A Fidesz a vidék nagy részében újra tarolhat, a fővárosban viszont kiélezett küzdelem várható, ha Vitézy Dávid benevez a főpolgármesteri címre, az nagyon rosszul érintheti Karácsony Gergelyt. A főpolgármesternek máig nem sikerült tető alá hozni az ellenzéki szövetséget.
2024 belpolitikai életét döntően meghatározza, hogy újra választásokat tartanak Magyarországon, így a karácsonyi, új évi szünet vagy legalábbis visszafogottság a közéletben – az elcsendesülés persze nemcsak a politikusoknak, hanem a honpolgároknak is nagyon jót tesz – hamar véget fog érni. Január második hetétől ugyanis gőzerővel folytatódik a küzdelem a felek között, egészen június 9-ig. Persze utána sem lankadnak nagyon a felek, de akkor már az eredmények ismeretében határozzák meg a stratégiájukat, taktikájukat.
Az európai uniós választásoknak ugyan közvetlen befolyásuk nincs az egyszerű halandókra, de a pártok – legalábbis egy részük – számára élet-halál kérdés, milyen ikszeket találnak majd a számlálóbiztosok az urnákban, így közvetve és hosszabb távon senkinek nem mindegy, hogyan alakul a voksolás kimenetele.
Az persze a mostani helyzetkép alapján borítékolható, hogy a Fidesz simán fog nyerni, ám arra kevés esélye van, hogy megismételje a 2019. májusi szereplését, amikor brutális fölénnyel győzött, 43,58 százalékos részvétel mellett 52,56 százalékot kapott, ezzel 13 EP-mandátumot szerzett a 21-ből. Persze ne felejtsük el, hogy az volt az utolsó „békeév", azt megelőzően nagyon jó állapotban volt a világ- és a magyar gazdaság, a kormánypárt 9. éve vezette az országot, sikeresen kormányzott, az ellenzék másfél évvel volt túl egy nagy parlamenti verésen, így végül is nem is történt olyan nagy meglepetés az EP-választáson. De azután nem egészen egy esztendő múlva
beütött a Covid-járvány, két évre rá kitört az orosz-ukrán háború, az azzal járó energia- és még számos válság hatása máig tart.
A Fidesz győzelmének arányát az is befolyásolja, hogy miként szerepel az ellenzék, hányan érik el a mandátumszerzéshez szükséges öt százalékot, s mennyi voks megy a kukába. Az MSZP-nek összellenzéki szempontból igaza van, amikor a közös lista mellett érvel, hiszen így szerepelnének a legjobban, s jutnának a legtöbb képviselői helyhez. Rajtuk kívül azonban senki nem akar újra közösködni – legalábbis most, 2023 decemberének közepén ez a helyzet –, mondván, tisztuljon a kép, hulljon a férgese. Ezért nagy valószínűséggel tíznél is több párt áll a rajtkőre, de nagyon eltérő esélyekkel.
A DK szeretne a jelenlegi négynél is több mandátumhoz jutni, hogy érzékeltesse a folyamatos erősödését, ám nem sokan fogadnának arra, hogy többet kapnak a 2019-es 16,05 százaléknál. A Momentum inkább rontott a helyzetén az elmúlt években, így nekik is nagy feladat lesz az öt évvel korábbi 9,93 százalék és a két mandátum elérése. Ezzel ők is pontosan tisztában vannak, így nem véletlen, hogy Donáth Anna szakmányban gyalázza a DK-t, onnan remélve szimpatizánsokat elcsábítani, másfelől idén ő, a párt igazi vezetője lesz a listavezető – mert csak ez a hely számít biztos befutónak – és nem Cseh Katalin, mint az előző alkalommal.
Rajtuk kívül még a Mi Hazánk és a Kutyapárt egy-egy képviselője álmodozhat a brüsszeli-strasbourgi álommunkahelyről,
az viszont már inkább a csoda kategóriájába esne, ha a Jobbik és az MSZP újra hat százalék fölé jutna, mint 2019-ben.
Sokkal valószínűbb, hogy Gyöngyösi Mártonnak haza kell költöznie, Tüttő Kata pedig marad főpolgármester-helyettes, legalábbis októberig. A többiek, a szivárványkoalíció maradéka, az LMP és a Párbeszéd, valamint az újak pedig hiába beszélnek arról a nyilvánosság előtt, hogy reális lehetőség számukra legalább egy mandátum, valójában arra gyúrnak, hogy kapjanak 1-2-3 százalékot, azzal ugyanis nem égnek nagyot, s talpon maradhatnak.
Bár a parlamenti választás hazánkban is jobban meghatározza egy ország, az összlakosság életét, mint az önkormányzati, ez utóbbinak talán még nagyobb hatása van az emberekre, hiszen ez utóbbin az dől el, hogy a településükön, tehát a közvetlen környezetükben ki lesz hatalmon, ki dönt az útfelújításokról, az óvodai fejlesztésekről, a szociális segélyekről, a nyugdíjasok támogatásáról.
2019-ben nagyon vegyes eredmények születtek. A községeket többnyire független polgármesterek, képviselők irányítják, de van nem kevés kormánypárti és elvétve balliberális politikus is. A fideszesek dominálnak a kisebb városokban, a megyei jogúakban pedig elég kiegyensúlyozott a helyzet, a budapesti kerületek többsége azonban a szivárványkoalíció, akár a Fővárosi Közgyűlés.
Az idén hasonló lehet helyzet, de nem meglepő módon mind az ellenzék, mind a kormánypárt azt állítja, a jelenleginél több pozíciót fognak megszerezni. A legérdekesebb és legkiélezettebb küzdelem a Fővárosi Közgyűlés képviselői helyeiért folyik majd, amiben közrejátszik a decemberi törvénymódosítás is. Most a kerületi polgármesterekből és még néhány politikusból álló testület
idén a valós erőviszonyokról reálisabb képet adó tisztán listás választás alapján áll fel.
Ez alapján pedig Budapestet valószínűleg csak akkor tarthatná meg a balliberális oldal, ha – ahogy azt a DK javasolta – teljes összefogás jönne újra létre, de már most lehet tudni, hogy a szivárványkoalíció megfakult, a Jobbik levált róluk. Így legfeljebb ötpárti alakulat állhat össze, ki tudja, ez elég lesz-e. Különösen úgy, hogy immár a Mi Hazánknak és a Kutyapártnak is komoly esélye van a mandátumszerzésre, emellett a néhány új párt elindulása – a rájuk leadott voksok valószínűleg nem eredményeznek képviselői helyet, így veszendőbe kerülnek – Fidesz malmára hajthatja a vizet.
Karácsony Gergely azonban állítja, októbertől is hasonló ellenzéki többségű közgyűlés fogja irányítani a fővárost, de még az ő győzelmére sem érdemes előre nagy tétben fogadni, annak ellenére sem, hogy a szivárványkoalíció négy tagja felsorakozott mögötte. Még nem lehet tudni, ki lesz a legfőbb ellenfele – a Fidesz csak márciusban nevezi meg a jelöltjét –, de a kormánypárti induló esélyeit növeli, hogy a Jobbik nem támogatja Karácsonyt, Gyöngyösiék különutas politikát folytatnak, Brenner Kolománt vetik be, aki elvihet pár százalékot.
Ám nem is ő jelenti Karácsonyra a nagy veszélyt, hanem Vitézy Dávid, akit nemcsak a civilek győzködnek arról, hogy induljon el a főpolgármester-választáson, hanem az LMP is.
A közösségi médiában rendkívül aktív közlekedési szakember színre lépése nagy fejfájást okoz a Városházán,
ha vállalja a megméretést, akkor minden bizonnyal előválasztást kellene tartania az ellenzéknek, mert ha mindketten ringbe szállnának, biztos lenne a kormánypárt sikere.
A jövő év elejére marad még elrendezni valója a balliberális térfél szereplőinek. Több kerületben, vidéki településen – egyebek között Csepelen, Budafokon, Zuglóban, a Belvárosban, valamint Miskolcon – egyelőre még egymás víz alá nyomásával foglalatoskodnak, s aki felszínen marad, az küzdhet meg a polgármesteri székért.
A júniusi választásokat követően sem lesz izgalommentes a közélet, sőt..., több okból is. A Fidesznek nagyon ki kellene kapnia ahhoz, hogy megrendüljön a szilárd bázison nyugvó párt, de még a legvérmesebb Orbán-tagadók sem hiszik, hogy ez megtörténhet, a vezérkar azzal lesz inkább elfoglalva, hogy hazánk sikeresen levezényelje az EU soros elnökségét. Az ellenzéki oldalon azonban az eredmények függvényében a korábbinál is radikálisabb mozgások várhatóak, az uniós mandátumot – és az önkormányzatokban komolyabb pozíciókat – nem szerző szivárványkoalíciós pártok, valamint
a nagyon gyengén teljesítő új alakulatok a teljes eljelentéktelenedés útjára lépnek, politikusaik dezertálhatnak a sikeresebbekhez.
Az önkormányzatokban is érdekes pár hónap várható, hiszen a választást követően négy hónapig még a korábbi képviselői gárda viszi az ügyeket, nekik ugyanis csak 2024 október közepén jár le a mandátumuk. Így azokon a helyeken, ahol leváltják a most regnáló politikusokat, ott kettős hatalom jön létre időlegesen, így nem akármilyen összecsapások várhatóak az újak és a régiek között.
Már most borítékolható: a közélet iránt érdeklődést mutatók az idén sem fognak unatkozni, s az is biztos, hogy mondjuk egy év múlva sok szempontból teljesen máshogy fog kinézni a hazai belpolitika, mint most.
Nyitóképünk archív: A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvános ülésén, ahol megvizsgálták a visszaérkezett urnák és urnazáró címkék sértetlenségét 2019. május 29-én. A Rijádból érkezett urna nem volt megfelelően lezárva. MTI/Illyés Tibor
A polgármester vaddisznókat ábrázoló képekkel pózol, miközben már nappal is vaddisznó csordák tartják rettegésben a hegyvidékieket. A Fidelitas további figyelemfelhívó akciókat ígért.
„El kellene dönteni, hogy mi a probléma” – reagált a támadásra a politikus.
„Az a célunk, hogy Magyarország az erős önkormányzatok országa legyen”– jelentette ki a miniszter Zalaegerszegen, a a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén.
Cser-Palkovics András a Mandinernek elmondta: vidéken egyre inkább az a felfogás, hogy a viharos tengeren egy kipróbált hajóskapitányra van szükség, aki képes vezetni az ország hajóját. Székesfehérvár 8,7 milliárd szolidaritási hozzájárulást fizet, de Karácsony Gergellyel ellentétben ő a rendszer finomhangolásán dolgozik. Interjúnk.
Heves adok-kapok alakult ki Niedermüller Péter és Szabó György rabbi között a kerületben uralkodó állapotok miatt.
Kérdésekkel fordultunk Szaniszló Sándorhoz.
Nem bírják feldolgozni a Békemenet sikerét.
Egy szinte ismeretlen youtuber interjút készített Orbán Viktor édesanyjával, aki pacekba megválaszolt minden feltett kérdést.
