Az illegális bevándorlás nem szűnt meg, és nem változott a migráció és a terrorizmus együtt járása sem.
Megérkezett advent második vasárnapja. Bár talán idén sem részesülhetünk a hófehér december kegyelmében, az ünnepi idő szellemisége így is akarva-akaratlanul áthatja mindennapjainkat.
Márai teszi fel a kérdést a Vendégjáték Bolzanóban című regényében: „Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma?” És valóban, az advent, a messiásvárás időszaka évről évre ugyanolyan jóleső izgalommal, a készülődés felfokozott érzetével tölthet el minket.
A várakozás és vágyakozás mellett a karácsony előtti hetek a számvetés idejét is jelentik. Leltárat készítünk, számba vesszük az évünket meghatározó sikereket és kudarcokat, saját győzelmeinket, porba hullásainkat, és megfogalmazzuk régi-új céljainkat. Mindezt azonban nem csupán személyes szinten érdemes megtenni, hanem e hasábokon a nemzetegészt érintően is.
Magyarország jövőképessége a teljes Kárpát-medencére kisugárzik”
A 2023-as esztendő távlatosan szemlélve olyan globális kihívások elé állított minket, amelyek csillapítása, legyőzése, megoldása a jövő feladata lesz. Mind világpolitikai szinten, mind pedig magyarságunk dimenziójában. Csak a legmeghatározóbbakat szemügyre véve: még mindig zajlik az orosz–ukrán háború. A szomszédunkban dúló vérontásnak nem látszik a vége, s az elhúzódó harcokat a kárpátaljai magyar közösség is megszenvedi. Jövőbe mutató feladatunk ezért az elkötelezett békepárti álláspont mellett a beregvidéki nemzetrész megerősítése, hogy életképes magyarság maradhasson a háború utáni időkre is.
A világgazdasági recesszió hazánkat is kikezdte, így 2024 a talpra állásnak, a vállalkozói kedv fellendítésének és az infláció leküzdésének az éve is lesz. E folyamat kulcstényezője a jogosan járó uniós források hazahozatala, illetve ezzel összhangban a magyar családtámogatási rendszer megerősítése és az oktatás szereplőinek régóta húzódó béremelése. Ha mindezt meg tudjuk lépni, Magyarország jövőképességét acélozzuk, ami a teljes Kárpát-medencére kisugárzik.
A 2023-as esztendőt e nehézségeken kívül beárnyékolta a Közel-Keleten kirobbanó konfliktus, aminek közvetett hatásai kontinensünket is elérték. Magyarországon – az európai nagyvárosokkal ellentétben – nincsenek utcai zavargások, lángba boruló közterek, még Palesztina-barát protesttüntetések sem. S hogy a jövőben se legyenek, ez az okos szabályozás mellett következetes migrációs politikát is feltételez. Az illegális bevándorlás ugyanis nem szűnt meg, és nem változott a migráció és a terrorizmus együtt járása sem.
Végül ne feledjük, hogy a karácsonyi időszak a várakozás és a mérlegvonás mellett az erőmerítés ideje is. S ahogy a világpolitika csillagzata áll, szükségünk is lesz az erőre, hogy a magyar érdekek érvényesítésével egy élhetőbb, biztonságosabb és barátságosabb helyen élhessünk mindnyájan.
(Nyitókép: képernyőfotó)
Ezt is ajánljuk a témában
Ettől még igaz: ha az esti létszámellenőrzéskor kiderül, hogy a nyáj tekintélyes része elcsámborgott, akkor ott a pásztoroknak teendőjük van, nem kevés. Francesca Rivafinoli írása.
Kapcsolódó vélemény
Mivel Izrael alapból „gyarmatosító“ és „elnyomó“, a palesztinok pedig „áldozatok“, ez a felállás akkor is így marad, ha lefejezett vendégmunkások potyognak az égből.
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
Pünkösd ünnepén, a Szentlélek eljövetelének napján Erdő Péter bíboros videóüzenetben fordult a hívekhez.
A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.
Pestiesen szólva nem semmi, hogy egy kulturális intézmény ilyen hosszú ideje tud működni.
Petíció indult arra, hogy a Rákóczi szabadságharc egyik fontos dátuma ünnepnappá váljon.
A miniszterelnök húsvét alkalmából az édesanyját látogatta meg.
A négy napból háromban minden zárva lesz.
„Ez a javaslat jogilag nem áll meg.”
Marad nekik az Európa-liga.
