Az importra azért van szükség, mert az áruházak által értékesített – nem termelői – mézkeverék gyártásához szükséges az ukrán alapanyag.
Az európai árakat részben a kínai méz beáramlása nyomja le.
A vizsgálatok szerint a kínai méz több mint 80 százaléka hamisítvány, olcsó keverék. Az Európai Unió pedig évtizedek óta hozott olyan intézkedést, amely védi az európai mézet a kínai hamisítványtól.
Úgy tudjuk, a méhészek összességében tisztában vannak vele, hogy a méz árát is a nemzetközi felvásárlási árak határozzák meg, az ár pedig nem csak Európában, de világszerte alacsony. A hazai méhésztársadalom helyzetét nagyban javítaná, ha a hazai fogyasztás jóval nagyobb lenne és a vásárlók nem az üzletláncok polcairól, hanem a termelőktől szereznék be a jó minőségű mézet. Magyarország egyébként fontos méztermelő ország, a hazai méz kétharmadát exportáljuk.
A Mandinernek nyilatkozó ágazati szereplők úgy vélik, a gazdák és a méhészek tisztában vannak vele, mi okozza a nehézségeket, így említésre méltó részvétel aligha várható a hétvégi, budapesti gazdatüntetésen.
A gazdatüntetés ugyanakkor politikailag fontos lehet a szervezőnek,
mivel a magyar gazdák kivételével a többi ország tiltakozói nem csak Brüsszel agrárpolitikája ellen tiltakoznak, hanem a nemzeti agrárpolitikák ellen is. A méhészek problémáinak eltúlzása és a magyar kormány felelősségének hangsúlyozása pedig azért tekinthető politikai támadásnak, mivel Nagy István agrárminiszter is méhész.