Mit gondol a világról az új államfő? Milyen szerepfelfogás várható tőle? Mit üzen eddigi életútja? Bemutatjuk az újonnan megválasztott köztársasági elnököt.
Tizenöt nappal Novák Katalin lemondása után, február 26-án új köztársasági elnökről szavazott a tisztelt Ház: Sulyok Tamás lett a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik államfője. Hivatalba lépéséig ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Kövér László látja el a köztársasági elnöki teendőket.
Más köztársaságokkal összehasonlítva a magyar államfői tisztség nem mondható jogilag erős pozíciónak, ám ez nem jelenti azt, a legfőbb közjogi méltóságnak szimbolikus jogkörei mellett ne volnának kiemelt jogosítványai. A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, egyben ő a Magyar Honvédség főparancsnoka.
Az államfő szerepfelfogása kulcsfontosságú. „Ahogy jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”– mondta jelölése elfogadását követően Sulyok Tamás. S hogyan értékelik az elemzők, politikusok, hogy ismét egy jogtudósra esett a választás?
„Az első gondolatom az volt, hogy az édesapám, aki már több mint egy emberöltő óta halott, büszke lenne rám – fogalmazott Sulyok Tamás az Arsboninak alkotmánybírósági elnökké való kinevezése kapcsán. – Engem már alkotmánybíróvá választásomkor támogattak az ellenzéki oldalról is. Az alkotmánybíráknak fontos a legitimáció, a közvetett demokrácia játékszabályai szerint kerültünk ide, mégis a néptől származtatjuk a küldetésünket.”
Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő például úgy fogalmazott, nem rendhagyó, ha valaki alkotmánybírósági vagy főbírói székből átülve lesz államfő. Úgy látja, Sulyok Tamás kiválasztásával a kormánypártok visszanyúltak ahhoz a karakterhez, amelyet Sólyom László és Mádl Ferenc testesített meg. „Ahogy egykoron Mádlnak autonómiája volt Orbán Viktor kormányfővel szemben, úgy Sulyoknak is van” – hangsúlyozta. Megválasztása szerinte üzenet a kormány kritikusainak, hiszen egy európai jogot is tudományos szinten művelő, oktató emberről, egy alkotmányjogászról, a taláros testület első emberéről van szó.
Ahol a politika befolyásolja a jogi döntéshozatalt, ott meg kell kongatni a vészharangot”
Hasonlóképpen vélekedett a Mandinernek Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Annyi disztinkciót tett, hogy Sólyom aktivista köztársasági elnök volt, aki az úgynevezett láthatatlan alkotmánnyal kiterjesztette a korábbi alaptörvény és az Alkotmánybíróság hatáskörét, elődje, Mádl pedig inkább jogtudós volt, aki az alkotmányi kötelezettségének megfelelve a nemzet egységét testesítette meg, és a demokratikus működést felügyelte. „Szerényen, de határozottan teljesítette a feladatát” – fogalmazott.
Török Gábor politológus a kormánypártok február 22-ei bejelentésére utalva azt írta közösségi oldalán, hogy alábecsülte Orbánt vagy a helyzet kritikusságát, mert „a miniszterelnök eddigi négy választása közül messze Sulyok jelölése áll a legközelebb az alkotmány szelleméhez. Még inkább: ez a mai esélyes csak arra, hogy megfeleljen” neki.
Hogy kiderüljön, mit gondol a világról a leendő államfő, érdemes vissza- menni tudományos publikációihoz, az Alkotmánybíróságon kialakított álláspontjához.
Az 1956-os születésű Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jogtanácsosként, majd alkotmánybíróvá választásáig ügyvédként praktizált. Ekkor születtek első tudományos publikációi: a lízingszerződés egyes kérdéseiről, biztosítékainak jogi sajátosságairól írt, illetve az ügyvédség alkotmányos helyzetének kérdéseiről is szólt. Doktori értekezése 2013-ban ugyancsak e témában született. Van tanulmány, amelyet egyetemi évfolyamtársával, doktori témavezetőjével, Trócsányi Lászlóval együtt jegyeztek. 2005 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára.
Az Alkotmánybírósági Szemlében 2011-ben jelent meg tudományos publikációja, az osztrák Verfassungsgerichtshof és a magyar Alkotmánybíróság utólagos normakontrollt érintő hatásköreiről írt.
„Ahogy jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”
Későbbi írásaiban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi kitekintés, vizsgálta többek között a vallás szerepét az európai integrációban; Budapestet Béccsel összevetve önkormányzati választójogi összehasonlítást tett az Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica című folyóiratban. Alkotmánybíróvá kinevezését követően alkotmányossági kérdéseket vizsgált, mások mellett az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegének bővüléséről; a bírói kezdeményezés mint az egyedi normakontroll eszközéről az Alkotmánybíróság gyakorlatában; az Alkotmánybíróság szerepéről és történetéről a magyar jogrendszerben. A vallás szerepének említett vizsgálatához kapcsolódóan van értekezése arról is, hogy kell-e a jogalkotónak erkölcsi legitimáció. Több tudományos publikációja foglalkozik a személyes adatok védelmével és az információs jogokkal.
Sulyok nevéhez előadóként több alkotmánybírósági határozat fűződik. 2015-ben például a testület kimondta, vizsgálhatják, hogy egy uniós jogszabály sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, Magyarország szuverenitását, valamint az ország „történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. 2019-ben Sulyok Tamás volt az előadó bíró, amikor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértésnek minősül. Nem mellékesen az indoklásban szerepel, hogy csupán akkor szabad büntetni a hajléktalan személyt az életvitelszerű közterületen tartózkodásért, ha az ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosítva volt. A határozat szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé minősítése nem sérti az emberi méltósághoz való jogot, hiszen „az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga”, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része.
„Ahol a politika befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot” – mondta korábban Sulyok Tamás a tagállami és az uniós jog viszonyáról szólva egy interjúban. Állítása azzal kapcsolatban hangzott el, hogy a német alkotmánybíróság 2020 májusában az Európai Unió Bírósága egy döntését felhatalmazáson túlinak értékelte, s az alkotmánybírósági döntés miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen. „Úgy érzem, már ez önmagában veszélyezteti a bírói függetlenséget” – fogalmazott Sulyok. Kérdésre válaszolva hozzátette: „Az Európai Unió jogának alkalmazási elsőbbsége van, idáig a tétel helyes és igaz. Itt a kérdés az, hogy a tagállami alkotmányokból levezethető minden kérdéssel szemben is elsőbbsége van-e, mert ha ez így van, akkor tulajdonképpen egy birodalomban élünk, és nem abban az Európai Unióban, amelyet az alapszerződések jelen pillanatban jogi szempontból meghatároznak.”
Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán
A Mandiner által megkérdezett alkotmányjogász szerint jogszabályt sért, hogy a főváros költségvetési rendelete nem az előírt 50 milliárd helyett, csak 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésével számol. A főispán előrebocsájtotta: következmények lesznek.
A Sándor-palotában megelégelték a liberális lap ámokfutását.
Ha ez így lesz, akkor esély kínálkozhat az uniós pénzek folyósítására, amire már égető szüksége lenne.
Az agresszív viszonyulás az államszervezethez összefügg Magyar Péter megjelenésével, mondta el az alkotmányjogász.
Péter, ez most fájni fog. Nem tudsz nadrágszíjat csattogtatni mellettem, hogy elhallgattass.
A Tisza Párt elnöke a társadalmi rend felforgatására szerződött.
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
Örülök, hogy végre egyetértünk abban, hogy ez nagyon rossz dolog.
