És még mondják, hogy a magyar választó passzív, nehezen mozdul!
A rendőrség, ami mégiscsak legjobban ismer minket, másképp gondolja. Az ORFK 20 000 kézi működtetésű könnygázgránátot vásárol.
Valaki igazán elmagyarázhatná, miért jó a petárdázás. Se nem menő, se nem szép, ráadásul pokoli veszélyes.
Hazánkban már évek óta tilos a petárdázás, ám, mint annyi más területen, sokakat ez sem gátol meg attól, hogy éljen ezekkel az eszközökkel.
Ráadásul nem is olcsó mókáról van szó: a rendőrség tájékoztatása szerint aki a tilalom ellenére petárdázik, az szabálysértést követ el, és 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A hatóságok szerint azért sem mókás dolog a petárda, mert nagyon könnyen balesethez vezethet a használata.
Egy felrobbant petárda rendkívül súlyos, akár maradandó sérülést is okozhat. A végtag roncsolódása, csonkolódása, a hallás károsodása senkinek sem hiányzik”
– írták.
Bár a tűzijáték határeset, és valamelyest el tudom fogadni annak használatát, mert oké, valóban lehet valakinek szép az, hogy az eszköz felrepül az égbe, felrobban, jaj de jó, milyen szép színekben pompázik. De mi élvezeti érték van abban, hogy meggyújtunk egy petárdát, az süvít egy nagyot, majd pukkan egyet?
Rendben van, hogy boomer vagyok, de úgy várom már azon fiataloknak a jelentkezését, akik december 31-én petárdáznak, hogy magyarázzák el, milyen élvezeti faktort találnak meg ebben.
Beszéljünk egy kicsit az állatokról is, házikedvencekről, mert igen, rájuk is hatással van. A társasházban lakók pontosan tudják, milyen az, mikor megszólalnak éjjel a petárdák, aztán a kutyák, macskák, egyéb háziállatok pedig elkezdenek reszketni. Legalább rájuk lehetnének tekintettel a petárdázók. Mert ha valaki tényleg arra vágyik, hogy egy ki tudja, milyen, kétes forrásból beszerzett eszköz letépje tőből a fél karját, ám legyen,
de azt tegye olyan helyen, ahol nem zavarja a civilizált embereket háziállataikat.
Ja, hogy csonkolt végtagokról beszéltem? Nem véletlen, mert a petárdázás tényleg nem vicc. Elég csak megnézni a rendőrség tájékoztató videóját, ahol egy próbababa kezét tépi le játszi könnyedséggel egy AA-s elem méretű petárda.
És jó lesz így élni? Hogy onnantól a hátralévő életünkben művégtag kell? Mert igen, ez nem olyan mókás dolog, ha véletlen rosszkor, rossz helyen robban fel a petárda, könnyen így járhat az ember, és ez nem visszafordítható.
Úgyhogy drága petárdázók! Gondolkodjatok kicsit, használjátok az eszeteket, nőjetek fel, jöjjetek rá magatoktól, hogy a petárda már nem menő, és jól fog esni a következő évben is használni mindkét kezeteket!
Ha ez sem elég, akkor nézzétek meg, drága petárdázók a mentők összeállítását, mi lesz a kézfejből egy petárdabaleset után. Na, fogtok idén petárdázni?
Nyitókép: Christophe Gateau / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP