Az építési és közlekedési miniszter nehezen emésztette meg, hogy Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá a kastélytörvényt.
Az Alkotmánybíróság előreláthatólag január 16-án dönt Novák Katalin indítványáról, amelyben az egy hónapja elfogadott, de még ki nem hirdetett kastélytörvény alkotmányosságát támadja – írja az Index. Lázár János szerint a köztársasági elnök azért nem ért egyet a törvénnyel, mert vagy félreértette a szövegét, vagy csak jó pontot akart szerezni a szabályozás ellenzőinél.
Az építési és közlekedési miniszter szerette volna személyesen is megvédeni a törvényt az alkotmánybírák előtt,
Ezt is ajánljuk a témában
„Meg kívánok jelenni a taláros testület teljes ülésén, hogy megvédjem a törvényt, amelynek a támogatását az Elnök asszony egyedül nem merte vállalni” – fogalmazott.
de erre csak írásban kapott lehetőséget. A jogszabály beterjesztője szerint „az állam tulajdonában álló, a kulturális örökségünk részét képező, meghatározott, a magyar adófizetők áldozatvállalásával megőrzött ingatlanok további fejlesztését és fenntartását új alapokra helyezi azáltal, hogy azok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását lehetővé teszi”.
Ellenzéki képviselők nem értettek egyet a jogszabállyal, szerintük a frissen felújított kastélyokat a kormány a törvény által ingyen akarja átjátszani „haveri kezekbe”, ennek ellenére december 12-én
a képviselők 135 igen, 46 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadtak el a törvényt.
A Sándor-palota azonban közleményben jelentette be, hogy Novák Katalin vétójogával élve előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a parlament által elfogadott törvényt. Az államfő indoklása szerint az állami kastélyok örökbefogadására vonatkozó koncepció támogatható, de a törvény anélkül teszi lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározták volna.
Lázár János Facebook-bejegyzésében durván reagált az államfő alkotmányossági vétójára. Mint írta, a magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni az épített örökség megóvásába, a kastélyok felújításába és fenntartható működtetésébe. S azzal folytatta,
Ezt is ajánljuk a témában
Célkeresztben a kastélytörvény.
„ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte.
Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét”.
Lázár január 5-én megküldte az álláspontját a testületnek, de meghallgatására eddig nem került sor. És miután a 30 napos határidő január 19-én lejár, a január 16-i teljes ülésen várhatóan már határozatot hoznak az alkotmánybírák.
Fotó: Földházi Árpád/Mandiner
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
Óriási beruházások kezdődhetnek országszerte.
Az időpont is megvan.
A miniszter rámutatott: a hírekbe az nem került be, hogy újra lett indítva 125 beruházás, mintegy 3295 milliárd forint értékben.
Mutatjuk a miniszter őszinte szavait.
Régen volt olyan vezetője Magyarországnak, akinek nagyhatalmak veszik számba a véleményét – mondta a miniszter.
Most már arról beszél: nem lehet elkerülni a kapcsolatot Oroszországgal.
