Példát akarnak statuálni rajtunk azért, hogy megüzenjék mindenkinek: aki az EU intézményrendszerét behálózó globális progresszív hálózat akaratával szembemegy, annál félre lehet tenni a közösségi jogot. Mi a jogállami megcsúfolása, ha nem ez – véli Schiffer András, aki szerint az MSZP, az LMP, a Jobbik és a P zombipártok.
Minap egy műsorban utalt arra, hogy nem minden stimmel az Európai Bizottság érvelésében az uniós források visszatartása kapcsán. Mire gondolt?
Először is: bőven vannak aggályok a magyar jogállamisággal kapcsolatban, ezek döntő része azonban a 2010 és 2013 között kiépülő NER jogalkotásában keletkezett.
Az Alaptörvény és kétharmados jogszabályok elfogadását érti ez alatt?
Igen, ahogyan a magyar rendszerben az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése, az úgynevezett actio popularis felszámolása is ebbe a körbe tartozik. Ekkoriban azonban semmilyen szankciós eljárást nem indított Brüsszel Magyarországgal szemben. A NER mint közjogi konstrukció már a 2014-es választások előtt készen állt - az alkotó persze azóta sem pihen.
Ezek a közjogi problémák azonban részben olyan körbe tartoznak, ami egész egyszerűen nem tartozik az EU hatáskörébe.
Ezt itt nekünk, magyaroknak kellene megoldani, csakhogy a választók jelentékeny része sajnos tavaly immár negyedik alkalommal döntött úgy, különösebb gondja ezzel nincsen. Szomorúan, de tudomásul kell venni, hogy a demokrácia így működik.
A 2017-es Sargentini-jelentéssel indult a huzavona, ami máig tart. Sőt!
A Lukács-archívum ellehetetlenülésétől az antiszemitizmus tobzódásáig volt ott minden, mint a búcsúban – akkoriban még hajlottam arra, hogy a hülyeség és az ostoba provokáció kap teret az uniós dokumentumokban.
Már nem?
Vannak kétségeim. A 2022 áprilisi voksolást követően Ursula von der Leyen asszony megfújta a harci kürtöt. Azt gondoltam, a korrupciós vádaskodásban konkrét szereplőket fognak pellengérre állítani és például a miniszterelnök vejének vagy a pénztárosának az EU-s programokból való kizárását követelik. Ám erről szó sincsen, nem fogalmaznak meg konkrét ügyekhez köthető követeléseket az EB részéről. Kipréseltek viszont egy Integrációs Hatóság névre hallgató sóhivatalt a magyar parlamentből. Aztán ott van az igazságszolgáltatás területe!
Hogy mik az Országos Bírói Tanács jogkörei, egyáltalán létezik-e ilyen testület, ahhoz az uniónak semmi köze nem lehetne.
Brüsszelnek ezen a téren nem osztottak lapot. Nekem magyar állampolgárként, gyakorló ügyvédként lehetnek gondjaim az igazságszolgáltatási rendszerrel, vannak is, ám a külföldnek nincs beleszólása. Egyébként 2021-ben, a most is zajló megalázó huzavona előtt, Orbán Viktor szavazatával az Európai Tanács elfogadta a jogállamisági mechanizmus rendeletet. A rendelet egyértelműen fogalmaz: azoknál a problémáknál alkalmazható az eljárás, amik közvetlenül érintik, illetve veszélyeztetik az Unió pénzügyi érdekeit. Az, hogy egy OBT-mandátum megújítható-e vagy sem, nyilvánvalóan nem tartozik ebbe a kategóriába.
Ahogy az oktatás szabályozása sem uniós hatáskör. Elvileg.
Kérdezem: az, hogy az egyes egyetemeket fenntartó közérdekű alapítványok kuratóriumaiba beül Varga Judit vagy Szijjártó Péter, milyen összefüggésben van az Unió pénzügyi érdekeivel, pláne annak tükrében, hogy az át nem alakított intézmények esetében továbbra is például Varga Mihály és Csák János miniszterek gyakorolják a fenntartói jogokat? S ha Szijjártó helyet mondjuk Deák Dániel ül be a kuratóriumba, majd függetlenebb lesz az alapítvány? Ezek marhaságok!
Arra jutottam, az Európai Bizottság nem lehet magától ennyire hülye.
Kérem, ezt fejtse ki bővebben!
Az EB által felhozott követelményekkel szemben valóban jogállamisági aggályokat vet fel például az, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök hivatalba lépése óta a fejlesztési forrásokkal, koncessziós vagy hírközlési ügyekkel kapcsolatos jogvitákat tárgyaló közigazgatási tanácsokba elkezdtek beejtőernyőztetni bírói tapasztalattal nem vagy alig rendelkező bírókat. Ki kellene mondani, hogy ezt nem szabad! Ilyen követelményt mondjuk támaszthatott volna a Bizottság, hiszen ez érintheti az EU pénzügyi érdekeit is. Csakhogy nem tette.
Miért?
Egy biztos: nem pusztán azért, mert Magyar Gábor fújja arrafelé a passzátszelet. Tovább megyek! A modellváltó egyetemek kuratóriumainak összeállítása kétharmados parlamenti többség nélkül ma nem megoldható, így egy esetleges kormányváltás után az új kormánytöbbség nem férne hozzá gyakorlatilag a teljes felsőoktatási szektorhoz, ami nonszensz. A tekintetes Európai Bizottság mondhatná azt: a parlament vegye ki a minősített többséget igénylő körből ezt a kérdést, abban lenne ráció. De erre sem került sor.
Mi erre a magyarázat?
Ha az EB részéről ezeknél a valóban érzékeny pontoknál támasztottak volna feltételeket, Orbán Viktor alighanem nagy duzzogva megfelelt volna nekik. És akkor már réges-régen folyósítani kellett volna a pénzeket és le kellett volna zárni a magyar ügyet. Zárójelben: a most visszatartott források nem könyöradományok, az uniós csatlakozásért komoly árat fizettünk. Már a kilencvenes években, vagyis túl korán lebontottuk a vámhatárainkat, kiárusítottuk a termelő kapacitásainkat, illetve lemondtunk és lemondunk olyan fejlesztési eszközökről, amik a közepes fejlettségű országok szintjéről való kitöréshez elengedhetetlenek lennének.
Visszatérve a konkrét helyzethez: Brüsszelnek nem az az érdeke, hogy bármilyen, uniós hatáskört érintő, potenciálisan közös pénzügyi érdeket sértő jogállamisági problémát megoldjon Magyarországon.
Tavaly óta a játék arra megy ki, hogy térdre kényszerítsenek minden szuverenista politikával kísérletező kormányt. Itt a kivéreztetésről van szó.
Ez immár nem pusztán Orbán Viktort vagy a fideszeseket, hanem Magyarország alapvető érdekeit sérti. Rögzítsük: Brüsszel jelenleg közösségi jogalap nélkül tartja vissza a nekünk járó uniós forrásokat, ezzel a Bizottság veri éppen szét az Uniót, vagy ha úgy tetszik, az uniós jogállamiságot. Példát akarnak statuálni rajtunk azért, hogy megüzenjék mindenkinek: aki az EU intézményrendszerét behálózó globális progresszív hálózat akaratával szembemegy, annál félre lehet tenni a közösségi jogot. Mi a jogállami megcsúfolása, ha nem ez! Hozzáteszem, a 2020/22-es lezárási és vakcina-beszerzési előzmények után az EU-ban némi szerénységgel illene közlekedni jogállamiság-ügyben. A személyi szabadság máig tisztázatlan korlátozása után az érintett intézményeknek és kormányoknak legalább egy leltárt illene csinálni arról, mennyire voltak arányosak, szükségesek és jogszerűek az intézkedések. Erre a Von der Leyen vezette testület nem hajlandó.
Ha ez így van, mit tehet a magyar kormány?
Úgy vélem, ha egy meghatározott határidőig nem jönnek meg a források, fel kellene függeszteni a befizetéseket. Továbbá bátran, felzárkózó országként zárójelbe tehetnénk a tiltott állami támogatásokra vonatkozó uniós regulákat, illetve tessék államosítani a MÁV Cargót, s keresztfinanszírozni az egyébként düledező vasúttársaságot, illetve a helyi magyar vállalkozókat előnyben részesítő módon módosítani a közbeszerzési törvényt. Ha ti így – mi is így! Ha nem kapjuk meg ezeket a fejlesztési forrásokat a közeljövőben, hozzá kell nyúlnunk olyan fejlesztéspolitikai eszközökhöz, amiktől az uniós támogatások fejében idejekorán lemondtunk.
Ezekre van jogi lehetőség?
Nincs, ahogy arra sincs, amit az EB művel. Arról szól az egész, hogy a mi szívatásunkkal a szuverenista politikával kísérletezők kedvét előzetesen elvegyék. Lásd az olasz, vagy korábban a görög esetet, de kormányváltás jöhet Szlovákiában, Spanyolországban, s Macron elnök is az EU stratégiai autonómiájáról kezdett el beszélni. Tehát korántsem az a brüsszeli cél, hogy megoldják a jogállamisági problémákat Lengyelországban vagy nálunk, sokkal inkább el akarják húzni a procedúrát, kivéreztetve ezzel az érintett tagállamokat. Magyarország nem önmagában érdekes. Folyik egy globális küzdelem a globalista és a - néhol baloldali, másutt jobboldali – szuverenista irányzatok között.
Akkor vélhetően azt sem díjazza, hogy a Momentum újabb feltételek támasztását várja el a magyar kormánnyal szemben az Európai Bizottságtól.
Egy hazafias politikát folytató párt nem gondolhatja komolyan azt, hogy külső hatalmi központok fogják elrendezni, ami neki itthon a választáson, majd a parlamentben nem sikerült. Egy transznacionális intézmény soha nem fellebbviteli fóruma egy független országnak.
A Momentum globalista érdekeket szolgál, gyarmati mentalitást képvisel.
És a többiek?
A szocialisták vezetésében vannak kitűnő koponyák, tisztességes baloldali emberek. De az MSZP mint párt halott, akárcsak a 2010-14 közötti ellenzék egésze. Ezek mind zombipártok. A Mi Hazánk nyilvánvalóan szuverenista, a DK-t viszont legalábbis nem mosnám össze a globalista-szuverenista tengelyen a Momentummal.
Nyitókép: Földházi Árpád
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A törvénykezést feláldozták a digitális minimalizmus oltárán.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
