A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése szerint 2023-ban az öt fő migrációs útvonal közül a közép-mediterránon érkeztek legtöbben Európába, több mint 150 ezren.
A Magyar Nemzeten jelent meg a Migrációkutató Intézet legújabb elemzése, amelyből kiderül: a migránsok 2024-ben inkább már elkerülik Szerbiát, de azok, akik mégis a balkáni országot választják, többnyire már nem a szinte átjárhatatlanná vált magyar határ felé, hanem Bosznia-Hercegovina irányából haladnak tovább az unió felé. A lap a Frontex adataira hivatkozva azt írja:
2023-ban 380 ezer migráns érkezett Európába, ami több, mint 2016 óta bármikor.
Az öt fő migrációs útvonal közül a közép-mediterránon érkeztek legtöbben Európába, több mint 150 ezren. Az összes bevándorló 41 százaléka érkezett ezen az útvonalon. Bár a nyugat-balkáni útvonalon regisztrált migránsok száma 31 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva, továbbra is ez a második legforgalmasabb útvonal. Az illegális bevándorlók több mint negyede érkezett ezen az útvonalon.
Az elemzés szerint a szerbiai számok csökkenésének két fő oka van. Belgrádnak nemcsak az Európai Unió elvárásainak, de a berlini folyamat követelményeinek is meg kell felelnie. A berlini folyamat az EU-csatlakozást megcélzó hat nyugat-balkáni ország, így
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia uniós integrációja céljából jött létre 2014-ben.
A berlini folyamat 2022-es csúcstalálkozóján a szerb kormánynak azt mondták, hogy vagy szigorítja vízumpolitikáját Tunéziával, Indiával, Burundival szemben, vagy az unió szünteti meg a szerb állampolgároknak a vízummentes beutazás lehetőségét. Tavalyelőtt Tunéziából 45 ezren, Indiából 34 ezren, Burundiból 5800-an érkeztek repülővel Szerbiába, ahonnan szárazföldön, illegálisan, jellemzően embercsempészek szolgáltatásait igénybe véve próbáltak továbbjutni az Európai Unió területére.
A szerb kormány nem vállalta a politikai kockázatot, eleget tett a felszólításnak.
Szerbiában emellett gyakorivá váltak a halálos áldozatokkal is járó lövöldözések az embercsempészbandák között. Ezek nyomán számos vád érte a szerb hatóságok tétlenségét a nemzetközi porondon. A tavaly év végi, három halálos áldozattal járó lövöldözést követően a szerb kormány a rendőrség és a csendőrség mellett már a belügyminisztérium alá tartozó alakulatokat is bevetette a bűnbandák ellen, és megkezdte a migránsok elszállítását a határtól.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) már évekkel ezelőtt kérte, hogy a belgrádi vezetés foglalkozzon a kérdéskörrel, ugyanis a bevándorlók többnyire magyarok által lakott településeken szálltak meg, ott történtek a lövöldözések is. A szkeptikusok szerint a VMSZ-szel kimondottan jó viszonyt ápoló kormányzó párt, a Szerbiai Haladó Párt részéről a tavaly december 17-i választási kampány részét képezte a migráció elleni intenzív fellépés. Az elemzés szerzői azonban hozzátették,
a mostani biztató jelek arra utalnak, nem pusztán kampányfogásról volt szó.
A szerb belügyminisztérium illetékesei 2024 januárjában bejelentették, hogy megerősítik a migrációs folyamatok ellenőrzését a boszniai határövezethez tartozó városokban is. Az intézkedések hatására az illegális bevándorlók most nagyobb számban próbálkoznak a kevésbé védett határszakaszokon, főképp Bosznia-Hercegovinán keresztül, Horvátországon át az unióba bejutni, majd a nyugat-európai célországokat elérni. A horvátországi határrendészeti igazgatóság tájékoztatása szerint a tavalyi évhez képest meghatszorozódott a hatóságok által észlelt migránsok száma.
Nyitókép: Illusztráció / X
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Orbán és a TEK beletenyerelt Zelenszkijék játékába. Közben Putyin is érkezik napkelet felől.
Drága Bolgár úr szerint az ukránok nem támadtak meg minket. Igen? Akkor a Barátság elzárása mi, jótétemény?
Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók.
Erdő mélyén rejtett bejárat, betonozott falak és több száz migráns: titkos alagutakat fedeztek fel a lengyel–belarusz határ alatt.
Ezt nagyon benézték Nyugat-Európában.
Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
Trump szombaton figyelmeztette Iránt, hogy súlyos csapásra készüljenek.
