„Nem szép dolog Farkasházy Tivadartól, hogy beperelte azokat, akik azt híresztelték, hogy a magyar válogatott ellen drukkol. Egy haladó, demokratikus, européer közegben ennek nem ez a módja, hanem az, ahogy Horn Gábor rendezte el a közelmúltban az antiszemitizmus-vádat. Az agresszív érzelmeskedés helyett Teddy bácsinak is be kellett volna érnie annyival, mint a hazug módon megvádolt magyaroknak. (...)
Az is méltatlan, hogy például a módszerváltás óta hallgatjuk, hogy a magyarok antiszemiták. Ezt a döntő érvet rendszeresen előrángatták a jobboldallal szemben, sok-sok politikai vitahelyzetet így fordított a maga javára a baloldal. Pályafutásokat, egyéni sorsokat tettek tönkre az örökös antiszemitázással, amit – amíg el nem inflálták a fogalmat – a megvádolt személy ellenkezése vagy hallgatása egyaránt csak súlyosbított. Egyszerű volt, hatásos volt, ingyen volt, hazudták hát nyakló nélkül az antiszemitizmus-vádat; sosem sajnálták meg az ellenfelet.
Most meg őszintén fel tud merülni a többszörösen lecsapott, gyengélkedő baloldalban, hogy őket meg kéne sajnálni?! Azért legyen már határa a pofátlanságnak!
Inkább nézzük meg, hogyan tették végül egyenesbe az antiszemitizmus-vádat! Nem kértek bocsánatot, nem hozták helyre azt a rengeteg kárt, amit okoztak vele, hanem Horn Gábor csak egyszerűen kijelentette, hogy Magyarország tulajdonképpen nem antiszemita. Olyan természetességgel jelentette ezt ki, mintha nem hazudnák több, mint három évtizede az ellenkezőjét.
Innen nézve Farkasházy pereskedése nagyon visszatetsző. Annyival kellett volna beérnie, mint a leantiszemitázott magyaroknak – mondjuk ezzel: Én magyar emberként 30 esztendeje focit nézve nem érzem azt, hogy Farkasházy Tivadar a magyarok ellen drukkolna, nincs ilyen alapélményem. Nincs nála magyarok ellen drukkolás, de igény lenne rá, mondja a nem túl szellemes vicc, de én azt gondolom, hogy kitapintható, érzékelhető, a napi életet meghatározó magyarok ellen drukkolás nincs nála.
Aztán legyen boldog ennyivel, mert több elégtétel nem járna! Akik meg emiatt zaklatták, hazaárulózták meccsen vagy az utcán, azok vagy abbahagyják, vagy nem. Hogy a bírósági ítéletet fölösleges lobogtatnia előttük, az szinte biztos. Leginkább viszont ezt az Orbán dolgot lenne érdemes elengednie Teddy bácsinak. Ennyi idősen, betegségektől nyúzva, örülni kell annak, amit az élet ad, nem pedig feszülni a megváltoztathatatlanon, hiszen Orbán akkor se bukik meg, ha Teddy bácsi nem engedi el. Sőt, attól se bukik meg, ha kikapunk fociban. Ráadásul mostanában jobbára nyerünk. Most, hogy már pecsétes papírja van róla, hátha Farkasházy Tivadar se bánja, hogy Orbánnak ilyenkor is jó napjai vannak!”
Nyitókép: Facebook