Lázár János mai, Dubajinfó című sajtótájékoztatója kapcsán néhány gyors gondolat

Lázár János mai Dubajinfó című sajtótájékoztatója kapcsán néhány gyors gondolat: 

1. Rákosrendező fejlesztése és a felhagyott vasúti rozsdaterületek fejlesztése önmagában nem ördögtől való gondolat, rengeteg fejlesztési terv foglalkozott már ezzel. Ennek kapcsán a valós kérdés, és erről valójában alig esett ma szó, hogy milyen funkciójú városnegyed épülne ide. Ennek kereteit nem arab befektetők, hanem a Főváros, a kerületek és a kormányzat (mint jelenlegi tulajdonos) dolga kialakítani, nem külföldi befektetőké. A budapestieknek is szóló, nekik is vonzó, vegyes funkciójú, zöld, élő, minőségi közterületekkel és funkciókkal teli negyedre van szükség, nem turistalátványosságra. Tele van jó példával Európa, elég csak Bécsig menni…  Épp ezért ezt a kérdést nem lehet azzal hárítani, hogy majd a befektető megmondja, ez a várostervezés alapvető közfeladata. Kizárólag a turizmus növelésére fókuszáló fejlesztésre nincs szükség, új lakóterületekre és új városi parkra annál inkább. A megengedett legnagyobb épületmagasság persze fontos kérdés, de ahhoz képest, hogy milyen funkciójú városnegyed épül ide, szerintem valójában másodlagos – főleg, hogy Rákosrendező azért nem közvetlenül a Hősök tere mellett van, mint ahogy azt Karácsony Gergely főpolgármester által közzétett riogató montázsok mutatni próbálják. 

2.  Ha a terület beépül, jelentős közlekedési fejlesztésekre van szükség. Ennek része kell legyen az egyébként a BFK-ban már általunk valóban megtervezett új Szegedi úti felüljáró rajta villamossal, a hozzá kapcsolódó új Rákosrendező vasútállomás (aminek amúgy lényegesen több értelme van, ha nem csak a Nyugatiig, hanem egyszer az alagúton tovább nyugatra is nyújt kapcsolatokat) és a Kisföldalatti meghosszabbítása - ennek a fő Rákosrendező csomópontja látható a másfél éve készített látványtervünkön. 
Örülök, hogy az előző pontban szereplő fejlesztések most újra napirendre kerültek, azonban bőven van, ami  kételkedésre ad okot a közlekedési koncepció hitelessége kapcsán. Négy dolgot emelnék ki alább. 

3.  Egyrészt, a környék vasúti fejlesztéseit, benne a Nyugatiba vezető vágányok és így Rákosrendező környezetének vasúti megújítását, az új vasútállomás terveztetését egyszer már elkezdtük másfél éve - akkor épp Lázár János állította le, még a már elnyert uniós forrásokat is visszaadva, és valójában azóta se történt semmi érdemi. A szándék komolysága tehát kérdéses. Ugyan bízom a közösségi közlekedési fejlesztésekben, de nehogy úgy járjunk, mint a ma az épület magassága miatt Lázár János és Karácsony Gergely által kéz a kézben szidalmazott MOL-torony és környéke kapcsán, ahol valójában szerintem az igazi ősbűn, hogy egy teljesen új városnegyed végül bármilyen új tömegközlekedési kapacitás és kapcsolat nélkül épült meg, miközben eleinte mind az új vasútállomás, mind az új villamosvonal tervben volt. Ezek máig tervben vannak, de közben a városnegyed megépült benne a toronnyal. 

4. Másrészt, Lázár János ma azt mondta, 30 ezer új parkolóhelyet terveznek Rákosrendezőre. Ne tévedjünk, ez azt jelenti, hogy ennyivel több autó is lesz Budapesten. Jó közösségi közlekedésre kell építeni egy ekkora új városnegyedet, nem az autóforgalom növelésére. 

5. Harmadrészt, a miniszter arról is beszélt, hogy az új repülőtéri expresszvonat is megáll majd Rákosrendezőn, vagy ahogy ő hívta, az új »maxi« Dubajban. Ezzel csak egy baj van: a Liszt Ferenc repülőtér Budapest központja felől vasúton nem ugyanarra van, mint a reptér. 
Mivel a Nyugatiból induló és a repülőtér mellett elhaladó ceglédi vonal nem érinti Rákosrendezőt, itt valami nem stimmel. Mivel nem valószínű, hogy Vácra helyezik a repteret vagy az, hogy a repülőtéri vasút fog egy értelmetlen és hosszú északi kitérőt tenni, mielőtt a Nyugatiból elindulna a reptér fele keletre, az egész jobb esetben is elég blöff szagú.

6. Végül Lázár János közlekedési miniszter azt is mondta ma, hogy a kormány nem elhalasztotta, hanem törölte a Déli és Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút tervét, mert Budapest átjárhatóságát a fővárost messzire elkerülő V0 körgyűrű segítségével akarják megteremteni. Mivel a V0 kifejezetten a Budapestet elkerülni kívánó tehervonatoknak épülne, mégis mit akarhat ez jelenteni? Ki akarna Budapest helyett Dunaújvárosba utazni, ahol a Dunát keresztezné az új vasúti teherforgalmi gyűrű? Nyilván egy Szegedről Győrbe, Debrecenből a Balatonra, vagy Erdélyből Bécsbe tartó vonatnak csak akkor van értelme és elég utasa, ha érinti Budapestet, egy ekkora fővárost elkerülni nincs és a jövőben sem lesz értelme a vasúti személyforgalomban. Soha nem is szólt ilyesmiről a V0 koncepciója. 

A Budapestet átszelő vasúti alagút az általa létrehozott új kapcsolatok és kapacitás révén az elkészült alapos vizsgálatok alapján Magyarország legnagyobb társadalmi hasznot termelni képes potenciális közlekedési fejlesztése - minden rá elköltött forint több, mint kétszeresen térülne meg a megtakarított utazási idő, a környezeti hasznok és egyébként a felszabaduló rozsdaövezeti területek révén. Azt persze értem, ha nincs rá most pénz és halasztani kell, nem is tenném szóvá - de a megértés teljes hiányáról tanúskodik a felelős miniszter részéről úgy beszélni róla, mint ha nem is lenne szükség az összes budapesti fejpályaudvar szűkös kapacitásának bővítésére, az elővárosi és távolsági vasúti kínálat bővítésére. Az ezt tápláló kereslet nem elkerülni akarja Budapestet, hanem elérni és ezen a V0 teherforgalmi körgyűrű nem segítene semmit. 
Ráadásul épp a vasúti alagút is szükséges lenne a Nyugati környékén a vasút által elfoglalt rozsdaterületek zöldítéséhez - az sose lesz valós és jól működő zöldfelület, amit a vágányok fölé egy betonhídra próbálnak telepíteni, ez már a korábbi “Liget2”-tervben is téves irány volt a Nyugati körül és Rákosrendező fejlesztése kapcsán is az. 

A nagyvárosok körül a személyforgalom számára nem elkerülőgyűrű kell, mint az autópályák esetén, hanem a város központi területeit átszelő gyors vasúti kapcsolat, a fontos átszállóhelyeken színvonalas állomásokkal. A vonaton utazók nem elkerülni akarják a városokat. A vasút nem autópálya, jó lenne, ha olyanok döntenének és beszélnének a legfontosabb stratégiai kérdésekről, akik ezt értik. Vagy már legalább valaha megismerkedtek Magyarország vasúti térképével.”

***

Nyitókép: Vitézy Dávid Facebook-oldala