A múlt év végén a TikTok közzétett egy listát azokról a trendekről, amelyek 2023-ban dominálták a felületeit. Ebből a listából kiderült, hogy az egyik legjobban futó mém a „Milyen gyakran gondolsz a Római Birodalomra?” trend volt.
Egy svéd influenszer indította el. A kis videók nagyon egyszerűek. A nők felteszik a férjüknek, barátjuknak a kérdést: „Drágám! Te milyen gyakran gondolsz a Római Birodalomra?” A pasik meg válaszolnak, amiből kiderült, hogy a férfiak igen gyakran gondolnak az ókori impériumra. A trend sikerét mutatja, hogy különféle változatai 2,4 milliárd megtekintést értek el tavaly.
Sorjáztak is a magyarázatok, hogy a nők viszonylag ritkán, a férfiak pedig gyakran gondolnak a Római Birodalomra. A kérdés olyannyira fontos lett, hogy a nyugati egyetemi világ is elkezdett vele foglalkozni. Persze a saját szájíze szerint. A gendertudományok élharcosai jó alkalmat láttak a témában, hogy elméleteiket igazolják: szembeállítsák a nőt és a férfit, mélyítsék a két nem közötti árkot. Az egyik kaliforniai egyetem professzora szerint például a Római Birodalom az egyik legpatriarchálisabb és leghierarchikusabb társadalom, ami valaha létezett, a fehér cisznemű maszkulinitás csúcsa. Ezért úgy véli, a legtöbb férfi, aki azt mondja, állandóan a rómaiakon gondolkodik, valószínűleg fehér és cisznemű. De mások – többek között a Facebook-tulaj húga, Donna Zuckerberg – is hasonló következtetéseket vontak le: Róma militarista, agresszív és nőgyűlölő.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A Bánság kapujában, a Maros völgyében fekvő Arad vidéke a magyar történelem sűrű fordulatainak emlékeit őrzi. Folytatódik 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.
Jókai Mór csupán 13 éves volt, mikor váratlanul elhunyt az édesapja, akitől Eötvös Károly szerint kivételes tehetségét örökölte.
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége „gyenge” vagy „átlag alatti” szintre értékelte az elnököt.
Még a városépítőként is számon tartott egykori polgármester szobrát is eltávolítaná Hódmezővásárhely főteréről a bukott miniszterelnök-jelölt.
Tovább erősödnek a szigetországi szóbeszédek.
„Az idősek nyugodt, kiszámítható életre számíthatnak a polgári kormánytól” – fogalmazott Nyitrai Zsolt.
