Titkosszolgálati szakértő: A határon nem szabad azon gondolkodni, hogy ki lőjön először

Azok az ismert terrorszervezetek, amelyekről a nemrég nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés is beszámol, nem most jelentek meg a határon – mondta el a Mandinernek Földi László. A titkosszolgálati szakértő nem szeretne rémületet kelteni, de állítja, ezek már régóta Európában vannak, az első migránshullám megjelenése, 2015 óta építik ki azokat hálózati rendszerüket, amelyekre építeni tudnak az akcióik során. Ráadásul ezek, például az Iszlám Állam, nem klasszikus értelemben vett terrorszervezetek, hanem – ők nevezik így magukat – regionális hadseregek, hiszen nyíltan működnek, a terrorszervezetek viszont konspirált körülmények között tevékenykednek – fogalmaz a Védett Társadalom Alapítvány elnöke. De az is igaz, hogy ezek az alakulatok terrorista módszereket és eszközöket alkalmaznak, nem tartják magukra nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szabályokat, amelyek a hadseregekre vonatkoznak. 

Földi László úgy véli, ezek a szervezetek az utóbbi időkben egyre aktívabbá váltak, ami várható volt, de nem az a lényeges rövid távon, hogy akcióznak-e a magyar határon vagy másutt Európában, hanem – s ez a rosszabb hír – hogy kiderült, egyáltalán nem félnek megmutatni magukat, nem tartanak a kontinens elhárító rendszereitől, hiszen a politika ostoba tétovázása miatt annak ellenére sem ütköznek komolyabb ellenállásba, hogy gyakorlatilag megtámadták a kontinensünket. 

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy a magyar és a nemzetközi hatóságok mit tehetnek ebben a helyzetben. Az alapítvány elnöke szerint kettős a feladatuk. 

ami jelentősen megkönnyíti az ellenük történő védekezést, a megelőzést. Ám nagy kérdés, hogy az európai szolgálatok mennyire alkalmasak erre a feladatra; erről persze nem tudhatunk szerencsére, nagy baj is lenne, ha ez nyilvános információ lenne.

A határvédelemnek pedig akkor van dolga, amikor nem csupán hivatalos okmányok nélkül, illegális úton, egy kerítést leküzdve, hanem fegyveresen akarnak betörni egy alkotmányosan védett területre. Ekkor minden jogszerű eszközzel, de a lehető leghatározottan vissza kell verni a támadást, hiszen az országba behatolók nyilván azért hordanak magukkal fegyvert, mert azt használni is akarják, ha azt hozza a helyzet – jelentette ki a titkosszolgálati szakértő –, ráadásul az európai államokban az illegális fegyvertartás már önmagában is bűncselekménynek számít

Arra a felvetésre, hogy akkor hogyan képzelhető el, hogy Szerbiában, pár száz méterre a magyar határtól már egyre rendszeresebbé válik az, hogy a migránsok tűzpárbajokat vívnak, Földi azt mondta, ő sem nagyon érti, hogyan történhet ez meg, hiszen az ottani rendvédelmi szerveknek keményen fel kellene lépniük ellenük. 

A szakértő arra gondol, hogy 

mert nem akarnak velük konfliktusba kerülni, nem szeretnék, ha háborús helyzet alakulna ki, mindemellett tartaniuk kellene a többi illegális csoport bosszújától is.

Az alapítványi elnök szerint a szerbiai helyzetet bonyolítja, a magyar hatóságok feladatát jelentősen megnehezíti, hogy a rendőreink, katonáink nem lőhetnek át a határon, ők csak Magyarország területén járhatnak el, csak itt használhatják a fegyverüket, ha támadás éri hazánkat. Eddig szerencsére nem alakult ki fegyveres összecsapás, de – s most megint nem riogatni akar Földi – sokkal nagyobb az esély arra, hogy ez a közeljövőben megtörténik, mint hogy nem. Erre pedig előre fel kell készülnünk – s nem utólag magyarázkodnunk –, s ha szükség lesz rá, keményen oda kell csapni. Persze nem jó, ha ennek áldozatai vannak – fogalmaz –, de ezek a betolakodók tisztában vannak azzal, hogy bűncselekményt követnek el, így a következményeket is vállalniuk kell, ezért ha arra kerül sor, nem szabad azon gondolkodni, hogy ki lőjön először. 

Nyitókép: Havran Zoltán/Magyar Nemzet