A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult egy magyar jogász tragikus betegsége miatt, de elvileg a bíróság nem is tárgyalhatná az ügyet.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Karsai Dániel alkotmányjogász-ügyvéd, hogy a bíróság tegye kötelezővé Magyarország számára az eutanázia engedélyezését.
Karsai Dániel a Facebookon jelentette be lépését azután, hogy kiderült: a Stephen Hawking világhírű fizikus miatt jól ismert ALS-t állapítottak meg nála, mely betegség során az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, így lassú, egyre súlyosabb, végül teljes bénuláshoz vezet, mely azonban az idegrendszert nem érinti, azaz teljes tudattal éli át az ember.
Karsai szerint a betegség utolsó szakaszáról azt írja: „a létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét. Magyarországon a hozzám hasonló helyzetben lévő, gyógyíthatatlan kórban szenvedő betegeknek nincs erre lehetősége.”
Szerinte az eutanázia sérti az olyan jogokat, mint az önrendelkezés szabadsága és az embertelen, megalázó bánásmód tilalma. Az ügyben 2023. november 28-án tart nyilvános meghallgatást a strasbourgi emberi jogi bíróság.
A Magyar Politikai Enciklopédia azt írja az eutanáziáról: „A szándéka szerint halált választó, de öngyilkosságot elkövetni akadályozottsága miatt nem tudó, általában súlyos beteg és szenvedő ember halálba küldése, enyhébb formájában öngyilkosságának lehetővé tétele (‘segített öngyilkosság’). A passzív eutanázia a gyógyszeres kezelés vagy gépek általi életben tartás megszüntetése; az aktív eutanázia az életfunkciókat megszüntető gyógyszer beadása.”
Gázler Gyula és Nyéky Kálmán Bioetika kézikönyve szerint az eutanázia problémakörénél több alapelv ütközik, és érthető, hogy ha el akarjuk kerülni a testi-lelki szenvedést, megaláztatást. Ugyanakkor nem beszélhetünk a „halálhoz való jogról”, hiszen az ellentmondás, és a szenvedés megelőzésénél alapvetőbb az élet védelme. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenáron életben kell tartani valakit, a „terápiás túlbuzgóság” elkerülendő, és nem vagyunk arra kötelezve, hogy rendkívüli eszközökkel meghosszabbítsuk az életünket. Viszont – hívják fel a figyelmet – az életminőség kérdése nagyon „sikamlós” terület, főleg ha egyéni megítéléseket fogadunk el.
Az eutanázia szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik, minden ország szabadon eldöntheti, hogy engedi-e polgárai számára - felelte lapunk kérdésére Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Hozzátette: komoly erkölcsi dilemmát jelent a kérdés, melyben alkotmányjogi értelemben az állam életvédelmi kötelezettsége és az egészségügyi önrendelkezéshez való jog áll szemben egymással. Fontos tudni, hogy megkülönböztethetjük az eutanázia aktív és passzív formáját: előbbi esetben egy orvos kifejezetten előidézi a halált, például bead egy halált okozó injekciót. Ennek van olyan formája is, amikor az orvos által biztosított szert a beteg magának adja be. A passzív eutanázia ezzel szemben a kezelés hiányát, a halál bekövetkezésébe történő belenyugvást jelenti.
A progresszív követelések közül talán az eutanázia tekintetében őrzi meg a legtöbb állam még ma is a kevésbé megengedő szabályozást. Vannak persze olyan országok, melyek lehetővé teszik az élet kérésre történő, aktív kioltását, ilyen például Belgium vagy Hollandia. A legtöbb tagállamban a szabályozás tiltja és bünteti az aktív eutanáziát, de megfelelő feltételek fennállása esetén nem bünteti a passzív formáját, a kezelés visszautasítását, illetve az életben tartó gépekről történő lekapcsolást - mutat rá Szikra Levente.
Magyarországon az aktív eutanázia tilos, helyzettől függően emberölés vagy öngyilkosságban közreműködés bűntette miatt felel az, aki mégis ilyet tesz.
Szűk körben, szigorú formai és tartalmi követelmények mellett lehetőség van azonban a kezelés visszautasítására az egészségügyi törvény rendelkezései szerint. Ha egy háromfős orvosi bizottság egyhangúlag megállapítja, hogy a páciens betegsége az élettel összeegyeztethetetlen, és a tudomány állása szerint gyógyíthatatlan, akkor megfelelő tájékoztatás, és az ellenkezőjéről való meggyőzés kísérlete mellett a beteg tanúk által igazoltan, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kérheti, hogy ne folytassák a kezelését. Ezt nagyon szűk körben, többlépcsős eljárás után lehet megtenni itthon, ráadásul bármikor visszavonható a nyilatkozat, a visszavonás pedig alaki kötöttségek nélkül, akár szóban is megtörténhet.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács szerve, már több esetben vizsgált eutanáziával kapcsolatos ügyeket, de még
egyszer sem mondta ki, hogy az eutanáziához való hozzáférés alapvető jog lenne
– mutat rá az Alapjogokért központ elemzője.
A sajtóból a napokban megismert beadvány arra irányul, hogy a testület marasztalja el Magyarországot a most hatályos eutanázia-szabályozás miatt. Ennek kapcsán annyit tartok fontosnak megjegyezni, hogy bár valóban nehéz erkölcsi és emberi dilemma áll előttünk, nem e bíróság feladata és hatásköre dönteni olyan ügyekben, amikor a szabályozás vagy annak hiánya a kérdés. A bíróság egy jogállamban egyedi jogvitákat bírál el. Normakontrollt, azaz szabályozás vizsgálatát csak a nemzeti alkotmánybíróságok végezhetnek.
Ha tehát ennek ellenére az EJEB befogadja majd a keresetet – melyről eddig még nem döntött –, akkor hatáskörtúllépésről lesz szó,
mely persze nem lenne példátlan ezen intézmény történetében – fejtette ki lapunk kérdésére a jogász.
Mint rámutatott: egyre gyakrabban látjuk azt, hogy a testület szélsőségesen kiterjesztően értelmezi az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mely ítéleteinek jogalapját jelenti. E kiterjesztő értelmezés nem csak az alapvető jogok tartalmának folyamatos, az egyezményből nem következő bővülését hozza magával, de azt is, hogy az EJEB sokszor megkerüli a saját hatásköri korlátait. Főszabály szerint akkor lehet ehhez a bírósághoz fordulni, ha a kérelmező minden hazai jogorvoslatot kimerített. Van azonban egy kerülőút: ha az EJEB úgy ítéli meg, hogy nem áll a kérelmező rendelkezésére megfelelő hazai jogorvoslat, akkor enélkül is befogadja a kérelmet. Ezt a kivételszabályt sokszor visszaélésszerűen alkalmazza a bíróság, így elérve azt, hogy elbírálhasson olyan ügyeket is, melyek az egyezmény eredeti koncepciója – és a hatalmi ágak elválasztása – alapján nem tartoznának rá.
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Kitisztult a kép.
Meloni kulcsfontosságú törvényjavaslatot készít elő.
Vétó, szuverenitás, energia és béke. Orbán Viktor Koppenhágában látványosan fektette két vállra a háborúpárti vezetőket.
A szuverenitás forintban, napi szinten mérhető érték, amit minden tagállam véd a maga módján, a privatizáció pedig „gazdasági kis-Trianon” – tudósításunk az MCC-ből!
„Volt már valaha is véleményünk az Ukrajna energiaellátásával kapcsolatos döntéseidről? Neked sem szabad beavatkoznod a mi szuverén ügyeinkbe!” – fogalmazott Szijjártó.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
