Több milliárd forintos uniós forrásból újultak meg a fertődi Esterházy-kastély látogatóterei. De az elmúlt évek során mintegy 700 értékes műtárgy is „hazakerült”, így még hitelesebben be tudják a látogatóknak mutatni „Pompakedvelő” Esterházy Miklós korszakát és a hercegi család történetét.
A fertődi Esterházy-kastély terei mintegy 4,3 milliárd forint uniós forrásból újultak meg több mint 3700 négyzetméteren. Többek között megtörtént a keleti-összekötő szárny földszintjéről induló barokk lépcső, valamint a Belvedere és az óratorony műemléki helyreállítása is – ismertette közleményében az Eszterháza Kulturális Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft..
A megújult kiállítás földszinti termeiben „Pompakedvelő” Esterházy Miklós korszaka mellett bemutatják a 19-20. század fordulóját is, amit a kastély második virágkorának tartanak. Az emeleti terekben interaktív kiállítás várja a látogatókat, ahol megismerhetik a kastélyban élők és vendégeik mindennapjait.
Kiemelt figyelmet szentelnek Joseph Haydn, udvari karmester és zeneszerző munkásságának, valamint Mária Terézia látogatásának.
Továbbá ismeretterjesztő filmek is segítenek még alaposabban megismerni az Esterházy család történetét és a barokk-rokokó időszakot.
Hangsúlyozták, hogy a következő időszak célja, hogy a kastélyt övező történeti kertek rekonstrukciója minél hamarabb megvalósulhasson magas szakmai színvonalon és fenntartható módon. Épp ezért Oláh Zsanett, az Eszterháza Kulturális Kutató-és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője azt a célt tűzte ki, hogy közép- és hosszútávon megteremtse a feltételrendszerét annak, hogy szakmai együttműködő partnerek bevonásával, e történeti kert minden tekintetben visszanyerje régi pompáját, szökőkútjaival és játékos vízi elemeivel együtt.
Ezzel Esterházy Miklós hagyatékát olyan színvonalra emelnék, amely vetekedne bármely francia, osztrák vagy angol parkkal.
Offenbächer Ferenc, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Műtárgyszervezési Bizottságának elnöke a Mandinernek többek közt arról is beszélt, hogy az a munka, melynek eredményeképp számos eredeti műkincs is visszakerült Eszterházára, nyolc évvel ezelőtt kezdődött el Magyarország kormányának támogatásával.
A legutóbbi rekonstrukció során mintegy 700 műtárgyat sikerült visszavásárolniuk, melyek közül nagyon sok Madame Pompadour tulajdonában volt
– hangzott el.
A legnagyobb veszteségek Fertődön is a második világháború utolsó éveiben, és az azt követő néhány esztendőben érték a kastélyt. Offenbächer Ferenc ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a szovjet hadsereg csak megkezdte az arisztokrácia „felszámolását”, majd ezt a munkát folytatták Rákosi Mátyásék a kitelepítésekkel, a vagyonelkobzásokkal, a meghurcoltatásokkal és az állandó zaklatásokkal.
Ezután arról beszélt, hogy az Esterházy-kastélynak „az volt a szerencséje”, hogy a környezetében nem zajlottak le nagy csaták. A bevonuló hadsereg katonai kórházat alakított ki az épületben, ahol a sebesülteket ellátták. Itt jegyezte meg, hogy a mai napig számtalan jelöletlen sír található a kastély parkjában, amelyekben orosz katonák nyugszanak.
Majd azzal folytatta, hogy az is egy szerencsés helyzet volt, hogy a kastélyban állomásozó katonák a helyi gazdáknak, borbélyoknak, cipészeknek sokszor az épületben talált műtárgyakkal fizettek,
így megannyi fertődi otthonba kerültek míves, magas eszmei értékkel bíró műtárgyak.
„Ezeknek a műtárgyaknak a sorsát kutattuk. Nagy segítségünkre voltak a részletesnek mondható leltárak és a kastély belsejéről készült korabeli fotók. Megközelítőleg 700 műtárgyat sikerült beazonosítani, főleg külföldi tulajdonosoknál, ezeket sikerült visszavásárolni a kastély részére.
Így hiteles történelmi tereket tudunk a nagyközönség számára bemutatni”
– mondta el a Műtárgyszervezési Bizottság elnöke.
„Mindez azért fontos, mert évszázadokon át nem létezett önálló magyar államiság. Tulajdonképpen amit a magyar nép kulturális szinten el tudott érni, az ezekben a főúri kastélyokban összpontosult. Az itt folyó élet hatással volt a kulturális áramlatokra is, amelyek a nemzetközi vérkeringésbe bekapcsolták az országot. Ezekkel a terekkel tisztelgünk őseink előtt, másrészt a múltunknak azokat a darabjait rakjuk össze, amelyeket az első világháború, majd a tanácsköztársaság, illetve a második világháború eltörölt.
Míg Csehországban egyetlen kastélyban nem ritkán fellelhető vagy 600 ezer műtárgy, addig idehaza az összes kastélyunkban ennek csak a töredékét tudjuk bemutatni a látogatóknak”
– magyarázta Offenbächer.
Majd ugyancsak a cseh példánál maradva hozzáfűzte, hogy míg anno Csehországban parancsba adták az orosz katonáknak, hogy ne fosztogassanak, addig Eszterházán a felső szinten a parkettát felszedték, és meggyújtották.
De a különleges falfreskókat, az úgynevezett pannókat sem kímélték: leszaggatták azokat, és lótakarónak használták”.
A szemtanúk arról is beszámoltak, hogy az orosz tisztek azzal szórakoztatták magukat, hogy a kínai gyűjtemény darabjait – amelyek a 17-18. századból származtak, és nemritkán milliós értéket is képviseltek – egyesével feldobáltatták a kiskatonákkal, és mintha agyaggalambok lennének, rájuk céloztak és lőttek.
Több teherautónyi műtárgyat tettek tönkre, köztük a hajdanán udvarban szolgáló világhírű zeneszerző Haydn hangszereit is.
A szovjetek dühös és egyszerű emberek voltak, akik törni-zúzni akartak” – ismertette a szomorú tényeket a bizottsági elnök.
Ugyanakkor a helyi lakosok és leszármazottak közül többen is a másik végletet képviselték. Voltak, akik semmit sem kértek a birtokukban lévő műtárgyakért cserébe. Legutóbb László Miklós adott vissza a kastélynak egy Liechtenstein hercegét ábrázoló portrét. „Tehát nemcsak vásárlás útján jutunk hozzá az innen származó kincsekhez. Viszont a tényleges adás-vételek piaci áron történnek, vagy azon, amit az eladó kér” – ismertette a bizottsági elnök.
Offenbächer Ferenc végül azt is elárulta, hogy a kastélyba a két legértékesebb műtárgy is a már említett program segítségével került vissza: az egyik David Roentgen műbútorasztalos íróasztala, amelyet Mária Terézia 1763-as látogatásakor ajándékozott a hercegnek.
Ennek értékét másfél milliárd forintra becsülik.
Továbbá jelenleg restaurálás alatt áll egy Jacob Joardens festmény is, amely ugyancsak ilyen értéket képvisel – hangzott el.
Nyitókép és belső képek: Griechisch Tamás/Eszterháza Kulturális Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Őshonos népek műtárgyait szolgáltatta vissza Kanadának XIV. Leó pápa.
A múlt heti lopás után a franciák legalább a koronázási ékszereket szerették volna biztonságban tudni.
Díszőrség, meg amit akartok.
A Nobel-díjat viszont megérdemelte, melynek örülnünk kell, már csak a magyar nyelv miatt is. Nizalowski Attila írása.
Esélyes, hogy sosem sikerül megoldani az ügyet.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
