Donáth Anna tehát úgy gondolja, hogy az Isztambuli Egyezmény megvédte volna Varga Juditot és mindenki mást is a kapcsolati erőszaktól, ezzel viszont csak az a probléma, hogy semmilyen információt, adatot, statisztikát nem mellékelt posztjához, amely azt bizonyítaná, hogy köddé vált a kapcsolati erőszak a dokumentumot ratifikáló országokban.
Egyébként nem csak a Momentumnak, az MSZP-s Gurmai Zitának és a párbeszédes Szabó Tímeának is az Isztambuli Egyezmény juthatott eszébe Varga Judit történetéről.
A parlament honlapja szerint ugyanis Gurmai és Szabó együtt nyújtották be szerdán a ratifikációra vonatkozó javaslatot.
Mi a baj az egyezménnyel?
A kormánypártok többször is elzárkóztak a dokumentum ratifikációjától, amit azzal indokoltak, hogy az egyezmény bújtatott genderideológiát tartalmaz, a magyar jogrendszerbe pedig bármilyen hasznos szabályozást át lehet ültetni, ehhez nincs szükség egy kifogásolható egyezmény elfogadására.
Talán csak véletlen egybeesés, hogy a Telex éppen ma jelentetett meg egy az egyezményről szóló tájékoztató cikket, amelyben szintén megpendítik Varga Judit szomorú történetének húrjait.
„Verbális és fizikai erőszakról ír Varga Judit abban a posztban, amelyben a volt férje, Magyar Péter nyilvánosságra hozott hangfelvételére reagál. Eközben a volt igazságügyi miniszter Vargát többen a családon belüli és kapcsolati erőszak ellen létrejött Isztambuli Egyezmény elutasítása miatt kérik számon” – írják a cikk szerzői.
Később a bújtatott genderideológia vádját is megpróbálják elütni, amikor úgy fogalmaznak: „Egy fogalommagyarázó bekezdés van arról az egyezményben, amely definiálja a társadalmi nemet. Eszerint »azok a társadalmilag konstruált szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, melyeket az adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint«.” Nos, ennél azért többről van szó a dokumentumban, amelyet bárki fellelhet egy egyszerű internetes keresés során és leellenőrizheti a Telex cikkének állításait, éppen ezért érthetetlen, hogy a szerzők miért nem említették meg, hogy más értelemben is használja a kifejezést a szöveg.
A 4. cikk 3. pontjában ugyanis a dokumentum leszögezi, hogy a rendelkezéseket többek között a biológiai nemen (sex) valamint a társadalmi nemen (gender) alapuló megkülönböztetés nélkül kell végrehajtani. Nem igaz tehát, amit a Telex állít, hogy itt csupán a társadalmi szerepeket emlegetik, a felsorolás egyértelművé teszi:
az Isztambuli Egyezmény nem fogadja el, hogy a nem biológiailag determinált lenne, márpedig a genderideológiának éppen ez a legfőbb kiindulópontja.