Juhász Péter lesz a Kutyapárt polgármesterjelöltje az V. kerületben
„Kutyapártosként rendes aktív-kreatív passzivizmus várható tőle” – írja a párt.
Most viszont elővette az V. kerületi ingatlaneladások (elidegenítések) ügyét Kovács Alex Gábor, kinek immár nem csupán Kerpel-Fronius Gábor, de Juhász Péter személyében is kihívója akadt.
Úgy tűnik, muszáj valami nagyot virítania Kovács Alex Gábor belvárosi szocialista önkormányzati képviselőnek, máskülönben odavész a régóta vágyott összellenzéki polgármesterjelöltsége. Egyébként, valljuk meg, őszintén, nincs könnyű dolga a nemrég még MSZP-s tagkönyvvel rendelkező politikusnak, egyik riválisa ugyanis nem más, mint az Angyalföldről érkező momentumos Kerpel-Fronius Gábor, kinek jelenlegi, főpolgármester-helyettesi tevékenységét nehéz szavakba önteni, illetve most már Juhász Péter is (egykori Együtt-politikus, 2014-es polgármesterjelölt).
Ezt is ajánljuk a témában
„Kutyapártosként rendes aktív-kreatív passzivizmus várható tőle” – írja a párt.
Ezt is ajánljuk a témában
A DK-MSZP-Momentum triumvirátusa mellett epizódszerep jut a Párbeszédnek és az LMP-nek, a Jobbik már nyáron kiszállt a szivárványkoalícióból.
Kovács Alex nem tett mást, mint elővette Juhász Péter receptjét: az V. kerületi ingatlaneladások firtatásának ügyét, és mielőtt Belváros-Lipótváros idén utolsó képviselő-testületi ülésén a több ingatlan (zömében irodákról, raktárakról, pincékről van szó – a szerk.) értékesítéséről szóló előterjesztést napirendre vették volna döntéshozók, telekürtölte az ellenzéki sajtót, hogy milyen „galádságra” készülnek. Az erről szóló előterjesztést végül ugyan megszavazták a jobboldali képviselők, azonban a baloldali polgármester-jelöltségért küzdő képviselő szövetségeseivel nem hagyta annyiban a dolgot, s egy ingatlaneladási stopról szóló előterjesztést nyújtott be a grémiumnak. Ez nem ment át a testületen.
Ami viszont mindvégig kimaradt a polgármesterjelöltségbe kapaszkodó baloldali képviselő Facebook-posztjából, valamint a képviselő-testületi döntésről hírt adó ellenzéki médiumok beszámolóiból, az az, hogy 2008-ban Kovács Alex is élt a most kritizált elidegenítés lehetőségével. Erről több portál is beszámolt. Önkormányzati bérleményét felújította, s az arra fordított összeget beleforgathatta a vételi árba. Plusz kedvezmény. Egy 82 négyzetméteres, V. kerületi ingatlan egyébként még mindig szerepel a politikus vagyonnyilatkozatában.
Hogy Kovács „bort iszik, vizet prédikál”, úgy hallani, sokakat nem lep meg; csakhogy az önkormányzati képviselő – aki egyébként a képviselő-testületi előterjesztéseket tárgyaló Pénzügyi Bizottság elnöki posztját is betölti – kapcsolódó bejegyzésében megjegyezte, azért sem támogatja az eladásokat, mert több mint 17 milliárd forint van Belváros-Lipótváros számláján, szükségtelen megválni félmilliárd forintnyi önkormányzati ingatlantól.
Ez így azonban nem állja meg a helyét, hiába az évek (Kovács Alex 2006 és 2014 között is önkormányzati képviselő volt – a szerk.) meg a szocialista rutin. Az V. kerület éves költségvetésének kiadási oldala 30 milliárd forint; az önkormányzat számláján lekötött 17 milliárd pedig a 2024-es esztendő kiadási oldal fedezetének a része – nem a kiadási oldalt meghaladó pénzeszköz. Vagyis a Pénzügyi bizottság baloldali elnöke által hivatkozott összeg olyan átmenetileg fel nem használt forrás, amely kötelezettségvállalással terhelt, de a kifizetésükre jövőre esik sor. Míg likvid forrásról beszélhetünk, addig az önkormányzat kamatnyereségben reménykedhet (hiszen a kifizetésekig leköthető), amit később ugyancsak kiadásai finanszírozására tud fordítani.
Hogy egyébként mi az V. kerületi önkormányzat álláspontja az elidegenítésről, Kovács Alex megszólalásaiból nem derül ki, csupán a testületi döntésről szintén beszámoló Hvg cikkéből:
– a bevételéből minden esetben a közvagyont gyarapító, a Belváros-Lipótváros fejlődését szolgáló értéknövelő beruházások valósulnak meg (ebből az összegből támogatják társasházak felújítását, és finanszírozzák egészségügyi eszközök beszerzését, illetve oktatási intézmények korszerűsítését is);
– jellemzően olyan ingatlanoktól van szó, amelyeknek megvásárlását az ingatlanokat régóta bérlő személyek, vagy V. kerületi lakosok kezdeményezték;
– az V. kerület számára ezeknek az ingatlanoknak a fenntartása nem gazdaságos, mert a tulajdonosi kötelezettségek anyagi terhet jelentenek, miközben az ingatlanok forgalmi értéke, bevételtermelő képesége alacsony, hasznosítási lehetőségük korlátozott.
Nyitókép forrása: Facebook