A Telekom másfél éves tesztüzem után elveti az ötletet, ugyanis szerintük a kollégáik így nem tudtak eleget pihenni.
A Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyvállalatok közül először a Telekom volt az, amely meglépte, hogy bizonyos osztályain dolgozó kollégáit négynapos munkarendbe vezényli át. A vállalat a nagyszabású kísérlet során arra volt kíváncsi, hogy a változatlan alapbér és feladatok mellett ugyanazt a hatékonyságot el lehet-e érni, mint heti öt ledolgozott napban. A Telekom szakemberei hetente vizsgálták, miként változik a kísérletben résztvevő kollégák hangulata és teljesítménye, elemezték, hogy a tesztcsapatokon belül mekkora a fluktuáció és a betegszabadságok mennyisége.
Az első hónapok kecsegtetőek voltak, ugyanis 2022 második felében a Magyar Telekom Csoport bejelentette, a pilot jellegű munkarendet kiszélesítik, több csoportra és több területre kivetik azt, dupla annyi kolléga vett onnantól részt a kísérletben. A cégcsoportnál elsősorban az ügyfélszolgálati, műszaki hibaelhárító, technológiai értékesítés, és az SAP rendszerekkel foglalkozó kollégák vettek részt a programban. Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere még bizakodva akkor úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi tapasztalatokra építve abból indultak ki, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön.
Amekkora port kavart annak idején a négynapos munkahét bevezetése, ugyanakkorát szólt a Magyar Telekom minapi bejelentése, miszerint hosszas tanácskozás után idén úgy döntenek, nem forszírozzák a témát. A korábbiaktól eltérően most a téma köré nem szerveztek nagy sajtóeseményt, egy közleményben tudatták csak, hogy ennyi volt, visszatérnek a szokásos munkarendhez.
Másfél évnyi tapasztalat eredményeit összesítve és mérlegelve kiderült, hogy a 4 napos modell nem alkalmazható egységesen minden munkatársra”
– indokolta döntését a vállalat, amely közölte, lezárja a projektet és tovább keresik azt a megoldást, melynek köszönhetően a jövőben széleskörűen lehet biztosítani a munka és a magánélet egyensúlyának javulását.
A kísérlet során kiderült, hogy bár az elején valóban voltak pozitív visszhangok, azonban a hosszútávú teszt alatt bebizonyosodott, hogy nem minden érintett terület tudta ugyanolyan hatékonyan ellátni a munkáját. Kiemelték, hogy bár voltak olyanok, akik gond nélkül ledolgozták az értelemszerűen intenzívebben ledolgozott négy napot, mások a munkájuk jellege vagy élethelyzete miatt nem tudott megfelelően dolgozni ilyen munkarendben. Úgy fogalmaztak, hogy a vegyes munkarenddel működő csapatok összehangolása is hosszú távon szintén kihívásokat jelentett
Másfél évnyi tesztelést követően világossá vált, hogy nem lehetséges egy olyan megoldás bevezetése, amellyel egységesen minden munkavállaló tud élni az egyéni vagy munkafolyamati megkötések miatt, a 4 napos és az 5 napos munkarend párhuzamos működése pedig hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene”
– írta közleményében a Telekom, amely a programját február végével függeszti fel, addig élvezhetik a munkapiacon egyedi munkarendet azok, akiknek nem jelentett ez problémát és örültek a háromnapos hétvégének.
A Telekom mellett a Libri könyváruház az, amelyik kísérletezik a négynapos munkahéttel, ők éppen a tesztidőszak közepén járnak, de már látják a problémákat. Állításuk szerint komoly kihívást okoz a rugalmas, valamint a fix munkaidőben dolgozókra ugyanúgy alkalmazni az új modellt, emiatt a csoportnál csak minden ötödik munkavállaló vehet részt a tesztprogramban. Ludvig Orsolya a Libri-Bookline csoport marketing és kommunikációs igazgatója a Euronewsnak arról beszélt, hogy a négynapos munkahét a: a munkavállalóknak sem volt könnyű.
Voltak időszakok, amikor sokkal leterheltebbek voltak és nem tudták befejezni a feladataikat. Jól jött volna egy plusz munkanap. Éppen ezért szezonban mi is visszaállunk az 5 napos munkahétre. Ez azt jelenti, hogy a karácsonyi és nyári csúcsidőben is visszatér a szokványos rend”
– jelezte a Libri kommunikációs vezetője.
Kerestük a Telekom legnagyobb hazai konkurenciáit, ők hogy állnak itthon a témához, küldtünk levelet a Diginek, a Vodafonenak és a Yettelnek, azonban csak utóbbi válaszolt. Természetesen amennyiben ez cikkünk megjelenése után változna, frissítjük írásunkat.
A Yettel Mandinernek küldött írásában azt írta, egyelőre nem tervezik, hogy a négynapos munkahéttel való kísérletezést. Mint írták, a tapasztalatai szerint a kollégáik nem feltétlenül kevesebb munkára, hanem inkább rugalmasabb időbeosztásra vágynak, és ebben ők igyekeznek a lehető legnagyobb partnerséget biztosítani a számukra.
Nálunk évek óta jól működik a hibrid munkavégzési forma – ennek keretében hétfőn és pénteken otthonról, keddtől csütörtökig pedig az irodából dolgozunk –, amely segít megtalálni a kollégáinknak a munka és a magánélet egyensúlyát”
– fogalmaztak.
A Yettel szerint ez a metódus segít abban, hogy a személyes jelenlétet igénylő megbeszéléseket az irodai napokra szervezzék, és megvan benne az a rugalmasság is, ha valakinek az élethelyzete miatt szükséges, akkor bármikor otthon maradhat.
A visszajelzések alapján szeretik a kollégáink ezt a munkarendet, és ebben hosszú távon sem tervezünk változást”
– szögezték le.
A Yettelnél ezen kívül péntekenként úgynevezett meeting light Friday-t tartanak, aminek értelmében igyekeznek a pénteki napokat az egyéni munkára, az elmélyülésre, az elmaradt feladatok pótlására, az önfejlesztésre fordítani.
Az Ernst and Young (EY) tavaly kiadott egy tanulmányt, ők mit gondolnak a négynapos munkarendről és mint írták, ennek bevezetése komoly előkészületeket és terveket igényel. Mint írták, a négynapos munkahét klasszikus értelemben a 100-80-100 modellt jelenti:
A nagyvállalat szerint elterjedt a 4x9 órás modell is, amely nem jelent mást, mint napi kilenc órát kell dolgozni négy napon keresztül, amely egy kisebb, ugyanakkor jelentős lépés az 5x8-as klasszikus modellhez képest.
Az átállásban az egyik legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy a munkaidő-fókuszú szemlélet helyett még inkább a teljesítmény fókuszú gondolkodás felé kell elmozdulni”
– írták elemzésükben az EY szakértői.
A tanácsadó vállalat szerint fontos a fokozatosság, mert a hirtelen drasztikus változtatás negatív hatással lehet a projektre, úgy fogalmaztak, a négynapos munkahét bevezetésének sikere számos, komplex tényezőn múlik. A bevezetés előtt azt tanácsolják, hogy mindenképp egyeztessen a négynapos munkahéttel kacérkodó cégnek a HR, a jogi és a bérszámfejtési osztálya, ugyanis azokat is nagyban érinti a változtatás. „Nem szabad elfelejteni, hogy a négynapos munkahét nem csak egy vonzó értékajánlat a munkavállók számára, hanem egy olyan jelentős szervezeti változás, ami alapos, professzionális felkészülést igényel” – emelték ki.
Ön örülne, ha a munkahelyén négynapos munkavégzést vezetnének be? Írja meg kommentben!
A nyitókép illusztráció. Fotó: SAKKMESTERKE / SCIENCE PHOTO LIBRA / AAT / Science Photo Library via AFP
Horváth József Németországban él. Tetoválóművészként keresi a kenyerét, saját szalonja van. Leon művésznéven rappel is. De nem volt ez mindig így. Nehéz gyermekkorát kamaszkori botlások követték, és a rácsok mögött találta magát. Véget akart vetni az életének, de kapott egy új esélyt, és felállt a padlóról. Ez az ő története.
A most bejelentett intézkedések a vidéken élők mindennapjait az otthonteremtéstől, a mindennapi munkán keresztül a hatékony termelésig segíteni tudják.
Ez jelentős eltérés a korábbi támogatott hitelektől.
Több mint húsz év után újraéled a mozi, amely megrengette a világot.
Nem fárasztom az olvasókat azzal, hogy felsoroljak egy tucat hetven feletti, kiváló egyetemi tanárt.
Több baleset és karbantartási munka is nehezíti a közlekedést az M0-s, M1-es és M7-es autópályákon.
Az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin budapesti béketárgyalása változást hozhat az orosz-ukrán háborúban.
A publicista görbe tükröt tartott a liberális politikus elé.
