Az agrárminiszter szerint Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad gabonát.
Nagy István szerint az Európai Unió nem akar megoldást találni az ukrán gabona ügyében, ezért nincs más választása a magyaroknak sem, mint hogy „egyeztessünk a gazdák érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel, és kifejezzük szolidaritásunkat az európai gazdákkal, és közösen álljunk ki érdekeink megvédéséért”.
Nagy István az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta:
a gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára.
„Ha a versenyképesség, a teremtett világunk minőségének megőrzése és az élelmezés biztonságának hármas egységét megbontjuk, akkor a rendszer nem lesz fenntartható. A gazdatüntetések arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nehéz a hozzáférés az agrártámogatásokhoz, és az ukrajnai érdekek előtérbe helyezésével az európai gazdálkodók azt érzik, hogy nem kapnak elegendő védelmet, a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.
Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta. Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy
Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad gabonát.
Felhívta a figyelmet, hogy egyrészt azonnal helyre kell állítani a szolidaritási folyosók eredeti célját, hogy a termékek a közel-keleti és afrikai, rászoruló harmadik országokba juthassanak el, másrészt az Ukrajnával szomszédos tagállamok mezőgazdasági termelőinek uniós védelemre van szükségük.
„Nem látok más lehetőséget, mint a kvóták visszavezetését az érzékeny termékekre. Emellett azon termékek piacát is védeni kell, ahol a társulási megállapodás nem tartalmazott kvótákat” – jelentette ki. Rámutatott, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges – hangsúlyozta.
Nagy István arra is kitért, hogy az ukrán mezőgazdasági minisztérium honlapján lévő tájékoztatás szerint a szántóföldi növények többségénél az országban is veszteséges a termelés, különösen a kis és közepes gazdálkodók esetében. „Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy eléri-e a célját a teljes piacnyitással nyújtott közös európai segítség. Miközben a határ menti tagállamok gazdálkodói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, az ukrán export haszna nem az ukrán gazdák, hanem a kereskedők és a nagybirtokos külföldi tulajdonosok kezébe kerül, és a termékek sem jutnak el a rászoruló harmadik országba” – fejtette ki.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: meg kell változtatni a megközelítést ahhoz, hogy
Európa hosszú távon képes legyen önmagának termelni és a helyben megtermelt termékeit feldolgozni.
„Fenntarthatatlan az az állapot, hogy Európa harmadik országokból importál, míg a saját termelőinek fel kell hagyniuk a termeléssel” – húzta alá.
Álláspontja szerint egy jól működő és ambiciózusan finanszírozott közös agrárpolitika a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gazdák továbbra is garantálni tudják az élelmezésbiztonságot. Első számú prioritás a gazdálkodók méltányos jövedelmezése, és nagy hangsúlyt kell fektetni a generációs megújulásra, hiszen a gazdatársadalom elöregedése még mindig nem megoldott probléma Magyarországon és az Európai Unióban sem – tette hozzá.
Szintén kiemelt témaként említette a fenntarthatóságot és a mezőgazdasági ágazat éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulását. Kiemelte: a közös agrárpolitika tapasztalatait figyelembe véve meg kell vitatni, hogy a gazdák hogyan tudnak hozzájárulni a zöld célokhoz, anélkül hogy az negatívan befolyásolja a versenyképességet és az élelmiszer-biztonságot.
„Stabil, kiszámítható, gazdabarát és jobban szabályozott támogatási rendszerre van szükség,
amely ösztönzi a gazdákat a közös célok elérésére és a zöld átmenet elősegítésére. Olyan ésszerű és teljesíthető feltételeket kell szabni, amelyek egyensúlyt teremtenek a versenyképesség és a fenntarthatóság szempontjai között” – hangsúlyozta.
Nagy István arra is rámutatott, hogy a közös agrárpolitika biztonsági hálóját és válságkezelési eszközeit is fejleszteni kell, hogy azok valóban képesek legyenek a gazdákat segíteni a válságok leküzdésében.
(MTI)
Nyitóképünk illusztráció: Vajda János
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
Amennyiben a próbaüzem sikeres lesz, úgy hamarosan újraindulhat a tranzit a vezetéken.
A brüsszeli lap szerint az Európai Unió már szerdán jóváhagyhatja a Kijevnek szánt 90 milliárdos hitelcsomagot.
Ursula von der Leyen akkora vérszemet kapott a magyarországi sikerétől, hogy már el sem tette politikai bunkósbotot.
A Tisza Párt elnöke kijelentette, a kormánya nem fog engedi Ukrajna, Barátság kőolajvezetéken keresztül gyakorolt politikai zsarolásának.
A francia elnök hangsúlyozta: az új magyar kormány Ukrajna javát szolgálja.
Lesznek kérdések, amelyekben az EU vezetése igazodást vár el tőlük, és ezekben a kérdésekben igazodni is fognak.
Emmanuel Macron a Tisza Párt választási győzelmét új érának nevezte Magyarország és Európa számára.
Diplomáciai szempontból nem éppen nevezhető sikeresnek a leendő miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatója.
