A Fidesz a vidék nagy részében újra tarolhat, a fővárosban viszont kiélezett küzdelem várható, ha Vitézy Dávid benevez a főpolgármesteri címre, az nagyon rosszul érintheti Karácsony Gergelyt. A főpolgármesternek máig nem sikerült tető alá hozni az ellenzéki szövetséget.
2024 belpolitikai életét döntően meghatározza, hogy újra választásokat tartanak Magyarországon, így a karácsonyi, új évi szünet vagy legalábbis visszafogottság a közéletben – az elcsendesülés persze nemcsak a politikusoknak, hanem a honpolgároknak is nagyon jót tesz – hamar véget fog érni. Január második hetétől ugyanis gőzerővel folytatódik a küzdelem a felek között, egészen június 9-ig. Persze utána sem lankadnak nagyon a felek, de akkor már az eredmények ismeretében határozzák meg a stratégiájukat, taktikájukat.
Az európai uniós választásoknak ugyan közvetlen befolyásuk nincs az egyszerű halandókra, de a pártok – legalábbis egy részük – számára élet-halál kérdés, milyen ikszeket találnak majd a számlálóbiztosok az urnákban, így közvetve és hosszabb távon senkinek nem mindegy, hogyan alakul a voksolás kimenetele.
Az persze a mostani helyzetkép alapján borítékolható, hogy a Fidesz simán fog nyerni, ám arra kevés esélye van, hogy megismételje a 2019. májusi szereplését, amikor brutális fölénnyel győzött, 43,58 százalékos részvétel mellett 52,56 százalékot kapott, ezzel 13 EP-mandátumot szerzett a 21-ből. Persze ne felejtsük el, hogy az volt az utolsó „békeév", azt megelőzően nagyon jó állapotban volt a világ- és a magyar gazdaság, a kormánypárt 9. éve vezette az országot, sikeresen kormányzott, az ellenzék másfél évvel volt túl egy nagy parlamenti verésen, így végül is nem is történt olyan nagy meglepetés az EP-választáson. De azután nem egészen egy esztendő múlva
beütött a Covid-járvány, két évre rá kitört az orosz-ukrán háború, az azzal járó energia- és még számos válság hatása máig tart.
A Fidesz győzelmének arányát az is befolyásolja, hogy miként szerepel az ellenzék, hányan érik el a mandátumszerzéshez szükséges öt százalékot, s mennyi voks megy a kukába. Az MSZP-nek összellenzéki szempontból igaza van, amikor a közös lista mellett érvel, hiszen így szerepelnének a legjobban, s jutnának a legtöbb képviselői helyhez. Rajtuk kívül azonban senki nem akar újra közösködni – legalábbis most, 2023 decemberének közepén ez a helyzet –, mondván, tisztuljon a kép, hulljon a férgese. Ezért nagy valószínűséggel tíznél is több párt áll a rajtkőre, de nagyon eltérő esélyekkel.
A DK szeretne a jelenlegi négynél is több mandátumhoz jutni, hogy érzékeltesse a folyamatos erősödését, ám nem sokan fogadnának arra, hogy többet kapnak a 2019-es 16,05 százaléknál. A Momentum inkább rontott a helyzetén az elmúlt években, így nekik is nagy feladat lesz az öt évvel korábbi 9,93 százalék és a két mandátum elérése. Ezzel ők is pontosan tisztában vannak, így nem véletlen, hogy Donáth Anna szakmányban gyalázza a DK-t, onnan remélve szimpatizánsokat elcsábítani, másfelől idén ő, a párt igazi vezetője lesz a listavezető – mert csak ez a hely számít biztos befutónak – és nem Cseh Katalin, mint az előző alkalommal.
Rajtuk kívül még a Mi Hazánk és a Kutyapárt egy-egy képviselője álmodozhat a brüsszeli-strasbourgi álommunkahelyről,
az viszont már inkább a csoda kategóriájába esne, ha a Jobbik és az MSZP újra hat százalék fölé jutna, mint 2019-ben.
Sokkal valószínűbb, hogy Gyöngyösi Mártonnak haza kell költöznie, Tüttő Kata pedig marad főpolgármester-helyettes, legalábbis októberig. A többiek, a szivárványkoalíció maradéka, az LMP és a Párbeszéd, valamint az újak pedig hiába beszélnek arról a nyilvánosság előtt, hogy reális lehetőség számukra legalább egy mandátum, valójában arra gyúrnak, hogy kapjanak 1-2-3 százalékot, azzal ugyanis nem égnek nagyot, s talpon maradhatnak.
Bár a parlamenti választás hazánkban is jobban meghatározza egy ország, az összlakosság életét, mint az önkormányzati, ez utóbbinak talán még nagyobb hatása van az emberekre, hiszen ez utóbbin az dől el, hogy a településükön, tehát a közvetlen környezetükben ki lesz hatalmon, ki dönt az útfelújításokról, az óvodai fejlesztésekről, a szociális segélyekről, a nyugdíjasok támogatásáról.
2019-ben nagyon vegyes eredmények születtek. A községeket többnyire független polgármesterek, képviselők irányítják, de van nem kevés kormánypárti és elvétve balliberális politikus is. A fideszesek dominálnak a kisebb városokban, a megyei jogúakban pedig elég kiegyensúlyozott a helyzet, a budapesti kerületek többsége azonban a szivárványkoalíció, akár a Fővárosi Közgyűlés.
Az idén hasonló lehet helyzet, de nem meglepő módon mind az ellenzék, mind a kormánypárt azt állítja, a jelenleginél több pozíciót fognak megszerezni. A legérdekesebb és legkiélezettebb küzdelem a Fővárosi Közgyűlés képviselői helyeiért folyik majd, amiben közrejátszik a decemberi törvénymódosítás is. Most a kerületi polgármesterekből és még néhány politikusból álló testület
idén a valós erőviszonyokról reálisabb képet adó tisztán listás választás alapján áll fel.
Ez alapján pedig Budapestet valószínűleg csak akkor tarthatná meg a balliberális oldal, ha – ahogy azt a DK javasolta – teljes összefogás jönne újra létre, de már most lehet tudni, hogy a szivárványkoalíció megfakult, a Jobbik levált róluk. Így legfeljebb ötpárti alakulat állhat össze, ki tudja, ez elég lesz-e. Különösen úgy, hogy immár a Mi Hazánknak és a Kutyapártnak is komoly esélye van a mandátumszerzésre, emellett a néhány új párt elindulása – a rájuk leadott voksok valószínűleg nem eredményeznek képviselői helyet, így veszendőbe kerülnek – Fidesz malmára hajthatja a vizet.
Karácsony Gergely azonban állítja, októbertől is hasonló ellenzéki többségű közgyűlés fogja irányítani a fővárost, de még az ő győzelmére sem érdemes előre nagy tétben fogadni, annak ellenére sem, hogy a szivárványkoalíció négy tagja felsorakozott mögötte. Még nem lehet tudni, ki lesz a legfőbb ellenfele – a Fidesz csak márciusban nevezi meg a jelöltjét –, de a kormánypárti induló esélyeit növeli, hogy a Jobbik nem támogatja Karácsonyt, Gyöngyösiék különutas politikát folytatnak, Brenner Kolománt vetik be, aki elvihet pár százalékot.
Ám nem is ő jelenti Karácsonyra a nagy veszélyt, hanem Vitézy Dávid, akit nemcsak a civilek győzködnek arról, hogy induljon el a főpolgármester-választáson, hanem az LMP is.
A közösségi médiában rendkívül aktív közlekedési szakember színre lépése nagy fejfájást okoz a Városházán,
ha vállalja a megméretést, akkor minden bizonnyal előválasztást kellene tartania az ellenzéknek, mert ha mindketten ringbe szállnának, biztos lenne a kormánypárt sikere.
A jövő év elejére marad még elrendezni valója a balliberális térfél szereplőinek. Több kerületben, vidéki településen – egyebek között Csepelen, Budafokon, Zuglóban, a Belvárosban, valamint Miskolcon – egyelőre még egymás víz alá nyomásával foglalatoskodnak, s aki felszínen marad, az küzdhet meg a polgármesteri székért.
A júniusi választásokat követően sem lesz izgalommentes a közélet, sőt..., több okból is. A Fidesznek nagyon ki kellene kapnia ahhoz, hogy megrendüljön a szilárd bázison nyugvó párt, de még a legvérmesebb Orbán-tagadók sem hiszik, hogy ez megtörténhet, a vezérkar azzal lesz inkább elfoglalva, hogy hazánk sikeresen levezényelje az EU soros elnökségét. Az ellenzéki oldalon azonban az eredmények függvényében a korábbinál is radikálisabb mozgások várhatóak, az uniós mandátumot – és az önkormányzatokban komolyabb pozíciókat – nem szerző szivárványkoalíciós pártok, valamint
a nagyon gyengén teljesítő új alakulatok a teljes eljelentéktelenedés útjára lépnek, politikusaik dezertálhatnak a sikeresebbekhez.
Az önkormányzatokban is érdekes pár hónap várható, hiszen a választást követően négy hónapig még a korábbi képviselői gárda viszi az ügyeket, nekik ugyanis csak 2024 október közepén jár le a mandátumuk. Így azokon a helyeken, ahol leváltják a most regnáló politikusokat, ott kettős hatalom jön létre időlegesen, így nem akármilyen összecsapások várhatóak az újak és a régiek között.
Már most borítékolható: a közélet iránt érdeklődést mutatók az idén sem fognak unatkozni, s az is biztos, hogy mondjuk egy év múlva sok szempontból teljesen máshogy fog kinézni a hazai belpolitika, mint most.
Nyitóképünk archív: A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvános ülésén, ahol megvizsgálták a visszaérkezett urnák és urnazáró címkék sértetlenségét 2019. május 29-én. A Rijádból érkezett urna nem volt megfelelően lezárva. MTI/Illyés Tibor
Újbuda korábbi, fideszes polgármesterjelöltje, Király Nóra leszögezte: „Sem politikusként, sem pedig magánemberként nem engedhető meg, hogy valaki ilyen kijelentéseket tegyen”.
Szentkirályi Alexandra szerint az egész ügy nagyon zavaros és „nagyon bűzlik”.
Sára Botond szerint Karácsony Gergely egy törvénytelenül működő önkormányzat éléről hazardírozik.
Az USA hivatalosan kijelentette, hogy nem támogatja „Tajvan függetlenségét", és hogy békés megoldást sürget a Tajvani-szoros mindkét oldala által elfogadott módon.
a Tisza elnöke korábbi párjával is megalázóan beszél.
Ártánd Borssal együtt mindig is Nagyvárad vonzáskörzetéhez tartozott, ám jött a trianoni békediktátum és a mesterséges határok.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat egyelőre nem számolt be áldozatokról.
Legalább három hónapot kell kihagynia Szatmári Csabának, a DVTK labdarúgójának, aki az Újpest elleni tavaszi NB I-es idénynyitón szenvedett bokatörést és bokaszalag-szakadást.
