Gyökeres változás következhet az EU-ban, ha a jobboldali pártok jól szerepelnek a választásokon, azt követően pedig széleskörűen együtt tudnak működni – mutatott rá a Fidesz képviselőcsoportjának listavezetője Strasbourgban.
Az eddigi európai parlamenti választások közül a 2024-es lesz a legfontosabb, „sorsdöntő” voksolás lesz – hangsúlyozta a Fidesz EP-képviselője, aki szerint Brüsszelben alapvető változásokra van szükség, ehhez pedig olyan EP-képviselők kellenek, akik döntéseikkel gátat tudnak szabni az Európa felé irányuló illegális migrációnak, a „háborús uszítás helyett békét tudnak teremteni Ukrajnában”, véget tudnak vetni a „gender-őrületnek”, és
megállítják azt a folyamatot, hogy az uniós tagállamoknak állandóan saját szuverenitásukat kell védeniük a hatásköröket elvonó Brüsszeltől.
A felmérések szerint van esély a jobboldali előretörésre Európában a voksolások eredményeképpen, ez Deutsch Tamás szerint kedvező előjel, de a politikus Kovács Lászlót idézve (nem felmérést, hanem választást kell nyertni – a szerk.) rámutatott: ezt az esélyt valóra is kell váltani.
Deutsch felidézte: az előző EP-választásokon jó eredményt ért el a jobboldal, valamint rámutatott: ezt szeretnék megvalósítani idén is. Ha ez sikerül, „új időszámítás kezdődhet” az EU-ban, Brüsszel életében – fogalmazott.
A jövőbeli európai parlamenti együttműködésekkel kapcsolatosan a Fidesz politikusa az Európai híradó műsorának nyilatkozva elmondta: mindkét jobboldali frakció, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) is nyitott arra, hogy a Fidesz csatlakozzon, együttműködjön velük.
Deutsch továbbá aláhúzta: a választási jó szereplés a jelenlegi cél, és utána a minél szélesebb körű együttműködés kialakítása.
Strasbourgi nyilatkozatában a Fidesz EP-listavezetője szégyenletesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság a lengyel kormányváltás után feloldani készül a jogállamisági kifogások miatt eddig fenntartott átutalási zárlatot, és Lengyelország hozzájuthat a helyreállítási és kohéziós pénzekhez. Mint Deutsch rámutatott: ez a kettős mérce kirívó esete. Mint fogalmazott:
a Bizottság politikai szimpátiája alapján döntött, nem pedig törvényi kötelezettsége szerint.
A jogállamisági eljárásokat Brüsszel az uniós jog ellenében szabálytalanul indította meg Magyarország és Lengyelország ellen, másrészt az új lengyel kormány még nem helyezte hatályba azokat a jogszabályokat, amelyek a jogállamisági bírálatokban jelzett változtatásokat a gyakorlatban is bevezetik, Donald Tusk mégis ígéretet kapott Brüsszeltől a pénzek átutalására – mutatott rá.
Deutsch Tamás fentiekben idézett nyilatkozatát az alábbi videóban nézheti vissza:
--
Nyitókép:
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Az időközi választások nem hazudnak!
A jogállamiság fogalmát elemezve az EP-képviselő azt mondta, ez egy „gumikategória” a jogi objektivitás szempontjából.
A Nézőpont Intézet legújabb felmérése szerint egy most vasárnapi választást is magabiztosan nyernének a kormánypártok.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
