A történész szerint van egy olyan állampolgári attitűd, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot.
Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész nagyinterjút adott a HVG-nek, melyben kifejtette véleményét a Rákosi-, a Kádár- és az Orbán-rendszer összefüggéseiről, a magyar társadalom ideológiákhoz való viszonyáról, valamint arról az állampolgári attitűdről, amely „tolerálja” az „antidemokratikus politikai gyakorlatot”.
Arra a kérdésre, hogy mire hasonlít az Orbán-rendszer, milyen párhuzamot vél felfedezni a Kádár-korszakkal, a történész elmondta, hogy a Rákosi- és a Kádár-rendszer alapvető, a társadalom legtöbb alrendszerének működését meghatározó vagy érdemben befolyásoló jellemzője egyaránt az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervutasításos gazdálkodás volt.
„Az Orbán-rendszerben viszont – ahogy már a megelőző évtizedben is – a gazdaság tulajdonosi szerkezetét a magántulajdon határozza meg, s a tervutasításos rendszert felváltották a piaci mechanizmusok. Igaz persze, hogy az utóbbiak mára jelentősen sérültek, s az állam ismét a piac fontos szereplőjévé lépett elő. Az Országos Tervhivatalt mindazonáltal még nem állították vissza, s a kenyér árát sem a politikusok, hanem a kereskedők állapítják meg” – fogalmazott a történész.
Másik fontos különbségként említi, hogy 1949 és 1989 között mindvégig egyetlen párt működött Magyarországon. A Rákosi-korszakban is és a Kádár-korszakban is. 1989 óta viszont sok, és a négyévente ismétlődő választásokon eddig mindig több jutott be közülük a parlamentbe.
Az ellenvélemények mindazonáltal még ma is felszínre juthatnak – a parlamentben és a nyilvánosság más fórumain egyaránt. Ez sem a Rákosi-, sem a Kádár-rendszerben nem így volt”
– véli Romsics.
Az interjúban azt is kifejtette, hogy politikai szempontból még szembetűnőbb a hasonlóság: akkor is korlátozott parlamentarizmus működött, domináns pártrendszerrel.
A HVG újságírója azt a kérdést is feltette Romsicsnak, hogy miért van az, hogy a Horthy-rendszernek, illetve a Kádár-korszaknak is voltak olyan időszakai, amikor az átlagember „elégedett volt a rezsimmel”?
„Azért, mert az átlagembert általában nem érdeklik az ideológiák. Általában az érdekli, hogy életszükségleteit milyen mértékben és milyen erőbefektetéssel tudja kielégíteni” – válaszolta a történész.
Kifejtette, hogy a Kádár-korszaknak nem azért volt az elfogadottsága nagyfokú, mert „politikusai és propagandistái a szocializmus felépítéséről és világméretű győzelméről papoltak”, hanem azért, mert – eltérően a Rákosi-rendszertől – alapvető törekvései közé tartozott a „társadalom fogyasztási-modernizációs igényeinek a kielégítése”.
1990 és 2010 között azért változott a kormányok színe csaknem minden választás után, mert a választók hittek a mindig többet ígérő ellenzéknek. A Medgyessy Péter által 2002-ben meghirdetett »jóléti rendszerváltás« kifejezetten tetszett nekik”
– mondta a történész.
Az interjú során kitértek arra is, hogy a néplélekből következik-e, hogy „rendre félautokratikus vagy teljesen diktatórikus rendszerek épülnek ki” Magyarországon.
Romsics szerint lehet népléleknek is nevezni, de talán „helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként” hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely
koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust”.
Hozzátette: ez nemcsak a magyarokra, hanem erősebb vagy gyengébb formában Közép- és Kelet-Európa minden népére jellemző.
„A felelős, dönteni tudó és akaró állampolgárok nevelésének programját nem karolták fel a rendszerváltás utáni kormányok sem. Horthy- és Kádár-apánk után így azután lesz, sőt talán már van: Orbán-apánk is” – tette hozzá.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Ezt is ajánljuk a témában
Ha az iskolában „nem használhatjátok az agyatokat”, akkor lázadásképpen vessetek föl okos ötleteket a köztéri tüntetéseken. Az lenne az igazi, intellektuális forradalom. Francesca Rivafinoli írása.
Szóba került az az eset is, mikor Olaf Scholzot számon kérte egy német férfi, akinek egy migráns gyilkolta meg gyermekét.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A magyar diplomácia vezetője szerint „ezek éles helyzetben könnyen veszélybe sodorhatják Magyarországot”.
Amikor kezdő politikusoknak szoktam előadást tartani, az első kommunikációs lecke mindig ez: ne hidd, hogy ha elszúrtad, megúszod.
Módos Márton, az Inforádió főszerkesztője és ügyvezetője, valamint Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nyilatkozott a tulajdonosváltásról. Páros interjúnk.
A skandináv országban emelkedik a lövöldözések és a robbantásos merényletek száma, amelyek gyakran köthetőek a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnbandák közötti leszámolásokhoz.
