Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

Konzervatív jogtudós lesz a legfőbb közjogi méltóság

2024. március 03. 21:29

Mit gondol a világról az új államfő? Milyen szerepfelfogás várható tőle? Mit üzen eddigi életútja? Bemutatjuk az újonnan megválasztott köztársasági elnököt.

2024. március 03. 21:29
SULYOK Tamás
Nagy Gábor
Nagy Gábor

Tizenöt nappal Novák Katalin lemondása után, február 26-án új köztársasági elnökről szavazott a tisztelt Ház: Sulyok Tamás lett a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik államfője. Hivatalba lépéséig ideiglenesen az Ország­gyűlés elnöke, Kövér László látja el a köztársasági elnöki teendőket.

Más köztársaságokkal összehasonlítva a magyar államfői tisztség nem mondható jogilag erős pozíciónak, ám ez nem jelenti azt, a legfőbb közjogi méltóságnak szimbolikus jogkörei mellett ne volnának kiemelt jogosítványai. A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, egyben ő a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Az államfő szerepfelfogása kulcsfontosságú. „Ahogy jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”– mondta jelölése elfogadását követően Sulyok Tamás. S hogyan értékelik az elemzők, politikusok, hogy ismét egy jogtudósra esett a választás?

„Az első gondolatom az volt, hogy az édesapám, aki már több mint egy emberöltő óta halott, büszke lenne rám – fogalmazott Sulyok Tamás az Arsboninak alkotmánybírósági elnökké való kinevezése kapcsán. – Engem már alkotmánybíróvá választásomkor támogattak az ellenzéki oldalról is. Az alkotmánybíráknak fontos a legitimáció, a közvetett demokrácia játékszabályai szerint kerültünk ide, mégis a néptől származtatjuk a küldetésünket.”

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő például úgy fogalmazott, nem rendhagyó, ha valaki alkotmánybírósági vagy főbírói székből átülve lesz államfő. Úgy látja, Sulyok Tamás kiválasztásával a kormánypártok visszanyúltak ahhoz a karakterhez, amelyet Sólyom László és Mádl Ferenc testesített meg. „Ahogy egykoron Mádlnak autonómiája volt Orbán Viktor kormányfővel szemben, úgy Sulyoknak is van” – hangsúlyozta. Megválasztása szerinte üzenet a kormány kritikusainak, hiszen egy európai jogot is tudományos szinten művelő, oktató emberről, egy alkotmányjogászról, a taláros testület első emberéről van szó.

Ahol a politika befolyásolja a jogi döntéshozatalt, ott meg kell kongatni a vészharangot”

Hasonlóképpen vélekedett a Mandinernek Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Annyi disztinkciót tett, hogy Sólyom aktivista köztársasági elnök volt, aki az úgynevezett láthatatlan alkotmánnyal kiterjesztette a korábbi alaptörvény és az Alkotmánybíróság hatáskörét, elődje, Mádl pedig inkább jogtudós volt, aki az alkotmányi kötelezettségének megfelelve a nemzet egységét testesítette meg, és a demokratikus működést felügyelte. „Szerényen, de határozottan teljesítette a feladatát” – fogalmazott.

Török Gábor politológus a kormánypártok február 22-ei bejelentésére utalva azt írta közösségi oldalán, hogy alábecsülte Orbánt vagy a helyzet kritikusságát, mert „a miniszterelnök eddigi négy választása közül messze Sulyok jelölése áll a legközelebb az alkotmány szelleméhez. Még inkább: ez a mai esélyes csak arra, hogy megfeleljen” neki.

Hogy kiderüljön, mit gondol a világról a leendő államfő, érdemes vissza- menni tudományos publikációihoz, az Alkotmány­bíróságon kialakított álláspontjához.

SULYOK Tamás; KÖVÉR László; SZIGETI Gábor
Sulyok Tamás ünnepi beszédet mond az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából az Országház főrendiházi üléstermében 2022. szeptember 29-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az 1956-os születésű Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jog­tanácsosként, majd alkotmánybíróvá választásáig ügyvédként praktizált. Ekkor születtek első tudományos publikációi: a lízingszerződés egyes kérdéseiről, biztosítékainak jogi sajátosságairól írt, illetve az ügyvédség alkotmányos helyzetének kérdéseiről is szólt. Doktori értekezése 2013-ban ugyancsak e témában született. Van tanulmány, amelyet egyetemi évfolyamtársával, doktori témavezetőjével, Trócsányi Lászlóval együtt jegyeztek. 2005 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára.

Az Alkotmánybírósági Szemlében 2011-ben jelent meg tudományos publikációja, az osztrák Verfassungsgerichtshof és a magyar Alkotmánybíróság utólagos normakontrollt érintő hatásköreiről írt.

„Ahogy jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”

Későbbi írásaiban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi kitekintés, vizsgálta többek között a vallás szerepét az európai integrációban; Budapestet Béccsel összevetve önkormányzati választójogi összehasonlítást tett az Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica című folyóiratban. Alkotmánybíróvá kinevezését követően alkotmányossági kérdéseket vizsgált, mások mellett az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegének bővüléséről; a bírói kezdeményezés mint az egyedi normakontroll eszközéről az Alkotmány­bíróság gyakorlatában; az Alkotmánybíróság szerepéről és történetéről a magyar jogrendszerben. A vallás szerepének említett vizsgálatához kapcsolódóan van értekezése arról is, hogy kell-e a jogalkotónak erkölcsi legitimáció. Több tudományos publikációja foglalkozik a személyes adatok védelmével és az információs jogokkal.

Sulyok nevéhez előadóként több alkotmánybírósági határozat fűződik. 2015-ben például a testület kimondta, vizsgálhatják, hogy egy uniós jogszabály sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, Magyarország szuverenitását, valamint az ország „történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. 2019-ben Sulyok Tamás volt az előadó bíró, amikor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértésnek minősül. Nem mellékesen az indoklásban szerepel, hogy csupán akkor szabad büntetni a hajléktalan személyt az életvitelszerű közterületen tartózkodásért, ha az ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosítva volt. A határozat szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértéssé minősítése nem sérti az emberi méltósághoz való jogot, hiszen „az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga”, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része.

Röviden megjegyzem

„Ahol a politika befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot” – mondta korábban Sulyok Tamás a tagállami és az uniós jog viszonyáról szólva egy interjúban. Állítása azzal kapcsolatban hangzott el, hogy a német alkotmánybíróság 2020 májusában az Európai Unió Bírósága egy döntését felhatalmazáson túlinak értékelte, s az alkotmánybírósági döntés miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Német­ország ellen. „Úgy érzem, már ez önmagában veszélyezteti a bírói függetlenséget” – fogalmazott Sulyok. Kérdésre válaszolva hozzátette: „Az Európai Unió jogának alkalmazási elsőbbsége van, idáig a tétel helyes és igaz. Itt a kérdés az, hogy a tagállami alkotmányokból levezethető minden kérdéssel szemben is elsőbbsége van-e, mert ha ez így van, akkor tulajdonképpen egy birodalomban élünk, és nem abban az Európai Unióban, amelyet az alapszerződések jelen pillanatban jogi szempontból meg­határoznak.” 

Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán

 

Összesen 80 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-137
2024. július 13. 18:14
🍓 ️ ­­É­­r­­t­­é­­­k­­e­l­d­­ ­­­a­­­ ­­­s­­z­­­e­­x­­­i­­­ ­­p­­­u­­n­­­c­­i­­m­­a­­­t­­ 👉 𝐖­­𝐖­𝐖­.­­𝐗­𝟏­­𝟖­­.­­𝐅­𝐔­­­𝐍
flori-2
2024. március 04. 08:31
Mennyi libsi kommentelget itt! Már lassan többen olvassátok a Mandinert, mint a Nyugati Fényt. Mondjuk ez érthető.
kokrowatz-0
2024. március 04. 02:53
nem kell bemutatni, megtette ő maga.
Obsitos Technikus
2024. március 03. 23:07
"az édesapám, aki már több mint egy emberöltő óta halott" Valószínűleg ezt a többször is hallott mondatrészt kezdték halálos ítéletnek magyarázni a foslékosok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!