Négy százalék alá ment az infláció januárban

2024. február 09. 08:43

Decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

2024. február 09. 08:43
null

2024. januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, azonban a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (14,1 százalék), a büféáruké (12,7 százalék), valamint a sertéshúsé (10,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent.

A jelentés szerint a háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni.

 A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, 

az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. 

A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek.

A fogyasztói árak 1 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.Az élelmiszerek   1,2 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4 százalékos növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt. A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1 százalékkal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni. 

A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8 százalékkal drágult. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent.

(MTI)

Nyitókép: MTI, Lakatos Péter

 

Összesen 92 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2024. február 09. 14:43
Uztu>Namond 2024. február 09. 13:32 "És miért romlik a forint árfolyama??? Csak nem azért mert több kerül a forgalomba (nyomtatás, kölcsönök)?" + kampány költések Döntően azért; - mert több került forgalomba, 2020 óta kb megduplázódott a mennyiség, Nem bankjegy, hanem ide oda utalható számlapénz (deviza forint). - a kis deviza tartalék miatt, Az MNB elvesztette a befektetési arany kereskedelmi és pénzváltási monopóliumát, meg kellett jelenni a (fideszes) magánhasznot termelő magánérdeknek a közhasznú közérdek helyett. - továbbá a sumákban folytatott évi 3-5 %-os csúszó leértékelés miatt. Az MNB törvényből törölték - az orbánkormány - az árfolyamcél fogalmát és tartásának mechanizmusát. Az exportra termelő vállalkozások (multi összeszereldék) hazai profit maximalizálása érdekében. - és a magántőke alapokról és azok kockázati vagyonkezelőiről, melyek tulajai és vezetői (+néhány francia bank) könnyű pénzkeresetet látnak a forint elleni spekulációban, shortolásában.
llnnhegyi
2024. február 09. 13:20
Róna Péter kínjában beszart. Ne menjen senki kozell hozzá! Bűzlik. A náci párt jelöltjeként is .
2024. február 09. 12:35 Szerkesztve
B_kanya 2024. február 09. 11:41 "Tehát ha januárról januárra 3,8%-al emelkedtek az árak, mennyi az infláció?" Ostoba vagy az infláció a pénz romlást, esetünkben a forint árfolyam romlását mutatja. Az árdrágítás (28,5 %+ idei 3,8 %) - a vállalkozások fennmaradása igénye miatt - ennek a forint árfolyam romlásnak halmazati hatású következménye, eltekintve a kapzsiságtól. Az infláció miatt az importból származó kiskereskedelmi áruk és energiahordozók ára emelkedik, ami és a kapzsiság drágítja a szolgáltatások és beszállítók árait, ez a halmazati hatás.
Namond
2024. február 09. 12:18
B_kanya 2024. február 09. 11:37 "Csak tudnám, hogy mikor munkaadóként utalom a fizukat, miért utalok többet.... " Tán te is az antiNER kegyeltje, udvari, propaganda ismételgető mameluk vagy? Érthető, hogy hazudozol és fogalmad nincs mire elég a fizetés és nyugdíj.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!