„Meg kívánok jelenni a taláros testület teljes ülésén, hogy megvédjem a törvényt, amelynek a támogatását az Elnök asszony egyedül nem merte vállalni” – fogalmazott.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt. Lázár János építési és a közlekedési miniszter a közösségi oldalán reagálva azt írta, hogy „gyávaság és régi kommunista reflexek” vannak a döntés mögött.
Az ügy legújabb fejleményét a miniszter közölte Facebook-oldalán, melynek értelmében ha lehetőséget kap rá, személyesen szeretné megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon.
„Az Építési és Közlekedési Minisztérium kidolgozott egy törvényt, amely képes ellenőrzött módon bevonni a magántőkét kiemelt műemlékeink megőrzésébe és fenntartásába. Az állam ugyanis egyedül nem bírja: sem felújítani, sem fenntartani ezt az értékes örökséget.
Márpedig a közpénzek elherdálása az is, ha valamit milliárdokból felújítunk, aztán hagyunk lassan újra tönkremenni”
– kezdte bejegyzését a tárcavezető. Hozzátette: „Ezt a gyakorlatot nem szabad folytatni”.
Lázár János úgy látja, hogyha lehetővé válna, hogy egyes nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak „örökbefogadhassanak” egy-egy ilyen műemléket, akkor a „nemzeti örökségünket is megőrizzük és még közpénzt is megtakarítunk”.
A törvény a miniszter szerint „megőrzi és kifényesíti a családi ezüstöt, nem pedig elkótyavetyéli, hiszen a lehetőséget erős jogi garanciákhoz köti.” „A végső szó mindig az államé” – tette hozzá.
Posztjában megismétli az elmúlt hetek történéseit, miszerint a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem előbb kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy az vizsgálja meg annak az Alaptörvénnyel való összhangját.
A törvény szerint ilyen esetekben a jogszabály megalkotója nemcsak írásban, de személyesen is tájékoztathatja az Alkotmánybíróságot a saját álláspontjáról
– emelte ki Lázár János.
„A mai napon hivatalosan is jeleztem az Alkotmánybíróságnak, hogy kezdeményezem a személyes meghallgatásomat. Meg kívánok jelenni a taláros testület teljes ülésén, hogy megvédjem a törvényt, amelynek a támogatását az Elnök asszony egyedül nem merte vállalni
– jelentette be döntését az építési és a közlekedési miniszter.
Vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik a törvényt. Csakhogy az ellenzők nem szakmai, hanem politikai alapon támadják az új jogszabályt: szándékosan összemossák a magántőke ellenőrzött bevonását a magánosítással, a nemzeti vagyon megőrzését annak eltékozolásával” – folytatta bejegyzését.
A miniszter írása végén kifejtette azt is, hogy „nem azzal lehet megőrizni a nemzet egységét, ha félünk a változástól”. „Változásra, új szabályozásra van szükség” – hangsúlyozta.
„Hiszek abban, hogy az Alkotmánybíróság mer hűséges lenni az esküjéhez: jogi és szakmai alapon dönt majd, nem pedig politikai megfontolásból. A nemzet épített örökségének megőrzéséhez szükség van erre a törvényre”
– zárta bejegyzését a miniszter.
Nyitókép: Képernyőfotó
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban.
Sulyok Tamás mellett ez Novák Katalinnak és Schmitt Pálnak is fájhat.
Hack Péter szerint a hétfőn bejelentett módosítások nem állítják helyre sem a jogállamot, sem a jog uralmát.
A köztársaság elnöki hivatal közleménye szerint nem álltak fenn az előzetes normakontroll kezdeményezésének feltételei.
A köztársasági elnök négy kérdést tett fel a bíráknak.
Az enerigajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.
Életemben először felmerült bennem, hogy keresni kellene egy valódi jogállamot és annak az országnak az állampolgárává válni.
