A valódi szabadság számunkra a nemzet szuverenitásában, nem pedig a liberalizmus borzalmas határtalanságában nyer értelmet.
„Hanna Arendt rövid meghatározása szerint »orradalomról csak ott beszélhetünk, ahol a változás új kezdetként értelmezhető, ahol erőszakot egy egészen új állam létrehozásáért alkalmaznak, s ahol az elnyomás alóli felszabadulás legalább célnak tekinti a szabadság elérését.« Így a forradalom, mint valós esemény, és annak szereplőinek valós cselekvése is mindig és minden esetben morális igazolásra szorul. Ha utóbbi nem áll fenn, akkor felkelésről vagy államellenes tevékenységről, esetleg államcsínyről beszélünk csupán.
Ez a megközelítés azért is fontos a mi szempontunkból, mert a magyar forradalom és szabadságharc ezzel a politikai olvasattal lett ellentétesen értékelve a szocializmusban. Az állampárt későbbi vezetői leverték az ’56-os forradalmat, de csak a szovjet katonák segítségével voltak rá képesek, majd politikai-ideológiai alapon államellenes felkelésként, illetve a marxista felfogás alapján »ellenforradalomként« értékelték az eseményeket.
A rendszerváltoztatás utáni demokratikus viszonyok kialakítása során viszont már morálisan és a szabadság igényének megjelenését is tekintetbe véve jogosnak és igazoltnak tartjuk a forradalom megnevezését, ami kis lépés volt a történelemtudománynak, nagy lépés a magyarságnak.
Elmondható tehát mindezek után az, hogy az 1956-os forradalom, majd az utána kialakult szabadságharc morális szempontból igazolható politikai cselekvésként és lineáris történelmi eseményként áll előttünk. Kísérlet egy diktatórikus rendszerből való morális átmenetre és erőfeszítés a haza védelmére.
De mindez csak fárasztó okoskodás lenne a valóság megjelenítése nélkül, amire a méltó megemlékezés ad lehetőséget. 1956 ugyanis kegyelmi állapot volt. Papok, kétkezi munkások és az elnyomással szemben fellépő értelmiségiek közösen követelték az akkori hatalom megdöntését és egy morális átmenetet. Közösen léptek fel egy elnyomó birodalommal szemben. Közösen, együtt vívták meg a szabadságharcot. Egyedisége ebben rejlik. Őrizzük hát és adjuk tovább ezt a sajátos, ránk jellemző alapállást! A szabadságszeretetet és a magabíró Magyarország eszméjét.”
***
Nyitókép: MTI Fotó: Bojár Sándor
A lengyelországi és romániai orosz drónincidensek bebizonyították, hogy a háború árnyéka közvetlenül a NATO határait fenyegeti. Miközben a szövetség válaszút elé került, Orbán Viktor a békét, Zelenszkij pedig a drónok elleni harc új stratégiáját sürgeti.
Az osztályellenség kollektív likvidálásának Vendée a prototípusa. Szilvay Gergely írása.
Hogyan hozták rendbe a forradalom során keletkezett károkat Kádárék, és hogyan kezelte a megromlott közhangulatot a diktatúra? Történelmi cikkünk!
Ehhez képest ma közöl a Népszava egy cikket, aminek Erkölcs a címe. Ez már önmagában meghökkentő, mert úgy tesznek, mintha ők az erkölcs jegyében működnének. Horváth K. József írása.
Ötvenhat hősei és a Délvidék mártírjai – legyünk mi a „walesi bárdok”!
Albert Camus, néhány láda őrizetlen pénz és az olasz Lazio futballcsapat himnusza – 1956 nem csak a magyar lelkekben hagyott örök nyomot. Farkas Anita írása.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
