Lebuktak: Brüsszel már abszolút hazai pályának tekinti Magyarországot
Szinte hazajárnak hozzánk a sztárok.
Leválhatunk az orosz gázról? Mire költjük az érkező uniós forrásokat? Mikor lesz több szélerőmű hazánkban? Ezekről is beszélgettünk az Energiaügyi Minisztérium államtitkárával.
Az uniós forrásokból az előző hónapokban kifizetett 520 milliárd forint hogyan érinti az Energiaügyi Minisztériumot?
Brüsszeli módra nem egyszerű a támogatási struktúra sem. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis az RRF teljes egészében vissza nem térítendő részére benyújtott magyar tervet már 2022 végén jóváhagyta az Európai Bizottság. Ebben szerepeltek energetikai beruházások is, és összességében a 2300 milliárd forintnyi keret fele hasznosulhat zöldátállást szolgáló intézkedésekben. Ezenkívül magába foglalt a demográfiai és a foglalkoztatási célok elérését segítő vagy köznevelési, egészségügyi fejlesztéseket is.
Mivel ebből a keretből máig nem kaptunk meg egyetlen eurócentet sem,
egyes programokat az előrehaladásuk érdekében a hazai költségvetés terhére előfinanszírozott a kormány. Idetartozik az áramhálózat korszerűsítése és rugalmasságának növelése, amivel nem várhattunk a napelemes termelés rendkívül gyors felfutása miatt. Időközben a nemzeti fejlesztési terveket ki kellett egészíteni a kizárólag energetikai célú RePowerEU kezdeményezéshez kapcsolódó részletes elképzelésekkel. Ezeket az energiaügyi tárca dolgozta ki, tavaly nyáron nyújtottuk be, december elejére minden uniós fórum elfogadta. A két részletben átutalt 350 milliárdos összeg a helyreállítási terv előlegrészét takarja, részben hitel, részben vissza nem térítendő támogatás. Aztán ott vannak még a hagyományos kohéziós programok, amelyekből az egyik, a KEHOP plusz szintén érinti az energetikai fejlesztéseket. A kohéziós programokban további 170 milliárd forintnyi forrás érkezett be januárban.