Végre elindul a pedagógusok bérrendezése – mutatjuk a számokat!

Noha a tanárok béremelésének költsége 6000 milliárd forint, és az EU ehhez mindössze 700 millió forinttal tud hozzájárulni, a kormány úgy döntött, már februárban a 32,2 százalékkal megemelt bérhez jutnak a pedagógusok – hangzott el a rég várt bejelentés a múlt csütörtöki kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy 2026-ig a kabinet megduplázza a pedagógusok bérét: idén több mint 672 ezer, 2025-ben több mint 812 ezer, 2026-ban pedig körülbelül 880 ezer forint lesz a bruttó átlagbérük. Ez 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint. Mutatjuk, hogy az egyes minősítési kategóriákban mekkora bérsávokról van szó, de előbb nézzük meg, hogyan is alakult a pedagógusok anyagi helyzete a korábbi évtizedekben.

Bérrendezés után romló anyagi helyzet

„Jelentős hátrányt szenvedtek a 2000-es években az oktatásban dolgozó pedagógusok. Bérüket tekintve nemcsak európai kollégáik előzték meg őket, még az azonos végzettségű, de más munkakörben tevékenykedő társaik is sokkal többet kerestek náluk” – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia A közoktatás indikátorrendszere 2017 című tanulmánykötetében, amelyben a pedagógusok bérhelyzetét elemezte. Ebből kiderült, hogy bár 2001 és 2003 között mind a főiskolai, mind az egyetemi végzettségű tanárok helyzete jelentősen javult, a következő tíz évben lényegesen romlott a helyzet: a főiskolai diplomás tanárok az egyéb főiskolai végzettségűek bérének csak az 56, az egyetemi végzettségűek pedig az egyéb diplomával rendelkezők fizetésének a 47 százalékát keresték.

A Központi Statisztikai Hivatal is felhívta a figyelmet arra, hogy a Medgyessy-kormány idején meglépett jelentős fizetésemelés nem éreztette a hatását túl sokáig: egy jelentés szerint a 2003. évi nagyarányú béremelést követő fél évtizedben a pedagógusszakma relatív jövedelmi helyzete egyre kedvezőtlenebbé vált abból adódóan, hogy a más szellemi munkakörökben dolgozók gyorsabb ütemű keresetnövekedésre tettek szert. A KSH emlékeztetett arra is, hogy a tizenharmadik havi fizetés eltörlése miatt, amiről a Bajnai-kormány döntött, a keresetek értéke 2009-ben csökkent, és 2010-ben sem érte el a két évvel korábbi szintet. Mindezzel együtt a pedagógusok jövedelmi helyzete a szellemi foglalkozásúak átlagfizetésének arányában kifejezve még 2010-ben is kedvezőbb volt, mint a kétezres évek elején – olvasható a hivatal értékelésében. A munka megjegyezte azt is, hogy az OECD 2007-re vonatkozó adatai szerint a Magyarországon dolgozó tanítók, tanárok leterheltsége az OECD-országok átlagához viszonyítva az oktatás mindhárom szintjén több mint tizedrészével magasabb, ha a kötelező munkaidőt vesszük figyelembe.

Jön az életpályamodell

A bérhelyzet ügyében az MTA elemzése hangsúlyozta: javulás csupán 2014-ben állt be, amikor nagyarányú pedagógusbér-emelést hajtottak végre. Ennek előzménye, hogy a kormány 2013-ban bevezette a pedagógus-életpálya­modellt, amely a tanároknak jelentős bérfejlesztést, egyúttal új minősítési rendszert jelentett. Az új, követelményalapú rendszer érdemi fizetésemelést vont maga után, így 2013 és 2017 között a pedagógusok bére átlagosan 50 százalékkal emelkedett. Az intézkedés első ütemében, 2013 szeptemberében átlagosan 34 százalékkal, majd 2014 szeptemberétől minden évben további 3,5 százalékkal nőttek a fizetések. Ennek eredményeképp 2017 januárjában az oktatás bruttó 279 ezer forintos átlagbére 5 ezer forinttal magasabb volt, mint a nemzetgazdasági átlag.

Tény azonban, hogy a jelentősen megemelt keresetek 2017 után egyre inkább veszítettek az értékükből. Ennek oka, hogy kezdetben a minimálbérhez kötötték a pedagógusok bérét – magyarán ha nőtt az előbbi, nőtt az utóbbi is. Egy idő után azonban a minimálbért felváltotta a vetítési alap, amelynek összege nem emelkedett – ezt érte a legtöbb kritika a szakszervezetek részéről is.

2021 októberében a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkbizottság alakítása mellett döntött, követeléseik közt elsősorban a munkaterhek csökkentése és a bérek valódi rendezése szerepelt. Bár 2022 januárjában a kormány 10 százalékos pótlékemelést hajtott végre, a szakszervezetek ezt nem tartották érdemi lépésnek, és rendre azt hangsúlyozták, hogy már a huszonnegyedik órában vagyunk, ami az utánpótlás kérdését illeti, hiszen a meglévő kondíciók mellett a pedagógusszakmát egyáltalán nem tartják vonzónak a fiatalok.

Azt, hogy megérett az idő a változásra, a kormány is elismerte; Gulyás Gergely 2022. augusztusban a Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogy a kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata a tanárok bérrendezése. Az év végén azonban leszögezték: amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, megint csak 10 százalékos emelést tud megelőlegezni a kormány. A szándék mindenesetre világos volt: az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021–2027-es időszakra szóló, Emberi erőforrás fejlesztési operatív program plusz nevű dokumentumban az szerepelt, a cél, hogy a magyar köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbére fokozatosan megközelítse az OECD-országok diplomásátlagbérét.

Megduplázódnak a fizetések

Az uniós források körüli, többfelvonásos szappanoperáról részletesen írt lapunk, ennek kapcsán arról is, hogy sokáig bizonytalan volt, 2024-ben sor kerülhet-e a sürgető pedagógusbér-rendezésre. Végül tavaly december végén a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta, hogy január 1-jén hogyan emelkedik a tanárok fizetése, múlt csütörtökön pedig már a rendelet is megjelent. Ennek előzménye, hogy január közepén megérkezett a vonatkozó írásos garancia az Európai Bizottságtól.

Január elsejével 32,2 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére. A számok a következők: pedagógus I. minősítéssel 538 000-től 1 065 000 forintig, pedagógus II. minősítéssel 555 000-től 1 135 000 forintig, mesterpedagógusoknál 630 000-től 1 365 000 forintig, kutatótanároknál pedig 750 000-től 1 470 000 forintig terjedhet a havi bruttó illetmény. A mesterképzésben szakképzettséget szerzett pedagógusok 2 százalékkal kapnak többet, ebbe nem beleszámítva a pótlékot, az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díjat és az esélyteremtési illetményrészt. Kiderült az is, hogy 4 százalékos többlet jár annak, aki matematikát, digitális kultúrát, természettudományt, integrált természettudományt, fizikát, kémiát, biológiát vagy földrajzot tanít. Bekerült az a kitétel is, miszerint a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg. A rendelethez kapcsolódó kormányhatározat az új tanárbéremelési alapba 340 milliárd forintot helyezett át a Pénzügyminisztérium központi tartalékából.

A történelmi béremelés tehát megkezdődik, emellett fontos változás, hogy a pedagógusminősítést és az intézményi tanfelügyelet eljárásait is újraszabályozzák az adminisztrációs terhek csökkentése céljából.

Nyitókép: MTI / Krizsán Csaba