Sűrű lesz az év, az idei választások eredményei jócskán átrendezhetik a hazai belpolitikát

2024 belpolitikai életét döntően meghatározza, hogy újra választásokat tartanak Magyarországon, így a karácsonyi, új évi szünet vagy legalábbis visszafogottság a közéletben – az elcsendesülés persze nemcsak a politikusoknak, hanem a honpolgároknak is nagyon jót tesz – hamar véget fog érni. Január második hetétől ugyanis gőzerővel folytatódik a küzdelem a felek között, egészen június 9-ig. Persze utána sem lankadnak nagyon a felek, de akkor már az eredmények ismeretében határozzák meg a stratégiájukat, taktikájukat.

2019 volt az utolsó „békeév”

Az európai uniós választásoknak ugyan közvetlen befolyásuk nincs az egyszerű halandókra, de a pártok – legalábbis egy részük – számára élet-halál kérdés, milyen ikszeket találnak majd a számlálóbiztosok az urnákban, így közvetve és hosszabb távon senkinek nem mindegy, hogyan alakul a voksolás kimenetele. 

Az persze a mostani helyzetkép alapján borítékolható, hogy a Fidesz simán fog nyerni, ám arra kevés esélye van, hogy megismételje a 2019. májusi szereplését, amikor brutális fölénnyel győzött, 43,58 százalékos részvétel mellett 52,56 százalékot kapott, ezzel 13 EP-mandátumot szerzett a 21-ből. Persze ne felejtsük el, hogy az volt az utolsó „békeév", azt megelőzően nagyon jó állapotban volt a világ- és a magyar gazdaság, a kormánypárt 9. éve vezette az országot, sikeresen kormányzott, az ellenzék másfél évvel volt túl egy nagy parlamenti verésen, így végül is nem is történt olyan nagy meglepetés az EP-választáson. De azután nem egészen egy esztendő múlva 

A Fidesz győzelmének arányát az is befolyásolja, hogy miként szerepel az ellenzék, hányan érik el a mandátumszerzéshez szükséges öt százalékot, s mennyi voks megy a kukába. Az MSZP-nek összellenzéki szempontból igaza van, amikor a közös lista mellett érvel, hiszen így szerepelnének a legjobban, s jutnának a legtöbb képviselői helyhez. Rajtuk kívül azonban senki nem akar újra közösködni – legalábbis most, 2023 decemberének közepén ez a helyzet –, mondván, tisztuljon a kép, hulljon a férgese. Ezért nagy valószínűséggel tíznél is több párt áll a rajtkőre, de nagyon eltérő esélyekkel. 

Cseh helyett Donáth lesz a Momentum EP-listájának a vezetője

A DK szeretne a jelenlegi négynél is több mandátumhoz jutni, hogy érzékeltesse a folyamatos erősödését, ám nem sokan fogadnának arra, hogy többet kapnak a 2019-es 16,05 százaléknál. A Momentum inkább rontott a helyzetén az elmúlt években, így nekik is nagy feladat lesz az öt évvel korábbi 9,93 százalék és a két mandátum elérése. Ezzel ők is pontosan tisztában vannak, így nem véletlen, hogy Donáth Anna szakmányban gyalázza a DK-t, onnan remélve szimpatizánsokat elcsábítani, másfelől idén ő, a párt igazi vezetője lesz a listavezető – mert csak ez a hely számít biztos befutónak – és nem Cseh Katalin, mint az előző alkalommal.

Rajtuk kívül még a Mi Hazánk és a Kutyapárt egy-egy képviselője álmodozhat a brüsszeli-strasbourgi álommunkahelyről, 

Sokkal valószínűbb, hogy Gyöngyösi Mártonnak haza kell költöznie, Tüttő Kata pedig marad főpolgármester-helyettes, legalábbis októberig. A többiek, a szivárványkoalíció maradéka, az LMP és a Párbeszéd, valamint az újak pedig hiába beszélnek arról a nyilvánosság előtt, hogy reális lehetőség számukra legalább egy mandátum, valójában arra gyúrnak, hogy kapjanak 1-2-3 százalékot, azzal ugyanis nem égnek nagyot, s talpon maradhatnak.

Bár a parlamenti választás hazánkban is jobban meghatározza egy ország, az összlakosság életét, mint az önkormányzati, ez utóbbinak talán még nagyobb hatása van az emberekre, hiszen ez utóbbin az dől el, hogy a településükön, tehát a közvetlen környezetükben ki lesz hatalmon, ki dönt az útfelújításokról, az óvodai fejlesztésekről, a szociális segélyekről, a nyugdíjasok támogatásáról. 

Megfakult a szivárványkoalíció

2019-ben nagyon vegyes eredmények születtek. A községeket többnyire független polgármesterek, képviselők irányítják, de van nem kevés kormánypárti és elvétve balliberális politikus is. A fideszesek dominálnak a kisebb városokban, a megyei jogúakban pedig elég kiegyensúlyozott a helyzet, a budapesti kerületek többsége azonban a szivárványkoalíció, akár a Fővárosi Közgyűlés. 

Az idén hasonló lehet helyzet, de nem meglepő módon mind az ellenzék, mind a kormánypárt azt állítja, a jelenleginél több pozíciót fognak megszerezni. A legérdekesebb és legkiélezettebb küzdelem a Fővárosi Közgyűlés képviselői helyeiért folyik majd, amiben közrejátszik a decemberi törvénymódosítás is. Most a kerületi polgármesterekből és még néhány politikusból álló testület 

Ez alapján pedig Budapestet valószínűleg csak akkor tarthatná meg a balliberális oldal, ha – ahogy azt a DK javasolta – teljes összefogás jönne újra létre, de már most lehet tudni, hogy a szivárványkoalíció megfakult, a Jobbik levált róluk. Így legfeljebb ötpárti alakulat állhat össze, ki tudja, ez elég lesz-e. Különösen úgy, hogy immár a Mi Hazánknak és a Kutyapártnak is komoly esélye van a mandátumszerzésre, emellett a néhány új párt elindulása – a rájuk leadott voksok valószínűleg nem eredményeznek képviselői helyet, így veszendőbe kerülnek – Fidesz malmára hajthatja a vizet. 

Egyelőre még egymás víz alá nyomásával foglalatoskodnak

Karácsony Gergely azonban állítja, októbertől is hasonló ellenzéki többségű közgyűlés fogja irányítani a fővárost, de még az ő győzelmére sem érdemes előre nagy tétben fogadni, annak ellenére sem, hogy a szivárványkoalíció négy tagja felsorakozott mögötte. Még nem lehet tudni, ki lesz a legfőbb ellenfele – a Fidesz csak márciusban nevezi meg a jelöltjét –, de a kormánypárti induló esélyeit növeli, hogy a Jobbik nem támogatja Karácsonyt, Gyöngyösiék különutas politikát folytatnak, Brenner Kolománt vetik be, aki elvihet pár százalékot. 

Ám nem is ő jelenti Karácsonyra a nagy veszélyt, hanem Vitézy Dávid, akit nemcsak a civilek győzködnek arról, hogy induljon el a főpolgármester-választáson, hanem az LMP is. 

ha vállalja a megméretést, akkor minden bizonnyal előválasztást kellene tartania az ellenzéknek, mert ha mindketten ringbe szállnának, biztos lenne a kormánypárt sikere.

A jövő év elejére marad még elrendezni valója a balliberális térfél szereplőinek. Több kerületben, vidéki településen – egyebek között Csepelen, Budafokon, Zuglóban, a Belvárosban, valamint Miskolcon – egyelőre még egymás víz alá nyomásával foglalatoskodnak, s aki felszínen marad, az küzdhet meg a polgármesteri székért.

Kettős hatalom alakulhat ki több önkormányzatban

A júniusi választásokat követően sem lesz izgalommentes a közélet, sőt..., több okból is. A Fidesznek nagyon ki kellene kapnia ahhoz, hogy megrendüljön a szilárd bázison nyugvó párt, de még a legvérmesebb Orbán-tagadók sem hiszik, hogy ez megtörténhet, a vezérkar azzal lesz inkább elfoglalva, hogy hazánk sikeresen levezényelje az EU soros elnökségét. Az ellenzéki oldalon azonban az eredmények függvényében a korábbinál is radikálisabb mozgások várhatóak, az uniós mandátumot – és az önkormányzatokban komolyabb pozíciókat – nem szerző szivárványkoalíciós pártok, valamint 

Az önkormányzatokban is érdekes pár hónap várható, hiszen a választást követően négy hónapig még a korábbi képviselői gárda viszi az ügyeket, nekik ugyanis csak 2024 október közepén jár le a mandátumuk. Így azokon a helyeken, ahol leváltják a most regnáló politikusokat, ott kettős hatalom jön létre időlegesen, így nem akármilyen összecsapások várhatóak az újak és a régiek között. 

Már most borítékolható: a közélet iránt érdeklődést mutatók az idén sem fognak unatkozni, s az is biztos, hogy mondjuk egy év múlva sok szempontból teljesen máshogy fog kinézni a hazai belpolitika, mint most.

Nyitóképünk archív: A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvános ülésén, ahol megvizsgálták a visszaérkezett urnák és urnazáró címkék sértetlenségét 2019. május 29-én. A Rijádból érkezett urna nem volt megfelelően lezárva. MTI/Illyés Tibor