Felmérés: nem erősödtek a baloldali pártok
A Fidesz-KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi EP-választáson.
A kegyelmi ügy ellenére sem sikerült növelnie támogatottságát a hazai baloldalnak a Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatása szerint. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Mandiner megkeresésére felidézte: az elmúlt évek sikertelen, erőltetett ellenzéki politizálása vezetett a baloldal intellektuális válságához, kudarcához.
Nem erősödtek az elmúlt egy hónapban a baloldali pártok, az eredmények alapján a Fidesz-KDNP nyerne egy most vasárnapi európai parlamenti választást – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Ezt is ajánljuk a témában
A Fidesz-KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi EP-választáson.
A Fidesz-KDNP listája
a szavazatok 47 százalékát szerezné meg
egy most vasárnapi európai parlamenti választáson, amely hibahatáron belüli eltérést jelent januári 50 százalékos támogatottsághoz képest.
A 2022-ben közös országgyűlési választási listán induló
ellenzéki pártok összesen 29 százalékos támogatói bázissal rendelkeznek,
ami közel azonos a januári 30 százalékos eredménnyel.
A közvélemény-kutatás eredménye egyértelműen mutatja, hogy a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető kegyelmi ügyre sem tudott a hazai baloldal olyan választ adni, amely felkeltette volna az emberek érdeklődését és új szavazókat szólított volna meg.
A közvélemény-kutatás nem okozott nagy meglepetést, mivel az ellenzéki pártok népszerűségét jól mutatja, hogy
a baloldal által szervezett múlt vasárnapi demonstráción alig vettek részt,
vagyis Dobrev Kláráékra gyakorlatilag senki sem volt kíváncsi, még azok sem, akik nem szimpatizálnak a kormánypártokkal.
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, nem sokakat érdekelt a február 25-i közvetlen elnökválasztásért folytatott demonstráció, több sajtótermék gúnyosan tudósított az eseményről.
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Mandiner megkeresésére ezzel kapcsolatban világossá tette:
nem az ellenzéki pártoktól várják a megoldást az aktuálpolitikai helyzetre a magyar emberek.
Nem is várhatják, hiszen a baloldali pártok még a közvetlen elnökválasztásban és az új államfő személyében sem értettek egyet. A politikai éleslátásukról pedig sokat elárul az, hogy egy teljesen érdektelen ügyet, a közvetlen államfőválasztást sikerült tematizációs kísérletként elővenniük.
Komoly disszonanciát okoz az is, hogy a DK vezető szerepét egyre nehezebben viselik egyes szereplők: Donáth Anna nemrég még a hazugság kultúrájával azonosította Gyurcsány Ferencet és pártját, ellenben a múlt vasárnapi megmozduláson a Momentum is megpróbált egy újabb részt megszerezni az ellenzéki tortaszeletből – fogalmazott Tóth Erik, aki világossá tette,
ez az egymás kárára történő politikacsinálás az érdektelenség egyik elsődleges oka.
Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója emlékeztetett, a hazai baloldal már régóta intellektuális válságban van, és ezt az évek óta hangoztatott megállapítást az elmúlt hetekben ismét sikerült megerősíteniük. Tóth Erik a múlt vasárnapi baloldali tüntetésnél maradva példaként rámutatott, hogy
a felszólalók nem a gyermekek védelme, hanem a kormányváltás reménye miatt álltak fel a színpadra,
de közben képesek voltak a hónapok óta feszült, megegyezésre képtelen belügyeiket reprezentálni a mindössze néhány száz, legfeljebb ezer megjelent szimpatizánsuk előtt. A baloldal akciója inkább egy félresikerült teadélutánra hasonlított, mintsem egy komolyan vehető megmozdulásra – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ elemzője. Tóth Erik hozzátette: A választókban az a kép erősödhetett összességében, hogy csak a június 9-i választások aktuálpolitikai haszonlesői álltak ki és nem a gyermekvédelem igaz támogatói.
Nyitókép: Alig akadt érdeklődő az ellenzéki pártok február 25-ei tüntetésén Fotó: MTI/Illyés Tibor