A valódi szabadság számunkra a nemzet szuverenitásában, nem pedig a liberalizmus borzalmas határtalanságában nyer értelmet.
„Hanna Arendt rövid meghatározása szerint »orradalomról csak ott beszélhetünk, ahol a változás új kezdetként értelmezhető, ahol erőszakot egy egészen új állam létrehozásáért alkalmaznak, s ahol az elnyomás alóli felszabadulás legalább célnak tekinti a szabadság elérését.« Így a forradalom, mint valós esemény, és annak szereplőinek valós cselekvése is mindig és minden esetben morális igazolásra szorul. Ha utóbbi nem áll fenn, akkor felkelésről vagy államellenes tevékenységről, esetleg államcsínyről beszélünk csupán.
Ez a megközelítés azért is fontos a mi szempontunkból, mert a magyar forradalom és szabadságharc ezzel a politikai olvasattal lett ellentétesen értékelve a szocializmusban. Az állampárt későbbi vezetői leverték az ’56-os forradalmat, de csak a szovjet katonák segítségével voltak rá képesek, majd politikai-ideológiai alapon államellenes felkelésként, illetve a marxista felfogás alapján »ellenforradalomként« értékelték az eseményeket.
A rendszerváltoztatás utáni demokratikus viszonyok kialakítása során viszont már morálisan és a szabadság igényének megjelenését is tekintetbe véve jogosnak és igazoltnak tartjuk a forradalom megnevezését, ami kis lépés volt a történelemtudománynak, nagy lépés a magyarságnak.
Elmondható tehát mindezek után az, hogy az 1956-os forradalom, majd az utána kialakult szabadságharc morális szempontból igazolható politikai cselekvésként és lineáris történelmi eseményként áll előttünk. Kísérlet egy diktatórikus rendszerből való morális átmenetre és erőfeszítés a haza védelmére.
De mindez csak fárasztó okoskodás lenne a valóság megjelenítése nélkül, amire a méltó megemlékezés ad lehetőséget. 1956 ugyanis kegyelmi állapot volt. Papok, kétkezi munkások és az elnyomással szemben fellépő értelmiségiek közösen követelték az akkori hatalom megdöntését és egy morális átmenetet. Közösen léptek fel egy elnyomó birodalommal szemben. Közösen, együtt vívták meg a szabadságharcot. Egyedisége ebben rejlik. Őrizzük hát és adjuk tovább ezt a sajátos, ránk jellemző alapállást! A szabadságszeretetet és a magabíró Magyarország eszméjét.”
***
Nyitókép: MTI Fotó: Bojár Sándor
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Mintha a 21. században a szuverenitással nem lehetne foglalkozni.
Szívesen írnám, hogy az SZDSZ szellemisége ma is velünk él (mert így könnyebb lenne), de ez egy sokkal silányabb, intellektuálisan üresebb nemzedék.
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
A generációnk küldetése világos: mindazt, amit eddig biztosnak hittünk, most nekünk kell megvédenünk.
A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint balliberális hergelés folyik.
A Jelenések könyvében tűnik föl a „napba öltözött asszony” alakja. A csíksomlyói Mária-tisztelet évszázadok óta nagy népszerűségnek örvend.
