Korábban zsidókat listázott volna a Jobbik néppártosodott elnöke, de állítása szerint azóta megszelídült.
Kiszivárogtak a Jobbik belső levelezései, amelyekből többek között kiderült, mit gondol a párt jelenlegi elnöke Orbán Viktorról. Gyöngyösi Márton, akkor még elnökhelyettesként Stummer János párttársával arról beszélt, mi legyen az álláspont „az iráni helyzettel kapcsolatban” megfogalmazott közleményükben. Egyik észrevétele az volt a jelenlegi pártelnöknek, hogy
„Orbán provokációnak is beillő megjegyzését nem akartam közvetlenül kommentelni, inkább indirekt módon, az USA lépésének kritikáján és elítélésén keresztül. Legszívesebben azt írtam volna, hogy
egy cionista bérenc, a lubovicsi szekta foglya, de ebből nem biztos, hogy jól ki lehet jönni”.
A 2020. január 9-i levelezés azután íródott, hogy a Jobbik saját bevallása szerint néppártosodott és elhatárolódott korábbi, radikális nyilatkozataitól, de még azelőtt, hogy kipával a fején elment volna Pressmanék Széder-estjére tavaly tavasszal. Gyöngyösi Márton volt az ráadásul, aki 2012-ben parlamenti beszédében arról értekezett: listázni kéne a zsidókat, mivel nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A „cionista háttérhatalom” kritikájától a nagykövet megbocsátó szép üzenetéig hosszú volt a jobbikos honatya útja; noha a zsidó vezetők most is elhatárolódtak tőle, bocsánatkérésre pedig a nevezetes széder-estén sem került sor, amikor az EP-képviselőt a nagykövetség látta vendégül.
„Hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak” – jelentette ki korábban a parlamentben a Jobbik jelenlegi elnöke.
Nyitókép: Facebook
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
Kirobbant a botrány az olasz szálloda közleménye miatt.
Ennek a „tragikus folyamatnak” csak az szabhat gátat a szervezet szerint, ha az Unió a lehető legkeményebb rendvédelmi eszközökkel lép fel a gyűlöletkeltés ellen.
Mi történt Amszterdamban, és mi történik nap mint nap Nyugat-Európa nagyvárosaiban, mi zajlik a Nyugat egyetemi campusain?
A minap posztoltam arról, hogy felháborít a baloldali anticionizmus olykor rendes antiszemitizmusba hajló szövegelése.
Javaslatukat azzal magyarázták, hogy „a fenyegetések korában messze nem mindegy, hogy ki dönt ilyen nagyon komoly kérdésekről”.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
