Az ember, akinek egyesítenie kellene a kormány ellenében a nemzetet, eddig csak azzal nem veszett össze, aki nem jött vele szembe.
(Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner)
Nehéz idők várnak arra a jobboldali, liberális, baloldali, szociáldemokrata, de elsősorban és mindenekelőtt magyar többségre, akiknek most egységbe forrva le kellene váltania a „Tónik” hazugságra épülő rendszerét.
Majdnem olyan nehéz idők, mint két évvel ezelőtt a romákból, a konzervatívokból, a fiatalokból és a civilekből álló, minden bizonnyal szintén képzelt többségre,
akiknek meg ezeréves történelmünk legkorruptabb kormányát kellett volna leváltaniuk, lehetőleg maszk és gumi nélkül.
Miközben az elmúlt hónapok viharainak ellenére továbbra is sziklaszilárd egységet alkotó jobboldali szavazóbázison kizárólag egy annál sokkal nagyobb és átfogóbb társadalmi koalíció kerekedhetne felül, az ember, akit Belpest és az ellenzéki média erre a nemes célra kinevezett, még az előző felkentnél is jóval koalícióképtelenebbnek tűnik. Ahogy Márki-Zay Péter „ellenzékinek tűnő fideszes” megmondóembereket, valamint „ellenzéki árulókat” vizionált lézerszemével két éve minden bokorban, úgy lépked rá az új messiás egyre-másra „Tóni” aknáira. „Tóni” küldte rá mindenekelőtt Ceglédi Zoltánt és Hont Andrást.
(Minő meglepetés, ugyanazt a két kérlelhetetlenül liberális közszereplőt, akiket Márki-Zay is beazonosított „ellenzékinek tűnő fideszesként” – miközben az egyiknek a magyar szociáldemokrácia legértékesebb háttéremberével van közös műsora, a másik lapja meg tucatszám túrta ki az elmúlt években a kormány számára kellemetlen ügyeket.)
Aztán exfelesége, Varga Judit családi erőszakra utaló posztját sem motiválhatta semmi más, mint „Tóni” zsarolása. De „Tóni” kottájából játszik Dezső András, a HVG neves oknyomozó újságírója is csak azért, mert kérdéseket mer neki feltenni háttérben egy vele kapcsolatos rendőrségi jelentésről; és ha nem vigyázunk, még feltűnik majd egy titkos Rogán-szál Pankotai Lili hátterében is, akit egy szolidaritást kifejező poszt után olyan undorodva utasított el Magyar Péter, mintha bizony személyesen „Tóni” kente volna össze novicsokkal. Hogy minket is „Tóni” utasít, arra már szót sem pazarlok.
Micsoda szerencse, hogy Magyar már házassága alatt résen volt, és még jó időben hangfelvételeket készített „Tóni” ügynökeiről, köztük exfeleségéről, akit egy pontosvesszővel arrébb még „szuper anyának” tartott, s „egy ország előtt védett”.
Nincs ki a hét pettye ennek a katicának, attól tartok. Még csak csütörtök hajnal van, de az ember, akinek egyesítenie kellene a kormány ellenében a nemzetet, eddig csak azzal nem veszett össze, aki nem jött vele szembe, s bónuszként a korrupcióellenes dzsihád Sheldon Cooperét, Hadházy Ákost majdnem el is tántorította a további közéleti szerepvállalástól. A sminkjén gúnyolódó kutyapárti fejesek is jobban teszik, ha még ma megveszik a védőoltást bőröv ellen, jobb a biztonság, a helyzet instabil.
Rövid kanócon éli életét Magyar Péter, s
folyamatos verbális dulakodásai megnehezítik a dolgát akkor, amikor épp az erőszakosság politikailag súlyosan mérgező látszatát próbálja magáról ledobni.
Egyben hatalmas talányt tesz a nemzet asztalára: miért nem ugrott még rá senki kis hazánk gazdaságának legnagyobb profitrátával kecsegtető üzleti lehetőségére, megnyitván egy kifejezetten kiábrándult fideszesekre koncentráló magánpszichiátriát? Hadházy Ákost maga a Magyar Pétert interjú formájában az égbe emelő Gulyás Márton nevezte korábban „szent őrültnek”; Márki-Zay Péterrel kapcsolatban a „gyakorló elmebeteg” jelzőt egy ellenzéki politikustól hallottam legelőször egy tévéstúdió előtt; Magyar Péter elmeállapotán pedig talán már titkon az is aggódik, aki még mindig benne látja a reményt.
Kedves ellenzéki, kicsit vagy nagyon kiábrándult, esetleg csak a Fidesznek egy értedharagvó baráti pofont lekeverni kívánó polgártársam –
szeressen téged a Magyar Péter. Pontosabban inkább azt kívánom: ne szeressen.
Aki még a benne megmentőt látók népes seregével sem tud két hétnél tovább beszélő viszonyban maradni, s akinek még dédelgetett, féltett szeme fénye is csak hangfelvételek arzenálja mellett elviselhető, az – óh, fájdalom! – minden valószínűség szerint el fog bukni a nemzetegyesítés nemes szolgálatában.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Rém kínos olyasmivel vádolni a kormányt, ami tényszerűen nem igaz. Ha a visszásságok felgöngyölítése a cél, akkor vajon nem kellene kínosan ügyelni a szavahihetőségre? Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Ígérem, nem fogok egy szót se írni arról, hogy Magyar Péter bárgyú kommentekkel és üres szlogenekkel nyomul, mihelyt nem nyomul ilyenekkel. Francesca Rivafinoli írása.
Míg Magyar Péter kétségbeesetten üvöltözött a színpadon, addig Orbán Viktor egy higgadt, államférfihoz méltó beszédet tartott.
Ezért marad nekik a feszültség, a konfliktus meg a balhé. Ebből áll majd a kihívó politikája a következő hét hónapban.
Végre kíbasza rintotta a Péter jaj de fes ebbe a kémény seprö unikornisban ezt a hinár haju hokekdlis cunát. Csak azé irok most nektek hogy be dobnám magam mostvagy soha.
Lényegében akit valamilyen korrupció, botrány, villaépítés, közpénzes tokaleszívás miatt kipenderítenek a Fideszből, az előbb-utóbb a Tiszában találja magát.
„Ha csak a két nagy rivális felszólalását néznénk, a Fidesz máris megnyerte volna az országgyűlési választást” – jelentette ki Nagy Attila Tibor.
A Tisza Párt elnöke szerint Tarr Zoltán a párt állásfoglalását közölte, mikor azt mondta, most választást kell nyerni, utána mindent lehet.
Az ukrán elnök kijelentette, hogy ezzel szemben Oroszország, illetve a hozzá kötődő személyek elleni szankciókkal, valamint kemény vámokkal és más kereskedelmi korlátokkal kell fellépni.
Ott vagyunk, ahol a part szakad: valódi garanciákat egyedül az Egyesült Államok tudna adni.
