Szuverenitásküzdelem: elbukott a külföldről finanszírozott szervezetek támadása – döntött az Alkotmánybíróság
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
A hivatal úgy fogalmazott: „a testület által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált”.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
A Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált – írta a Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Kapcsolódó vélemény
Különösen aggasztó ez most, amikor a szuverenitás védelme nemcsak Magyarországon, de világszerte is egyre időszerűbb.
Mint olvasható, a Velencei Bizottság február 15-én és 16-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar szuverenitásvédelmi törvényről.
Ezt követően március 18-án nyilvánosságra hozta a törvényről alkotott véleményét.
A Velencei Bizottság a magyar fővárosban megbeszélést folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével is, ugyanakkor a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, hogy a Bizottság a magyar állami szerveken és ellenzéki politikusokon kívül milyen más szereplők bevonásával és milyen szempontok figyelembevételével alakította ki állásfoglalását – írták.
A hivatal úgy fogalmazott: „a testület által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált”.
A Velencei Bizottság állásfoglalása azzal a céllal született, hogy azt később az Európai Unió különböző szervei – például az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás során – felhasználják és hivatkozási alapként szolgáljon a hazánkkal szembeni politikai támadásokhoz – írták.
Mint olvasható, a jelentés legsúlyosabb ténybeli tévedése, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír, holott a szuverenitásvédelmi törvény ezzel a Hivatalt nem ruházta fel.
Ezen felül a Velencei Bizottság kifogásolja azt is, hogy a hivatal eljárásaival szemben nincs jogorvoslati lehetőség, mivel azonban a Hivatal nem minősül hatóságnak, ennek lehetőségére nincs szükség.
A Velencei Bizottság jelentése elfogult,
hiszen olyan magyar joggyakorlatokat is megkérdőjelez, mint például a köztársasági elnök megválasztásának menete, holott korábban ezzel a több évtizedes gyakorlattal szemben nem emeltek kifogást. A jelentésből továbbá az is következik, hogy a bizottság elvitatja Magyarországtól a szabad intézményalapítás jogát.
„A Velencei Bizottság célja a szuverenitásvédelmi törvény visszavonatásával egyértelműen az, hogy megfossza Magyarországot azon eszközöktől, melyekkel hazánk hatékonyan védheti nemzeti önrendelkezését és felléphet a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben” – zárta közleményét a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
(MTI)
***