mellett halála évében, 1937-ben József Attila is. Először az Istenhez kéredzkedik vissza – „Nem emel föl már senki sem, / belenehezültem a sárba. / Fogadj fiadnak, Istenem, / hogy ne legyek kegyetlen árva.” – majd a hazához – „édes Hazám, fogadj szivedbe, / hadd legyek hűséges fiad!” – végül utolsó versét azzal fejezi be: „Szép a tavasz és szép a nyár is, / de szebb az ősz s legszebb a tél, / annak, ki tűzhelyet, családot, / már végképp másoknak remél.

Az ősbűn, az 1925-ös Tiszta szívvel utáni tizenkét évnyi vezeklésben sem tudta megtalálni a reményt, a hitet és a szeretetet, és nem maradt más kiút számára, mint az öngyilkosság.

Ha egy egész nép (vagy egy egész kontinens) tagadja és engedi el e hármat, úgy jár – szemünk láttára –, mint a kollektív sorsot a magáéban hordozó poéta.

 

Összesen 143 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2024. április 24. 14:07 Szerkesztve
Van itt valódi háború is. Putler és szövetsegesei, irán, észak kórea és a hazaáruló csuti cigány az európai és magyar civilizáció megsemmisétésére indított háborút. Most Ukrajna van soron, ahol a mocskos banda tömegesen gyilkol is Máshol még csak a propagandájukat nyomják, ügynököket fizetnek és novicsokoznak. Ha nem állítjuk meg a mocskokat, sorra kerülünk mi is
olajfa-0
2024. április 22. 14:48
Csak a Fidesz és a KDNP képviseli mindazt, amire hazánknak és a magyar embereknek szüksége van. Nekem mondhat, írhat és mesélhet bárki bármit továbbra is az értékrendem, a tapasztalatom és a meggyőződésem szerint szavazok.
Ekrü
2024. április 22. 13:10
Skywalker_bp 2024. április 22. 10:23 Esetleg erről is mondanál valamit? "Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfő délelőtt bejelentette, hogy elsőként adták le az európai parlamenti választáshoz szükséges 20 ezer aláírást a Nemzeti Választási Irodának (NVI). Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke a hétvégén azt állította, hogy ők voltak az elsők. Az viszont biztos, hogy eddig egyedül a Fidesz–KDNP jelöltlistáját vette nyilvántartásba az NVI.Ez ellenőrizhető az intézmény honlapján is." https://index.hu/kulfold/ep/2024/valasztas/2024/04/22/partlista-ki-adta-le-elobb-fidesz-menczer-tamas-magyar-peter-tisza-part/
Skywalker_bp
2024. április 22. 10:23
Ugyanazt érik el a NO WAR-ral, mint Varga Judit Frizbi interjújával. Hogy körbe fogják őket röhögni a saját választóik. Pontosabban a saját választóik egy része igen dühös lesz. Amikor szembesülnek az eredményekkel és a hazugságaikkal. No WAR. Mit keres akkor itt a RheinMetall AG és a német hadiipar? Mit keresünk mi Csádban? És miért volt fontosabb március áprilisban Magyar Péter lejáratása, mint a háború? A Megafon számlából, ami Magyarra ment kassan kitelne egy Mercedes beruházás. Talpra Magyarok. Satuban a FideszKDNP mindkét heréje. 🤣🤣🤣💪🏻💪🏻💪🏻✌️✌️✌️🇭🇺🇭🇺🇭🇺
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!