Nem véletlen, hogy rengeteg német költözik Magyarországra: újabb térképet mutattak be, amely sok mindenre adhat magyarázatot

A térkép alapján világosan látszik, hogy Németországban és Franciaországban inkább van cenzúra, mint nálunk.

Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Nyitókép: MCC
Mit emelt ki a konferencia vezérszónokaként?
Az európai országok elvesztették a jövőjük feletti ellenőrzést, átengedték egy technokrata rendszernek. Ahogy a francia Alkotmánytanács fogalmaz: a „nemzeti szuverenitás gyakorlásának alapvető feltételeit” veszítjük el. Ezért jogi kérdés tehát, hogyan nyerhetjük vissza sorsunk alakítását és politikai önrendelkezési képességünket.
Milyen okok vezettek a kontroll elvesztéséhez?
Európa eredeti mottója az „egység a sokféleségben”. Ám az intézmények működése és az általuk elfogadott ideológia eltér ettől. Az integráció olyan központosítás irányába halad, amely a nemzeti szuverenitás kiüresedésével jár. Annak a bírósági dogmának a feltétlen szolgálatába szegődik, amely az uniós jog elsőbbségét, autonómiáját és egységes alkalmazását hirdette meg. Az Európai Unió tehát a posztdemokratikus birodalmi szupranacionalitás felé tart. Ennek fokozatos kiépítése pedig odáig vezetett, hogy ma már egyre kevésbé tolerálják a nemzeti identitások sokféleségét. Úgy gondolom, hogy ez kódolva volt a kezdeti időszakban is. Nem szabad idealizálnunk az integráció alapító atyáinak elképzeléseit. Tévedtek, amikor úgy gondolták, a nemzetállamok általában felelősek a háborúk kirobbanásáért, és ezért egyfajta kényszerzubbonyt kell rájuk aggatni. Franciaországban a szupranacionalitás nagy ellensége, Charles de Gaulle lerántotta a leplet erről a tévedésről. Az „üres székek politikája” pedig megágyazott a híres 1966-os luxemburgi kompromisszumnak, amely egyhangú döntéshozatalt követelt meg akkor, amikor egy vagy több tagállam alapvető érdekei forogtak kockán. Negyven évvel később, 2005-ben az alkotmányos szerződéstervezetről rendezett népszavazás megmutatta, a franciák továbbra is ragaszkodnak nemzetállamukhoz. Az akkori kormányok mégis úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a lakosság véleményét, és ratifikálták a lisszaboni szerződést. Ezáltal létrejött a ma hatályos birodalmi rendszer, amely csapdát állít a nemzeti szuverenitásnak és identitásnak.