1944 tavaszán a magyar vezetés előtt „gyilkos dilemma” állt – hangzott el a Rubicon Intézet konferenciáján.
Nyitókép: Wikipedia
Telt házas konferenciát tartott a Rubicon Intézet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) székházában,
melynek témája a 80 éve történt német megszállás volt.
A konferenciának a „Volt-e kiút?” címet adták, melyek illeszkedtek a levezető elnök, Nánay Mihály történész – a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa – nyitó soraiba, miszerint a konferencia alaposan körbe tervezi járni járni a megszállás okait, nemzetközi és hazai szempontokból egyaránt.
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója azt a kérdést tette fel: mit lehetett tudni egy nappal a német megszállás előtt? A történész szerint Magyarországnak információja volt, de nem volt ereje, hogy bármit kezdjen vele. Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese előadásában „rendszerváltásnak” nevezte, amit március 19. után történt. Közjogi értelemben ugyan megmaradt a jogfolytonosság, hiszen az országgyűlés továbbra is működöt és a kormányzó is hatalomban maradt, de a gyakorlatban – pl. a közigazgatásban végrehajtott szerepcserék miatt – a rendszerváltás kifejezés igenis helyes.
Olasz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi docense Horthy és Hitler találkozóit tekintette át, melyek sokszor feszült beszélgetések voltak, volt, hogy Horthy dühösen félbeszakította a tárgyalásokat. Joó András történész, a VERITAS főmunkatársa Kállay kiugrási tárgyalásait mutatta be brit források tükrében.
A magyar vezetés előre látta, hogy az esetleges szovjet megszállás a komplett polgári berendezkedést veszélybe sodorhatja.
Különösen érdekes volt Borhi László, az indianai Bloomington Egyetem tanára, illetve a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadójának előadása. Szerinte a magyar vezetés előtt „gyilkos dilemma” állt, hiszen előre látták egy második Trianon lehetőségét, viszont sikeres kiugrás esetében számolniuk kellett azzal, hogy a németek ellentámadnak. Az amerikai forrásokat vizsgáló kutató szerint Washington nem tudott alternatívát nyújtani, viszont támogatták a kiugrási kísérleteket, mert úgy vélték: egy esetleges német megszállás német erőket von el a nyugati partraszállás elől. Fülöp Mihály, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa más országok, például Finnország kiugrási szándékaival hasonlította össze a magyart.
Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docense Edmund Veesenmayerről, a Német Birodalom teljhatalmú megbízottjáról beszélt. Mint kiderült,
a magyarországi holokausztért súlyosan felelős birodalmi megbízott kevesebb mint két év börtönbüntetést töltött csak le,
mely után szabadulhatott. Később jól menő cégeknél helyezkedett el, majd ágyban, párnák közt hunyt el.
Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője a magyar közigazgatás és a holokauszt témájában adott elő. Előadásában számos példát hozott fel a lelkes kollaboránsokra, a vergődő szürke figurákra, de a bátor ellenállókra is. Sokakra hatással lehettek a fenyegetések, melyek internálást helyeztek kilátásba az ingadozók számára. Mások példát mutattak, különösen érdekes volt Galántai Géza rendőr esete, aki egyenesen fegyverrel védte a zsidók életét. Ám valódi sikert, a holokauszt megakadályozását csak tömeges ellenállás hozhatott volna, erre pedig nem volt utasítás.
Bartha Ákos, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a németellenesség kérdéséről beszélt. Mint utalt rá, számos, eltérő csoport vett részt az ellenállásban, különböző szinten.
A kommunista emlékezet csak a sajátjaikat emelte ki, pedig voltak jobboldali ellenállók is.
Az utolsó előadást Szalay-Berzeviczy András, a TranzPress nemzetközi médiafigyelő- és elemző cég ügyvezetője és tulajdonosa tartotta. Kutatási eredménye számos német nemzetiszocialista lap átfésülésével született, s szerinte 1943–44-ben Horthyt már a legalpáribb kifejezésekkel illették a német propagandasajtóban. Nánay levezető elnök záró sorai szerint érdemes a mai korban már megszerzett tudástól eltekintve, „az utólagos előrelátás kiváltságáról lemondva”, a kornak megfelelő értelmezéssel nézni az események láncolatát.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
Itt van a Tempó. Íme a TOP5 legrosszabb magyar uralkodó.
Nem mindennapi jelenetek.
