Ibolya Tibor szerint az OBT-s Vasvári Csabának és egyes szervezeteknek az a célja, hogy gyengítsék a legfőbb ügyész jogorvoslati lehetőségét, súlyosan törvénysértő ítéletek esetén.
A legfőbb ügyészt megillető rendkívüli jogorvoslati eljárás aspektusaitól írt tanulmányt az ügyészségi szemlében Ibolya Tibor, büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettes. „A fürdővíz, a gyerek és a lóláb, avagy miért és kinek probléma, ha a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében a Kúriához fordul” című írásban Ibolya hangsúlyozza, hogy a „jogorvoslat a törvényesség érdekében” nevű jogintézmény pótolhatatlan szerepet tölt be a más eszközzel nem támadható törvénysértések orvoslása terén.
A törvény – az eljárásnak valós jogorvoslati jelleget kölcsönözve – lehetővé teszi a jogerős bírósági határozat terhelt javára történő megváltoztatását.
Mint írja, a terhelt érdeke jelent meg abban az ügyben is, ahol az előzetes döntéshozatali eljárás törvénysértő bírói kezdeményezése miatt fordult a legfőbb ügyész a Kúriához. Ez az ügy azonban szerinte utóbb a törvénysértő határozatot hozó bíró aktivizmusa miatt nem kívánt színezetet kapott.
Bár a legfőbb ügyész helyettese nem nevezi meg a konkrét bírót és az ügyet,
egyértelműen Vasvári Csabáról, az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivőjéről, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírájáról van szó, aki az OBT más tagjaival együtt a tavalyihoz hasonlóan idén is találkozott a kormányt folyamatosan bíráló amerikai nagykövettel, David Presmannal.
Vasvári még 2019-ben fordult egy büntetőügy kapcsán az Európai Unió Bíróságához. A főügyész-helyettes értékelése szerint az eljárásban felmerülő akadály egyszerű elhárítása helyett a bíró, „az előtte folyó eljárás ürügyén, az ügy kimenetelét nem érintő, annak tárgyával össze nem függő kérdéseket tett fel az Európai Unió Bíróságának, amelyek leginkább a saját sérelmeivel voltak összefüggésbe hozhatók.”
„Tette ezt úgy, hogy tudta, ezzel a lépéssel az eljárást fel kell függesztenie, mit sem törődve azzal, hogy ezzel a vádlott a szükségesnél hosszabb
ideig áll majd büntetőeljárás hatálya alatt, ami egyébként a tisztességes eljárás követelményének sem felelt így meg” – tette hozzá Ibolya.
A Kúria az ügyben a legfőbb ügyész álláspontját elfogadva megállapította, hogy Vasvári lépése törvénysértő volt, csakhogy az Európai Unió Bírósága 2021 novemberében bizonyos kérdésekben igazat adott a bírónak.
Ahogy Ibolya rámutat, a törvényszék bírája volt az is, aki 2021-ben egy ítélet megfeleltetése során
a kiszabott szabadságvesztés tartamát törvénysértően súlyosan – 4 év 6 hónap helyett 14 évben – állapította meg, ami kirívó justizmordot eredményezett.
Ez ellen szintén jogorvoslattal élt a legfőbb ügyész a Kúriánál, amely megint csak neki adott igazat.
Az elmúlt öt évben benyújtott 71 jogorvoslati indítvány közül 43 célozta – a törvénysértés deklarálásán túl – a terhelt számára kedvezőbb döntés
meghozatalát olyan törvénysértő határozatok esetében, amelyek más módon nem voltak támadhatók.
„Ehhez képest most az előbbi esetek bírája az OBT tagjaként azt követeli – az Amnesty International Magyarországgal, az Eötvös Károly Intézettel és a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt és eredményesen, hisz a követelésből „mérföldkő” lett – hogy a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében ne fordulhasson a Kúriához akkor sem, ha a bíró törvénysértő módon kezdeményezi az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását” – hívja fel a figyelmet Ibolya Tibor.
„Magyarul a jövőben bármely bírósági ügy bírája bármilyen, az ügy megítélése szempontjából teljesen inadekvát ürüggyel az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti,
amellyel a magyar igazságszolgáltatást – a csatlakozási szerződéssel ellentétesen – teljes egészében az EU protektorátusa alá helyezi.”
Ibolya szerint legalább ennyire érdekes fejlemény az is, hogy az Európai Bizottság nyomására a már elfogadott és 2023. január 1-jétől alkalmazandó törvénymódosítás a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén eleve kizárja a legfőbb ügyész ilyen hatáskörét.
„Ennek köszönhetően, ha a jövőben bárki, akár egy utcáról beesett politikai aktivista, az ügyészség 98 százalékos váderedményességgel alátámasztott szakmai álláspontját nem elfogadva, a bűnösség vélelme alapján, bizonyos konkrétan felsorolt bűncselekmények miatt vádindítványt
nyújt be valaki ellen, és őt a bíró súlyos hibát elkövetve
akár életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli, akkor az a jogerőssé vált ítélet immár nem támadható a justizmordok ellen bizonyítottan leghatékonyabb jogi eszközzel.”
„A szándékot értjük, a módszer finoman szólva sem elegáns, a zászlóvivő személyes érdeke nyilvánvaló. Tisztelt Európai Bizottság! Biztosan így kell jogállamot építeni?” – teszi fel a kérdést a legfőbb ügyész helyettese.
Nyitókép: Justitia szobra a Kúrián ( Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A bírák jövedelme 48, míg a bírósági titkárok és fogalmazók illetménye átlagosan 82 százalékkal emelkedik majd. Változik a kirendelt védőkre vonatkozó szabályozás is.
Senki nem avatkozott bele ennyiszer hivatali ideje alatt a magyar belpolitikába, mint David Pressman.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az Európai Bizottság keresetet indított az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt.
A lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Dr. Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénél dr. Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
