Az emberek joggal érzik becsapva magukat – francia alkotmányjogász a Mandinernek

2024. április 25. 00:04

Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.

2024. április 25. 00:04
null
Sándor Lénárd

Nyitókép: MCC

Mit emelt ki a konferencia vezérszónokaként? 
Az európai országok elvesztették a jövőjük feletti ellenőrzést, átengedték egy technokrata rendszernek. Ahogy a francia Alkotmánytanács fogalmaz: a „nemzeti szuverenitás gyakorlásának alapvető feltételeit” veszítjük el. Ezért jogi kérdés tehát, hogyan nyerhetjük vissza sorsunk alakítását és politikai önrendelkezési képességünket.

Milyen okok vezettek a kontroll elvesztéséhez?
Európa eredeti mottója az „egység a sokféleségben”. Ám az intézmények működése és az általuk elfogadott ideológia eltér ettől. Az integráció olyan központosítás irányába halad, amely a nemzeti szuverenitás kiüresedésével jár. Annak a bírósági dogmának a feltétlen szolgálatába szegődik, amely az uniós jog elsőbbségét, autonómiáját és egységes alkalmazását hirdette meg. Az Európai Unió tehát a posztdemokratikus birodalmi szupranacionalitás felé tart. Ennek fokozatos kiépítése pedig odáig vezetett, hogy ma már egyre kevésbé tolerálják a nemzeti identitások sokféleségét. Úgy gondolom, hogy ez kódolva volt a kezdeti időszakban is. Nem szabad idealizálnunk az integráció alapító atyáinak elképzeléseit. Tévedtek, amikor úgy gondolták, a nemzetállamok általában felelősek a háborúk kirobbanásáért, és ezért egyfajta kényszerzubbonyt kell rájuk aggatni. Franciaországban a szupranacionalitás nagy ellensége, Charles de Gaulle lerántotta a leplet erről a tévedésről. Az „üres székek politikája” pedig megágyazott a híres 1966-os luxemburgi kompromisszumnak, amely egyhangú döntéshozatalt követelt meg akkor, amikor egy vagy több tagállam alapvető érdekei forogtak kockán. Negyven évvel később, 2005-ben az alkotmányos szerződéstervezetről rendezett népszavazás megmutatta, a franciák továbbra is ragaszkodnak nemzetállamukhoz. Az akkori kormányok mégis úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a lakosság véleményét, és ratifikálták a lisszaboni szerződést. Ezáltal létrejött a ma hatályos birodalmi rendszer, amely csapdát állít a nemzeti szuverenitásnak és identitásnak.

Emmanuel Macron beszédet mond a francia alkotmány ratifikálásának 65. évfordulója alkalmából tartott párizsi rendezvényen.
Fotó: Mandiner-archív
Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2024. április 25. 07:15 Szerkesztve
Az a baj a joggal, hogy le lehet vele vírni azt is, meg az ellenkezőjét is. A jogállammal meg az a baj, hogy a humánum és igazság helyett a jogot és a jogszolgáltatást veszi csak alapnak. Az hogy az ilyen trükk demokratikus volna, már maga a vicckategória.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!