Ez a brüsszeli tempó: a helyreállítási pénzek egyharmadát sem fizették ki eddig
Nem Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely hiába várja a koronavírus-járvány utáni gyors kilábalást célzó helyreállítási alapból a neki járó pénzeket.
Egyre több szakértő szerint az EU már nem hagyhatja figyelmen kívül a helyreállítási alap meghosszabbításának sürgető kérdését.
Annak ellenére, hogy a tagállamok – így Lengyelország is – számos kihívással szembesülnek az EU gazdaságélénkítési alapjának keretében megvalósuló projektek időben történő végrehajtása során, az Európai Bizottság ragaszkodik a korábban megállapított 2026-os határidőhöz, hangsúlyozva az alap „ideiglenes” jellegét.
„A helyreállítási és rugalmassági (RRF) rendelet kimondja, hogy a helyreállítási és rugalmassági tervek olyan intézkedéseket tartalmazhatnak, amelyek végrehajtására 2020. február 1-jétől kerül sor. Azt is rögzíti, hogy a mérföldköveket és célokat 2026. augusztus 31-ig kell elérni, és az RRF keretében történő kifizetéseket 2026. december 31-ig kell teljesíteni” – nyilatkozta az Euractivnak egy uniós szóvivő. A lap kitért arra is, hogy a Bizottságnak nincs jogalapja arra, hogy ezen időpont után kifizetéseket teljesítsen.
A 2020-ban elfogadott uniós helyreállítási alap célja az volt, hogy támogassa a tagállamokat a COVID-19 világjárványból való kilábalásban, és egyúttal konkrét reformok végrehajtására ösztönözze őket.
A végrehajtás azonban késedelmet szenvedett, míg egyes esetekben, például Lengyelországban, a politikai körülmények bonyolították a helyzetet – idézték fel.
Az Euractiv arra is kitért, úgy tűnik, hogy nem csak Lengyelországnak kell kihívásokkal szembenéznie a végrehajtással kapcsolatban.
Christopher Glück, a Forefront Advisers tanácsadó cég szakértője szerint az EU már nem hagyhatja figyelmen kívül a helyreállítási alap meghosszabbításának sürgető kérdését.
„Orbán Viktor volt az első, aki foglalkozott az elefánttal a szobában,
de túl sok tagállamnak túl sok vesztenivalója van, ha ezt a kérdést nem oldják meg”
– hangsúlyozta.
Emlékeztettek, hogy Budapest helyreállítási alapja továbbra is be van fagyasztva, és az ukrajnai segélyezési tárgyalások során Magyarország többek között azt kérte, hogy a program futamidejét két évvel, 2028-ig hosszabbítsák meg.
Egy déli EU-tagállamot képviselő diplomata akkor az Euractivnak azt mondta, hogy Orbán Viktor kérése megtetszett néhány, a helyreállítási alappal ugyancsak küzdő uniós partnernek is – írta a lap.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nem Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely hiába várja a koronavírus-járvány utáni gyors kilábalást célzó helyreállítási alapból a neki járó pénzeket.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán