Politikai akció lehet a hétvégére hirdetett budapesti gazdatüntetés: a magyar kormánytól várják el azoknak a problémáknak a megoldását, amelyeket Brüsszel agrárpolitikája okozott.
Nyitókép: Lukas Kabon / Anadolu
„Nem kormányt akarunk buktatni, csak azt szeretnénk, ha végre rendbe tennék az agráriumot” – hangsúlyozta a március 9-11 között Budapestre meghirdetett gazdatüntetés szervezője. Kernbaum Anita Somogy vármegyei gazdálkodó a Népszavának a közelmúltban azt hangsúlyozta, a gazdák és a méhészek azért mennek a fővárosba, mert sorra mennek tönkre a kis- és közepes gazdaságok, habár elmondása szerint Somogyban a cégek 10 százaléka ellen folyik csődeljárás.
A szervezők olyan ügyekben követelik a magyar kormánytól a megoldást, amelyekről Brüsszel dönt,
és az elmúlt hetekben az Európai Unió közel 20 tagállamában vezetett traktoros demonstrációkhoz.
Árulkodó, hogy a szervezők „valódi érdekképviseletet” követelnek, vagyis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát és a MAGOSZ-t bírálják. Ez nem újdonság, a két szervezetet évek óta támadják azok a termelői érdekképviseletek, amelyek mára súlytalanná váltak, támogatójuk, tagjuk pedig alig akad, ezáltal a bevételük is megcsappant.
Az elmúlt hetekben szinte egész Európában folyamatossá váltak a gazdatüntetések, a magyar gazdák is tiltakoztak Brüsszel eltúlzott zöldpolitikája és gazdaellenes lépései ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára a Mandiner megkeresésére kiemelte: már látszik a gazdatüntetések eredménye, Brüsszel már több területen meghátrált, de ez még nem teljes siker.
A fővárosi demonstráció szervezői ugyanakkor a Facebookon meghirdetett esemény felhívásában
„Brüsszel rossz döntését” említik, míg az elhibázott agrárpolitikát a magyar kormány számlájára írják.
A háromnapos esemény első napján, szombaton a Népligetnél várják a szervezők a traktorok gyülekezését, majd másnap együtt indulnak a résztvevők a parlamenthez, vagyis valójában nem is a Kossuth térre, hanem az id. Antall József rakpartra. A tiltakozáson szót kap Kernbaum Anita szervező mellett Bencze János agrár- és vidékpolitikus, a Jobbik képviselője, valamint Szarka Tamás méhész.
Az esemény a szervező szerint pártpolitikától mentes, és a kis- és közepes gazdaságok helyzetét, mint közös ügyet helyezi a középpontba és nem a kormány megbuktatása a cél.
A megmozdulás ugyanakkor aligha nevezhető pártpolitikától mentes, alulról szerveződő eseménynek, mivel
az egyik felszólaló, Bencze János a Jobbik országgyűlési képviselője és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának a tagja.
A szervezők és a felszólalók a közösségi oldalán található bejegyzések is rámutatnak a szervezők és a felszólalók kormányellenes nézeteire.
Nagy érdeklődés ugyanakkor nem várható, erről maga Kernbaum Anita beszélt az ATV-ben. Arra számít, legjobb esetben is száz résztvevője lehet a háromnapos fővárosi gazdatüntetésnek.
A gazdatüntetés mögötti kormányellenes politikai akció nem csak a szervezők nyílt kormányellenességén érhető tetten, de az elégedetlenség okainál is megmutatkozik, mivel többségüket úgy állítják be, mintha a magyar kormány tehetne ezekről.
Kernbaum Anita egyebek mellett kifogásolta a területalapú támogatások kiszámíthatatlan feltételeit, és a bürokratikus elvárásokat, mindezt a magyar kormány elhibázott agrárpolitikájának tulajdonítva. Szintén kiemelte az ukrán gabona beáramlását és az alacsony felvásárlási árakat.
Ez megtévesztő, mivel az ukrán gabona nem értékesíthető Magyarországon, kirakodása tilos, az országban mindössze áthaladhatnak a szállítmányok,
hatóságilag ellenőrzött, lezárt kocsikban. Az alacsony árakat valóban az ukrán import okozza, amely az EU más tagállamaiba keresett, ezzel kiszorítva a magyar terményt. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemzeti hatáskörben tiltja számos ukrán alapanyag és élelmiszer behozatalát.
A szervező kifogásolta még a bürokratikus szabályozást, szintén a kormánytól várva a megoldást.
A kormány ugyanakkor aligha vádolható azzal, hogy nem a gazdák érdekeit képviselné. A nehézségek az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) számlájára írhatók, és szinte minden tagállamban ugyanazokat a következményeket szenvedi el a gazdatársadalom. A Népszavának emellett több olyan problémát is felvetett, amely valójában nem létezik, de ferdített például a támogatások tervezhetőségét kifogásolva azok megítélt összegéről is.
A szervezők többször is hangsúlyozták, hogy a felháborodott hazai méhészek is tiltakoznak a kormány lépései ellen. Szerintük a kormány azzal, hogy megszüntette az ukrán méz importtilalmát, leszorította a felvásárlási árakat.
A Mandiner úgy értesült,
nem érkezett megkeresés ezzel kapcsolatban a méhészek érdekeit képviselő Országos Magyar Méhészeti Egyesülethez.
Ennek vélhetően az az oka, hogy az ukrán méz valójában nem veszélyezteti a magyar termelőket.
Az importra azért van szükség, mert az áruházak által értékesített – nem termelői – mézkeverék gyártásához szükséges az ukrán alapanyag.
Az európai árakat részben a kínai méz beáramlása nyomja le.
A vizsgálatok szerint a kínai méz több mint 80 százaléka hamisítvány, olcsó keverék. Az Európai Unió pedig évtizedek óta hozott olyan intézkedést, amely védi az európai mézet a kínai hamisítványtól.
Úgy tudjuk, a méhészek összességében tisztában vannak vele, hogy a méz árát is a nemzetközi felvásárlási árak határozzák meg, az ár pedig nem csak Európában, de világszerte alacsony. A hazai méhésztársadalom helyzetét nagyban javítaná, ha a hazai fogyasztás jóval nagyobb lenne és a vásárlók nem az üzletláncok polcairól, hanem a termelőktől szereznék be a jó minőségű mézet. Magyarország egyébként fontos méztermelő ország, a hazai méz kétharmadát exportáljuk.
A Mandinernek nyilatkozó ágazati szereplők úgy vélik, a gazdák és a méhészek tisztában vannak vele, mi okozza a nehézségeket, így említésre méltó részvétel aligha várható a hétvégi, budapesti gazdatüntetésen.
A gazdatüntetés ugyanakkor politikailag fontos lehet a szervezőnek,
mivel a magyar gazdák kivételével a többi ország tiltakozói nem csak Brüsszel agrárpolitikája ellen tiltakoznak, hanem a nemzeti agrárpolitikák ellen is. A méhészek problémáinak eltúlzása és a magyar kormány felelősségének hangsúlyozása pedig azért tekinthető politikai támadásnak, mivel Nagy István agrárminiszter is méhész.
„Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarja kényszeríteni a magyarokra”, de „mindig meg fogjuk magunkat védeni, mert ezt nem szabad megengedni” – szögezte le a kormányfő.
Magyar Péter pártja Brüsszelhez, míg a kormány a magyar választók elvárásaihoz igazodik.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
„Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” – mondta Orbán Viktor.
Az olasz lap szerint komoly a nyomás Brüsszelen.
A magyar miniszterelnök béketerve az asztalon, Brüsszelben az uniós csúcson találkozhat Zelenszkijjel.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
