Jól vizsgázik az új ügyeleti rendszer, mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Februártól már Budapest kivételével az ország összes vármegyéjében a megújult alapellátási ügyeleti rendszerben kérhetnek segítséget a betegek. A főváros sem marad ki az alapvető átalakításból, az idén Budapestre is megérkezik az új ügyeleti rendszer – emelte ki Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Inforádió műsorában.

Az államtitkár kiemelte: eddig kimondottan jól vizsgázott a megújult rendszer, átlagosan

• 20 százalékkal csökkent az indokolatlan kiszállások száma,
• 10-12 százalékkal esett vissza a sürgősségi osztályokon indokolatlanul várakozók száma,
• 3000 esetből egy esetben kellett életmentő beavatkozásra átadni a beteget.

A számok tehát azt mutatják, hogy a korábbi, magánszolgáltatók által ellátott, kiszámíthatatlan, sok esetben hiányos ügyeleti rendszer helyett egy egyszerűbb, hatékonyabb, a legkisebb településeket is lefedő ügyeleti ellátási rendszert sikerült kialakítani. Ez jó a betegeknek, mert a központi ügyeleti telefonszámon minden esetben szakember dönti el, hogy milyen ellátásra van szükség, és a kórházaknak is jó, mert jelentősen visszaesett azoknak a száma, akik a sürgősségi osztályokra mennek, miközben nem indokolt a sürgősségi ellátás. Esetükben akár 5-6 órát is várakozniuk kell, mivel az súlyos, életveszélyes állapotban lévők elsőbbséget élveznek a sürgősségi ellátásban – részletezte az államtitkár.

Mutatjuk, hogy működik az új ügyeleti rendszer

Míg korábban az ügyeleti ellátást különböző cégek, egészségügyi szolgáltatók végezték, addig az új rendszerben az Országos Mentőszolgálat szakemberei látják el azokat a felnőtteket és gyermekeket, akiknek akkor van szükségük orvosra, amikor a háziorvos nem rendel. 

Takács Péter a tapasztalatokat összegezve kiemelte: a 1830-as telefonszám mindig elérhető, ugyanis ha egy perc után sem tudja fogadni az ügyeletes diszpécser a hívást, akkor az egy másik központba fut be, ám ebből a betegnek semmilyen hátránya sem származik az egységes rendszernek köszönhetően. A rémhírekkel ellentétben nem csökken, hanem érdemben nő az ellátás színvonala. 

A diszpécserek egy részletes protokoll alapján felmérik, milyen súlyosak a panaszok, ezt követően mérlegelnek. A panaszok alapján az OMSZ szakemberei kevésbé súlyos esetben arra kérik a beteget, hogy a háziorvost keresse fel rendelési időben, ha súlyosbodnak a panaszai, akkor később ismét telefonáljon, vagy keresse fel a legközelebbi ügyeleti pontot, amely lehet erre a célra nyitva tartó rendelő, mentőállomás, vagy kórházi ügyeleti pont. A legközelebbi ügyeletről részletes tájékoztatást kap a beteg.

Ha a beteg nincs olyan állapotban, hogy ezt megtegye, vagy mozgásában korlátozott, esetleg nagyobb távolságot kellene megtennie, de nem tud mivel elmenni a legközelebbi ügyeletig, akkor a diszpécser kiküldi az ügyeletes személyzetet, akik mentőorvosok, egészségügyi szakdolgozók. Ebben az esetben – mivel nem súlyos, életveszélyes a páciens állapota – nem érkezik olyan gyorsan a segítség, mintha mentőt hívna a beteg.

A diszpécser egyszerű kérdések segítségével méri fel a beteg állapotát. Abban az esetben, ha kórházi ellátást tart indokoltnak, egyből értesíti a mentőket.

Egyszerű a rendszer, egy fő szabályt kell betartani

Az államtitkár az új ügyeleti rendszer ökölszabályának nevezte annak eldöntését, hogy a páciens a 1830-as ügyeleti telefonszámot hívja, vagy a 112-n értesítse a mentőket. Ezt a korábbi gyakorlatnak megfelelően kell alkalmazni, vagyis mentőt csak indokolt esetben szabad hívni.

Az új ügyeleti rendszer kimondottan előnyös abból a szempontból, hogy a panaszok alapján egy mindig elérhető szám tárcsázásával azonnal tisztában lesz vele a páciens, hogy mi a teendő. Ezzel az államtitkár szerint már azonnal, 

Ezzel a betegek megkímélik magukat, az akár 6-7 óra felesleges várakozástól, és a sürgősségi osztályok is tehermentesítése szempontjából is fontos, ha a páciens tisztában van vele, magas láza, nagy fájdalmai ellenére nincs olyan állapotban, ami sürgősségi ellátást igényelne.

Az új rendszer rugalmas, az ügyeleti ellátásban részt vevő munkavállalók pedig szakmailag felkészültek, mindenhol van orvos és szakdolgozó, vagyis nem fordulhat elő, hogy a beteg ne kapjon megfelelő segítséget, ha felhívja a központi ügyeleti telefonszámot, vagy személyesen keresi fel – a korábbi rendszerrel ellentétben – bármelyik ügyeleti pontot. 

Újabb béremelésekkel kezelné a kormány a szakdolgozó-hiányt

Takács Péter visszautasította azokat a vádakat, hogy az új rendszerben nem lesz elegendő orvos és szakdolgozó a működés fenntartásához. Emlékeztetett, egy orvosnak havonta két alkalommal kell ügyeletet vállalnia, óránként 9-11 ezer forintos díjazás mellett. Az államtitkár megjegyezte, hogy az orvosok fizetése átlagosan már havi kétmillió forint felett van. Ez a bérszint megállította az elvándorlást: míg évekkel ezelőtt az orvosok nagy számban hagyták el az országot és vállaltak külföldön munkát, ma már a külföldön is gyógyító orvosok a hazai praxisuk, főfoglalkozásuk mellett vállalnak pluszt. A bérszint alapját a GDP adta, a magyar GDP a német 59 százaléka. Ezért az orvosok fizetését is úgy határozta meg a kormány, hogy a német orvosok keresetének legalább 60 százalékát megkapják idehaza.

Ez az arányosítás az egészségügyi szakdolgozókra is kiterjed, akik márciustól újabb béremelésre számíthatnak, ezzel havi fizetésük átlagosan már átlépi a bruttó 600 ezer forintot. Az államtitkár elismerte, további lépésekre van szükség ahhoz, hogy ne legyen hiány a szakdolgozókból. 

Folytatódik az egészségügy átalakítása

A kormány folytatja az egészségügyben azokat az átalakításokat, amelyekkel fenntarthatóbbá és költséghatékonyabbá tehető az alapellátás, amelynek ezekkel az intézkedésekkel a minősége is folyamatosan javul. Ezek közé sorolta az államtitkár a magán- és állami ellátás közötti elszámolás átalakítását, a bérek további emelését és a kórházak működésének racionalizálását.

Nyitókép: Pixabay