A baloldal azt a következtetést vonta le Varga Judit történetéből, hogy egy genderideológiát tartalmazó egyezmény ratifikálása megmentette volna a volt igazságügyi minisztert a kapcsolati erőszaktól.
Nyitókép: Ferenc ISZA / AFP
„A Momentum benyújtja a parlamentnek a nők elleni és a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló Isztambuli Egyezményt ratifikálásra, melyre a kormány évek óta nem hajlandó” – jelentette be Facebookján Donáth Anna.
A Momentum elnöke azzal érvelt: „Az egyezmény végeredményben minden családon belüli erőszak áldozatán segíthetne, legyen szó férfiakról vagy nőkről, fizikai, verbális vagy mentális bántalmazásról.”
Mint írta, személyesen vitázott régebben Varga Judittal a kapcsolati erőszakról, „akinek a szeme sem rebbent akkor, amikor azt állította, a nők helyzetével minden rendben van Magyarországon. Ugyanaz a Varga Judit mondta ezt, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy férje, Magyar Péter éveken át terrorizálta, verbálisan és fizikailag is bántalmazta.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Szerintem ez a hangfelvétel a haza megmentésével kufárkodó, ezt hamisan a zászlajára tűző ember végtelen romlottságáról szól” – fogalmazott a korábbi tárcavezető.
Donáth Anna tehát úgy gondolja, hogy az Isztambuli Egyezmény megvédte volna Varga Juditot és mindenki mást is a kapcsolati erőszaktól, ezzel viszont csak az a probléma, hogy semmilyen információt, adatot, statisztikát nem mellékelt posztjához, amely azt bizonyítaná, hogy köddé vált a kapcsolati erőszak a dokumentumot ratifikáló országokban.
Egyébként nem csak a Momentumnak, az MSZP-s Gurmai Zitának és a párbeszédes Szabó Tímeának is az Isztambuli Egyezmény juthatott eszébe Varga Judit történetéről.
A parlament honlapja szerint ugyanis Gurmai és Szabó együtt nyújtották be szerdán a ratifikációra vonatkozó javaslatot.
A kormánypártok többször is elzárkóztak a dokumentum ratifikációjától, amit azzal indokoltak, hogy az egyezmény bújtatott genderideológiát tartalmaz, a magyar jogrendszerbe pedig bármilyen hasznos szabályozást át lehet ültetni, ehhez nincs szükség egy kifogásolható egyezmény elfogadására.
Talán csak véletlen egybeesés, hogy a Telex éppen ma jelentetett meg egy az egyezményről szóló tájékoztató cikket, amelyben szintén megpendítik Varga Judit szomorú történetének húrjait.
„Verbális és fizikai erőszakról ír Varga Judit abban a posztban, amelyben a volt férje, Magyar Péter nyilvánosságra hozott hangfelvételére reagál. Eközben a volt igazságügyi miniszter Vargát többen a családon belüli és kapcsolati erőszak ellen létrejött Isztambuli Egyezmény elutasítása miatt kérik számon” – írják a cikk szerzői.
Később a bújtatott genderideológia vádját is megpróbálják elütni, amikor úgy fogalmaznak: „Egy fogalommagyarázó bekezdés van arról az egyezményben, amely definiálja a társadalmi nemet. Eszerint »azok a társadalmilag konstruált szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, melyeket az adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint«.” Nos, ennél azért többről van szó a dokumentumban, amelyet bárki fellelhet egy egyszerű internetes keresés során és leellenőrizheti a Telex cikkének állításait, éppen ezért érthetetlen, hogy a szerzők miért nem említették meg, hogy más értelemben is használja a kifejezést a szöveg.
A 4. cikk 3. pontjában ugyanis a dokumentum leszögezi, hogy a rendelkezéseket többek között a biológiai nemen (sex) valamint a társadalmi nemen (gender) alapuló megkülönböztetés nélkül kell végrehajtani. Nem igaz tehát, amit a Telex állít, hogy itt csupán a társadalmi szerepeket emlegetik, a felsorolás egyértelművé teszi:
az Isztambuli Egyezmény nem fogadja el, hogy a nem biológiailag determinált lenne, márpedig a genderideológiának éppen ez a legfőbb kiindulópontja.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Új büntetőintézkedésekről állapodtak meg az uniós külügyminiszterek.
Nem tudom elképzelni, hogy van olyan ép erkölcsi érzékű Tisza-szavazó, aki szerint ez elfogadható.
„Végtelenül szomorú nézni, hogy a győzelmük (az ő szempontjukból érthető) örömét messze felülírja a megalázás vágya” – fogalmazott Dömötör Csaba.
Őszintén beszélt a KDNP-s képviselő.
„Nem ez volt az első eset a választás óta” – fogalmazott a fideszes politikus.
Magyar Péter túl messzire ment, nem csak politikailag, emberileg.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
