Brüsszel rátenné a kezét a magyar igazságszolgáltatásra – erre figyelmeztet Polt Péter helyettese

A legfőbb ügyészt megillető rendkívüli jogorvoslati eljárás aspektusaitól írt tanulmányt az ügyészségi szemlében Ibolya Tibor, büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettes. „A fürdővíz, a gyerek és a lóláb, avagy miért és kinek probléma, ha a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében a Kúriához fordul”  című írásban Ibolya hangsúlyozza, hogy a „jogorvoslat a törvényesség érdekében” nevű jogintézmény pótolhatatlan szerepet tölt be a más eszközzel nem támadható törvénysértések orvoslása terén.

A törvény – az eljárásnak valós jogorvoslati jelleget kölcsönözve – lehetővé teszi a jogerős bírósági határozat terhelt javára történő megváltoztatását.

Mint írja, a terhelt érdeke jelent meg abban az ügyben is, ahol az előzetes döntéshozatali eljárás törvénysértő bírói kezdeményezése miatt fordult a legfőbb ügyész a Kúriához. Ez az ügy azonban szerinte utóbb a törvénysértő határozatot hozó bíró aktivizmusa miatt nem kívánt színezetet kapott.

Bár a legfőbb ügyész helyettese nem nevezi meg a konkrét bírót és az ügyet, 

Vasvári még 2019-ben fordult egy büntetőügy kapcsán az Európai Unió Bíróságához. A főügyész-helyettes értékelése szerint az eljárásban felmerülő akadály egyszerű elhárítása helyett a bíró, „az előtte folyó eljárás ürügyén, az ügy kimenetelét nem érintő, annak tárgyával össze nem függő kérdéseket tett fel az Európai Unió Bíróságának, amelyek leginkább a saját sérelmeivel voltak összefüggésbe hozhatók.”

„Tette ezt úgy, hogy tudta, ezzel a lépéssel az eljárást fel kell függesztenie, mit sem törődve azzal, hogy ezzel a vádlott a szükségesnél hosszabb
ideig áll majd büntetőeljárás hatálya alatt, ami egyébként a tisztességes eljárás követelményének sem felelt így meg” – tette hozzá Ibolya.

A Kúria az ügyben a legfőbb ügyész álláspontját elfogadva megállapította, hogy Vasvári lépése törvénysértő volt, csakhogy az Európai Unió Bírósága 2021 novemberében bizonyos kérdésekben igazat adott a bírónak.

Ahogy Ibolya rámutat, a törvényszék bírája volt az is, aki 2021-ben egy ítélet megfeleltetése során 

 Ez ellen szintén jogorvoslattal élt a legfőbb ügyész a Kúriánál, amely megint csak neki adott igazat.

Az elmúlt öt évben benyújtott 71 jogorvoslati indítvány közül 43 célozta – a törvénysértés deklarálásán túl – a terhelt számára kedvezőbb döntés 
meghozatalát olyan törvénysértő határozatok esetében, amelyek más módon nem voltak támadhatók. 

„Ehhez képest most az előbbi esetek bírája az OBT tagjaként azt követeli – az Amnesty International Magyarországgal, az Eötvös Károly Intézettel és a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt és eredményesen, hisz a követelésből „mérföldkő” lett – hogy a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében ne fordulhasson a Kúriához akkor sem, ha a bíró törvénysértő módon kezdeményezi az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását” – hívja fel a figyelmet Ibolya Tibor. 

„Magyarul a jövőben bármely bírósági ügy bírája bármilyen, az ügy megítélése szempontjából teljesen inadekvát ürüggyel az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti, 

Ibolya szerint legalább ennyire érdekes fejlemény az is, hogy az Európai Bizottság nyomására a már elfogadott és 2023. január 1-jétől alkalmazandó törvénymódosítás a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén eleve kizárja a legfőbb ügyész ilyen hatáskörét.

„Ennek köszönhetően, ha a jövőben bárki, akár egy utcáról beesett politikai aktivista, az ügyészség 98 százalékos váderedményességgel alátámasztott szakmai álláspontját nem elfogadva, a bűnösség vélelme alapján, bizonyos konkrétan felsorolt bűncselekmények miatt vádindítványt 
nyújt be valaki ellen, és őt a bíró súlyos hibát elkövetve 

„A szándékot értjük, a módszer finoman szólva sem elegáns, a zászlóvivő személyes érdeke nyilvánvaló. Tisztelt Európai Bizottság! Biztosan így kell jogállamot építeni?” – teszi fel a kérdést a legfőbb ügyész helyettese. 

Nyitókép: Justitia szobra a Kúrián ( Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)