Az eutanázia szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik, minden ország szabadon eldöntheti, hogy engedi-e polgárai számára - felelte lapunk kérdésére Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Hozzátette: komoly erkölcsi dilemmát jelent a kérdés, melyben alkotmányjogi értelemben az állam életvédelmi kötelezettsége és az egészségügyi önrendelkezéshez való jog áll szemben egymással. Fontos tudni, hogy megkülönböztethetjük az eutanázia aktív és passzív formáját: előbbi esetben egy orvos kifejezetten előidézi a halált, például bead egy halált okozó injekciót. Ennek van olyan formája is, amikor az orvos által biztosított szert a beteg magának adja be. A passzív eutanázia ezzel szemben a kezelés hiányát, a halál bekövetkezésébe történő belenyugvást jelenti.
A progresszív követelések közül talán az eutanázia tekintetében őrzi meg a legtöbb állam még ma is a kevésbé megengedő szabályozást. Vannak persze olyan országok, melyek lehetővé teszik az élet kérésre történő, aktív kioltását, ilyen például Belgium vagy Hollandia. A legtöbb tagállamban a szabályozás tiltja és bünteti az aktív eutanáziát, de megfelelő feltételek fennállása esetén nem bünteti a passzív formáját, a kezelés visszautasítását, illetve az életben tartó gépekről történő lekapcsolást - mutat rá Szikra Levente.