Konzervatív jogtudós lesz a legfőbb közjogi méltóság

Tizenöt nappal Novák Katalin lemondása után, február 26-án új köztársasági elnökről szavazott a tisztelt Ház: Sulyok Tamás lett a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik államfője. Hivatalba lépéséig ideiglenesen az Ország­gyűlés elnöke, Kövér László látja el a köztársasági elnöki teendőket.

Más köztársaságokkal összehasonlítva a magyar államfői tisztség nem mondható jogilag erős pozíciónak, ám ez nem jelenti azt, a legfőbb közjogi méltóságnak szimbolikus jogkörei mellett ne volnának kiemelt jogosítványai. A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, egyben ő a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Az államfő szerepfelfogása kulcsfontosságú. „Ahogy jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”– mondta jelölése elfogadását követően Sulyok Tamás. S hogyan értékelik az elemzők, politikusok, hogy ismét egy jogtudósra esett a választás?

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő például úgy fogalmazott, nem rendhagyó, ha valaki alkotmánybírósági vagy főbírói székből átülve lesz államfő. Úgy látja, Sulyok Tamás kiválasztásával a kormánypártok visszanyúltak ahhoz a karakterhez, amelyet Sólyom László és Mádl Ferenc testesített meg. „Ahogy egykoron Mádlnak autonómiája volt Orbán Viktor kormányfővel szemben, úgy Sulyoknak is van” – hangsúlyozta. Megválasztása szerinte üzenet a kormány kritikusainak, hiszen egy európai jogot is tudományos szinten művelő, oktató emberről, egy alkotmányjogászról, a taláros testület első emberéről van szó.

Hasonlóképpen vélekedett a Mandinernek Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Annyi disztinkciót tett, hogy Sólyom aktivista köztársasági elnök volt, aki az úgynevezett láthatatlan alkotmánnyal kiterjesztette a korábbi alaptörvény és az Alkotmánybíróság hatáskörét, elődje, Mádl pedig inkább jogtudós volt, aki az alkotmányi kötelezettségének megfelelve a nemzet egységét testesítette meg, és a demokratikus működést felügyelte. „Szerényen, de határozottan teljesítette a feladatát” – fogalmazott.

Török Gábor politológus a kormánypártok február 22-ei bejelentésére utalva azt írta közösségi oldalán, hogy alábecsülte Orbánt vagy a helyzet kritikusságát, mert „a miniszterelnök eddigi négy választása közül messze Sulyok jelölése áll a legközelebb az alkotmány szelleméhez. Még inkább: ez a mai esélyes csak arra, hogy megfeleljen” neki.

Hogy kiderüljön, mit gondol a világról a leendő államfő, érdemes vissza- menni tudományos publikációihoz, az Alkotmány­bíróságon kialakított álláspontjához.

Az 1956-os születésű Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jog­tanácsosként, majd alkotmánybíróvá választásáig ügyvédként praktizált. Ekkor születtek első tudományos publikációi: a lízingszerződés egyes kérdéseiről, biztosítékainak jogi sajátosságairól írt, illetve az ügyvédség alkotmányos helyzetének kérdéseiről is szólt. Doktori értekezése 2013-ban ugyancsak e témában született. Van tanulmány, amelyet egyetemi évfolyamtársával, doktori témavezetőjével, Trócsányi Lászlóval együtt jegyeztek. 2005 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára.

Az Alkotmánybírósági Szemlében 2011-ben jelent meg tudományos publikációja, az osztrák Verfassungsgerichtshof és a magyar Alkotmánybíróság utólagos normakontrollt érintő hatásköreiről írt.

Későbbi írásaiban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi kitekintés, vizsgálta többek között a vallás szerepét az európai integrációban; Budapestet Béccsel összevetve önkormányzati választójogi összehasonlítást tett az Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica című folyóiratban. Alkotmánybíróvá kinevezését követően alkotmányossági kérdéseket vizsgált, mások mellett az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegének bővüléséről; a bírói kezdeményezés mint az egyedi normakontroll eszközéről az Alkotmány­bíróság gyakorlatában; az Alkotmánybíróság szerepéről és történetéről a magyar jogrendszerben. A vallás szerepének említett vizsgálatához kapcsolódóan van értekezése arról is, hogy kell-e a jogalkotónak erkölcsi legitimáció. Több tudományos publikációja foglalkozik a személyes adatok védelmével és az információs jogokkal.

Sulyok nevéhez előadóként több alkotmánybírósági határozat fűződik. 2015-ben például a testület kimondta, vizsgálhatják, hogy egy uniós jogszabály sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, Magyarország szuverenitását, valamint az ország „történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. 2019-ben Sulyok Tamás volt az előadó bíró, amikor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértésnek minősül. Nem mellékesen az indoklásban szerepel, hogy csupán akkor szabad büntetni a hajléktalan személyt az életvitelszerű közterületen tartózkodásért, ha az ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosítva volt. A határozat szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé minősítése nem sérti az emberi méltósághoz való jogot, hiszen „az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga”, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része.

Röviden megjegyzem

Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán